Nyomtatás 

IKSZTSZALAJKA INTEGRÁLT KÖZÖSSÉGI ÉS SZOLGÁLTATÓ TÉR – SZOKOLYA (2624 Szokolya, Lévai utca 5/C. (525/2.) hrsz.

Előzmények:

Az 1978-ban épült iskolaépület Szokolya község központi részén található. Az iskolához később építettek egy különálló épületet, mely a gyerekek ellátását szolgáló konyhaüzemnek, étteremnek adott helyet. Később tornateremmel és szertárral bővült a ház, valamint a tetőteret építették be öltözőkkel és egy rendezvényteremmel. Ez utóbbi már a közösségi célú felhasználás irányába mutat. E termet előszeretettel használják a fiatalok, a civil szervezetek rendezvényeikre, összejöveteleikre. A felmerülő igény további bővítést igényelt.

A konyha jelenlegi működése nem igényli az eredetileg tervezett alapterületet, ezért az épület végét lezártuk, és annak egy részét (két korábbi raktárt) könyvtárként használtuk. A hely ugyan alkalmatlan könyvtárnak, de egyéb hely jelenleg nincs. A konyha öltözői, WC-i kihasználatlanok.

Tervezett funkciók:

A felmerülő igények alapján az épület ki nem használt részét át kell alakítani, a be nem épített tetőteret kihasználva funkcióval kell megtölteni. A szükséges területeket az épület bővítésével kell megoldani. Az épületrész az átalakítás után önállóan üzemelhet. A tetőtérben a jelenlegi rendezvénytermi ajtót meg kell hagyni, lehetőséget adva ezzel arra, hogy e terem az iskolához tartozó terület nélkül is megközelíthető legyen.

A most kialakítandó épületrészben helyezzük el megfelelő körülmények közé a községi könyvtárat, ahol szabadpolcos olvasósarkot is kialakítunk. A már említett módon a könyvtár és az emeleti közösségi terem közötti átjárással mód van arra, hogy a könyvtárhoz kapcsolódó rendezvények számára is használható legyen.

A faluban működő Baba-Mama Klub számára lehet egy kis teret adni, ami egyben a felzárkóztató oktatásra alkalmas Tanoda számára is szolgál. A földszinti területen belső átalakítással irodahelyiségek készülnek a helyi civil szervezetek részére. Itt kap helyet a vállalkozói tárgyaló, a falugazdász, az eMagyarország nyilvános internet-elérési pont (KIHOP) és mellette a faluőrség ügyelete.

Az épület közepén helyi vállalkozó által működtetett büfé lesz, melyből az egész ház mozgását figyelni lehet, így egyben az épület felügyeletet is biztosítja a büfés.

Az egyik bővítményben a lépcsőház van, míg a hátsó rész felé eső épületrészben fitnesz és konditermet alakítunk ki.

A konyhai WC csoport átalakításával nemenként különválasztott WC-k keletkeznek gyermek pelenkázóval. A WC csoport része az akadálymentesen kialakított WC-mosdó is. Az épület teljes-, illetve a publikus területei mind akadálymentesen bejárhatók, az emelet megközelítésére hernyótalpas lépcsőnjárót szerzünk be.

Környezet:

Az épület a Lévai utcából nyíló közterületi rövid út mentén helyezkedik el. A burkolt út mellett akadálymentes parkolóhely áll rendelkezésre. Az épület mögött, a telken belül van az előírt mennyiségű parkolóhely. A kerékpárok és babakocsik számára fedett, zárható tárólóhely kerül kialakításra.

A tervezett épület használata:

A bejáró út mellett a már említett mozgássérült-parkolóhely létesül. A táblával és felfestéssel egyaránt jelölt, biztonsági sávval rendelkező, 3,50 x 5,50 m alaprajzi méretű parkolóhely közvetlenül a fedett bejárati tető elé kerül. A ház rendeltetésszerű használatához szükséges parkolóhelyek a ház mögött, saját telken készülnek. Itt szabványos méretű burkolt parkolóhelyeket alakítunk ki.

A fedett bejárati terasz a lépcsőházi bővítménybe nyílik. Ez a lépcsőház lehetővé teszi a földszint és a tetőtér önálló használatát, ugyanakkor e lépcsőn keresztül fedett módon érhető el a két szint. A földszinti bejárat a közlekedőbe visz, innen érhetők el a földszinti helyiségek. A bejárathoz közel irodák lesznek, valamint az eMagyarország pont, ahol komplett számítástechnikai felszereltséggel szabadon használható módon bárki használhatja a számítógépeket, az internetet és a nyomtatót.

A büfé kizárólag csomagolt ételféleségeket tart. Csokoládé, cukorka, péksütemény, előre elkészített szendvicsek kerülnek a hűtőpultba. Az italok tekintetében kávé-tea, tej, kakaó, de időben korlátozva alkoholos italok is a választék részei. A hulladékot a mosogató pultban gyűjtik, különválasztott módon.

A bővítménybe került a fitnesz és konditerem. Ide magánszemélyek járnak szabadidejükben, szervezett sportot nem tervezünk a kis alapterület miatt. Öltöző nem készül, lévén mindenki már a sportolásnak megfelelő ruhában érkezik és távozik. Amennyiben valaki mégis át kívánna öltözni, vagy fürödni akarna, a tetőtérben lévő, az épület másik részén lévő öltözőkben azt megteheti.

Az emeletre a lépcsőházból lehet belépni az előtérben a könyvtáron kívüli térben bárki által elérhetően helyezzük el a szabadpolcos olvasó sarkot folyóirat és helyben olvasható könyvek számára. Ebből az előtérből a meglévő ajtón keresztül elérhető a meglévő közösségi terem is, mely ezzel immár a könyvtár felől is használhatóvá válik.

A bejárat mögött, a másik oldalon az előtértől kis fallal leválasztott sarokban működik a Tanoda, valamint időben elválasztva a Baba-mama klub. Mindkét foglalkozás kiscsoportos jellegű, és időben sem esik egybe. A bejárattól balra alakítjuk ki a könyvtárosi irodát, illetve közös funkciót ellátó MNVH és ÁSZF irodát.

SZOKOLYA

 Szokolya község a Börzsöny hegység legnagyobb medencéjében fekszik és átszeli a Dél-Börzsöny vizeit összegyűjtő Morgó (Török) patak. Jelenleg 1792 fő lakik a településen, a lélekszám évről évre lassan emelkedik.

A térség közkedvelt kirándulóhely, mivel Budapestről személygépkocsival 45-50 perc alatt elérhető, a Kismarosig megépült Eurovelo kerékpárút is lehetőséget biztosít az alternatív, környezetkímélő elérhetőségre.

Történet:

Először Sokol, Zokol, Zakola, Zakalya, Zakolya, Zokolya volt a község neve. A végleges “Szokolya” elnevezés szláv eredetű, jelentése “Sólyomfalva”. A korai árpád-kori települések közé tartozik, Kurszán vezér solymászata volt a jelenlegi Királyréten. Első, oklevél szerinti említése: 1186. A Salgó várhoz tartozó Szokolya földesura 1394-ben Széchenyi Kónya fia Simon volt, s tőle örökölték gyermekei, Széchenyi Miklós és Dorottya.

A XV. században többször említik várhelyként. A király hamis pénzverés miatt ítélte el Széchenyi (Salgói) Miklóst, akinek halála után a király Losonczy Bánfy Lászlónak adta a falut, majd 1435-ben visszacserélte. Zsigmond király 1437-ben zálogba adta Szokolyát Lévai Cseh Péternek, aki a lévai várhoz csatolta. 1553-ban kihalt a Lévai család, s ezután az uradalom tartozékaként Dobó Istváné, Kolonich Sidfridé, 1640-től gr. Csáki László országbíróé lett.

Szokolya legkorábbi ismert Szent Györgyöt ábrázoló pecsétjét 1508-ban vésték. A falu 1562 körül a református vallásra tért át. A XVIII. század elején Jánoky Zsigmondé, majd 1715-ben az Esterházyaké lett, 1868-ig. A Rákóczi-szabadságharcban részt vett a szokolyai lelkész két fia is, Mányoki Ádám és Sámuel. 1715-ben 65, 1720-ban 32 lakost írtak össze.

A szokolyahutai vasbánya megnyitására Kollbacher Lampert Mátyás kamarai tanácsos kapott engedélyt 1700-ban, de csak 1714-ben kezdték meg a termelést. A kohót és a vashámort Esterházy Antal indította be 1777-ben a Szent-Miklós és Szent István bányákban. 1792-ig működött. Később a hámort fafűrészelésre használták. 1803-ban több német család telepedett le (Jánospusztán). 1892-től a birtok a porosz gr. Sierstorpff Henriké lett, aki a faszállításhoz keskenynyomtávú vasutat épített 1893-ban. 1917-től a kőbányászattal és fakitermeléssel foglalkozó Jánospusztai, majd Királyréti Uradalom és Ipartelepek Rt. lett a legnagyobb birtokos, mely a helybéliek többségének munkalehetőséget adott. 1941-ben csődbe ment. Ma is működik a bajdázói kőbánya. 1911-re befejeződött a Vác-Balassagyarmat vasút építése.

A hagyomány úgy tartja, hogy az 1848/49-es szabadságharc idején a kóspallagiakkal együtt szervezett szabadcsapatok elvették az osztrák seregnek szállított pénzes ládikót, s azt a helybeli lelkésznél Árkay Kantsur Andrásnál rejtették el, akit emiatt 1849. augusztus 27-én, Pesten, az új épületben kivégeztek.

Kevés község mondhatja el magáról, hogy két festő szülöttet adott a magyar és egyetemes kultúrának. Szokolya méltán lehet büszke két nagy fiára: Mányoki Ádámra, a barokk festészet nagy mesterére és Viski Jánosra, a naturista állatképfestőre. Mányoki Ádám és Viski János festő emlékszobáját a 2624 Szokolya, Fő utca 83/a. alatt tekinthetik meg a látogatók.

Az emlékszoba a Polgármesteri Hivatal nyitva tartása idején látogatható,

Két csodálatos intézményünk van a gyermekek részére, a Cseh Péter Általános Iskola /2624 Szokolya, Lévai u. 5./ és a Szokolya Községi Börzsöny Gyöngye Óvoda és Bölcsőde Többcélú Intézmény /2624 Szokolya, Fő u. 24./

A településen működő alapítványok, egyesületek:

A Mi Falunkért Közalapítvány

Alapította: Szokolya Község Önkormányzatának Képviselő-testülete, 1999-ben

A Közalapítvány célja:

Szokolya Község fejlődését, fejlesztését elősegíteni, különös tekintettel a falu és az üdülőövezetek közterületei küllemének szebbé tételére

Idegenforgalmi és faluturizmus növekedését elősegítő tevékenység támogatása.

Játszóterek, pihenőparkok, járdák és kerékpárutak létesítésének támogatása.

Nevelési-, oktatási-, egészségügyi-munka műszaki és eszköz-hátterének biztosításához segítségnyújtás.

Kiemelt kulturális és sportrendezvények támogatása.

Az ifjúsági és nyugdíjas korú lakóság egészséges és kultúrált szabadidejének eltöltéséhez szükséges feltételek biztosításának elősegítése. A tömegsport elterjedésének ösztönzése.

A községi strand működési feltételeinek biztosításához támogatás nyújtása.

Nemzeti és községi ünnepek műsoros valamint sport-rendezvények támogatása, ehhez kapcsolódóan a kereskedelmi és vendéglátási tevékenység felvállalása.

Faluőrség Egyesület Szokolya

 Kiemelten közhasznú szervezet, az Országos Polgárőr Szövetség rendes tagja.

2624 Szokolya Fő utca 83.

Alapítva: 1991. május 21-én

Célja:

Szokolya Sportkör

2624 Szokolya Liget utca 1.

Alapítva: 1938-ban

Az egyesület színe: zöld-fehér

Szakosztályok:

labdarúgó szakosztály, ifjúsági, felnőtt és öregfiúk csapatokkal

sí szakosztály, sí és gyepsí szakággal

Szokolya-Wierden Határon Átnyúló Baráti Egyesület

Alapítva: 2010

Az  Egyesület  célja:

Baráti kapcsolatot tartson fenn a Wierdeni Szokolyai baráti körrel az oktatás – nevelés, hagyományőrzés, egészségmegőrzés és kultúra területén

Hasonló profilú hazai, külföldi és nemzetközi szervezetekkel kapcsolatot teremtsen, és velük az együttműködés kialakítása

Az együttműködések eredménye Szokolya község fejlődése legyen,

Az egyesület adományokat fogad és adományokat ad,

Az egyesület támogatja a helyi oktatási – nevelési, egészségügyi intézményeket és civil szervezeteket

Támogatja a helyi hagyományőrzést

Egészséges életmódra neveljen, egészségmegőrző programokat szervezzen és megvalósítson.

Szokolyai Dalárda Hagyományőrző Egyesület

 Alapítva: 2010.

Az egyesület célja:

Támogassa a helyi hagyományőrzést

Fellépéseivel széles körben ismertesse a magyar népdalokat, helyi hagyományokat, nemzettudatot.

Fellépjen a környező települések hasonló célú rendezvényein.

Terjessze  a  magyar  népdalokat  a  környező  országok  magyar  és  nem  magyar  lakta       településein.

Hagyományőrző rendezvények szervezése.

Szerepeivel az óvodában és iskolában a fiatalok körében megismertetni a helyi és országos hagyományokat.

Szélesítse repertoárját a környező országok népdalaival.

Törekedjen arra, hogy minél több fiatalt szervezzen be a hagyományőrző dalárda munkájába.

Civil szervezetek:

Ifjúsági Klub,

Nyugdíjas Klub,

Kavalkád Táncegyüttes,

Hárfavirág Énekkar

Egyházak:

Római katolikus templom

2624 Szokolya, Fő utca 12.

Református templom

2624 Szokolya, Mányoki utca 5.

Baptista imaház

2624 Szokolya, Dózsa György utca 3.

Szabadidő, vendéglátás:

Viski Lovas udvar

Szolgáltatások:

Kacár tanya

A Szokolya fölötti Somos-hegy fennsíkján, festői környezetben fekszik a Kacár-tanya.

A házigazda, Lénárt István két kezével építi, folyamatosan bővíti a hagyományos falusi élet

helyszínét bemutató épületcsoportot. Célja a hagyományos paraszti gazdálkodás és régi,

már-már feledésbe merülő népi kismesterségek bemutatása. Az ide érkező gyerekek

megtapasztalhatják a kenyérsütés hosszú folyamatát, saját kezükkel kovácsolhatnak patkót,

esztergálhatnak rokkalábat, vagy akár szőhetnek, fonhatnak, agyagozhatnak, követ, vagy fát

faraghatnak.

Királyréti Erdei Vasút

Magyarország legrégebbi erdei vasútjainak egyike a Királyréti Erdei Vasút, mely az egykor

200 km-t meghaladó börzsönyi kisvasúthálózat egyik fennmaradt vonala. A Börzsöny legnagyobb medencéjének vizeit összegyűjtő Török patak völgyében halad a Duna parttól Szokolya községen át Királyrétig. Királyrét szinte a hegység közepén van, a legszebb börzsönyi túrák kiinduló helye.

Információ:Kiss Gábor Boldizsár

Támogatók: 

Emberi Erőforrások Minisztériuma Emberi Erőforrások Minisztériuma

Gyermek és Ifjúsági AlapprogramGyermek és Ifjúsági Alapprogram

Pályázatkezelő:

 Nemzeti Család- és Szociálpolitikai IntézetNemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet