Nyomtatás 
Untitled document

Budapesti Művelődési KözpontA közművelődési szakfelügyeletről (Budapesti tapasztalatok) című szakmai fórumra 2010. január 19-én, 10 és14 óra között került sor a Budapesti Művelődési Központ és a Budapesti Népművelők Egyesülete közös szervezésben. A résztvevők elsősorban a fővárosi kerületek közművelődési szakreferenseiből és a szakfelügyelt kerületek intézményeiből kerültek ki.
Letölthető dokumentum PDFHortobágyiné Török Rita előadásának bemutatója innen tölthető le.>>>

Előzmények
A 23/2005. (VIII. 9.) NKÖM rendelet alapján végzett közművelődési szakfelügyelet tapasztalatainak áttekintése során kiderült, hogy országosan jellemző, hogy a szakfelügyelet több, gyakran ismétlődő probléma, hiányosság megszűntetésére tesz javaslatot.
Intézményünk, a Budapesti Művelődési Központ, mint fővárosi hatókörű közművelődési szakmai tanácsadó és szolgáltató szervezet, mely a Fővárosi Közgyűlés 143/1998. évi határozata értelmében alapfeladati körében segíti elő a települési önkormányzatok és a közművelődési szervezetek művelődési céljainak megvalósítását, az Oktatási és Kulturális Minisztérium 2010. évi kezdeményezésére a közművelődési szakfelügyeleti vizsgálatok javaslatainak megvalósításához szakmai segítséget kíván nyújtani.
Ennek érdekében levélben kerestük meg a fővárosi kerületek polgármestereit, közművelődési szakreferenseit és művelődési házait. Egyfelől figyelmükbe ajánlottuk már meglévő szakmai szolgáltatásainkat (pl. pályázati-, és jogszabály-figyelés, szakmai fórum sorozat, módszertani kiadványok, Palló felnőttképzési szolgálat, Módszertár).
Másfelől szakmai fórumot hívtunk össze azzal a céllal, hogy a közművelődési szakfelügyelet budapesti tapasztalatait megismertessük a kollégákkal, illetve mi magunk megismerjük azokat a problémákat és igényeket, amelyekre a jövőben segítő szakmai szolgáltatásokkal reagálhatunk.

A találkozó programja és konklúziói
A szakmai fórum első felében Hortobágyiné Török Rita, a központi régió vezető szakfelügyelője ismertette a közművelődési szakfelügyelet céljait és működési módját. Az előadást konzultáció követte, mely párbeszéd, illetve tapasztalatcsere formájában zajlott. Ennek során megállapítást nyert, hogy néhány kivételtől eltekintve az önkormányzatban dolgozó szakreferensek, illetve a közművelődési intézményekben dolgozó kollégák nem szereznek tudomást a kerületükben lezajlott szakfelügyelet eredményéről, még a munkájukat közvetlenül érintő megállapításokról sem, ezért azt sem tudják kontrollálni, hogy történtek e változások a szakfelügyelet javaslatainak hatására. Ezt csak részben indokolja a személyi változások viszonylagos gyakorisága, hiszen azok is az érdemi tájékoztatás hiányáról számoltak be, akik már a kerületben dolgoztak a vizsgálat idején.
A résztvevők úgy látták, hogy a változás érdekében szükséges lenne a szakfelügyeletet bevezető és lezáró értekezlet, ahol ott lenne minden érintett. E mellett úgy gondolják, hogy jó lenne, ha a szakfelügyeleti jelentés felkerülne az önkormányzat honlapjára, de legalább a rá vonatkozó részt megkapná tájékoztatásul mindenki, akire a szakfelügyelet kiterjedt. 
Az intézményekben dolgozó kollégák a közművelődési szakértelem fontosságának fel nem ismerését látják veszélyforrásnak.
A vezetői kinevezéseknél, a meglévő jogszabályi előírásokat is figyelmen kívül hagyva, sok önkormányzat előszeretettel nevez ki más végzettségű igazgatót, például színészeket, ami gyakorta az intézmény profil változását eredményezi. Ez, egyéb szerkezeti átalakításokkal együtt (pl.: összevonások), az intézményrendszer erodálását eredményezi, s így a közművelődési feladatellátást is veszélyezteti.
Nem mindenhol negatívak a tapasztalatok, ahol szerkezetátalakításra (pl.: kft.) került sor, de bizonytalanabb működési feltételeket jelentenek és nagyobb kiszolgáltatottságot a mindenkori politikai döntéseknek.
E téren fontos lenne a jobb érdekérvényesítés; egyértelmű és következetes szakmai állásfoglalásra és jogszabályi módosításra is szükség lenne.
A beszélgetésnek ezen a pontján felmerült a közművelődés, illetve a benne dolgozó szakemberek, különösen a szakreferensek ambivalens helyzete a kerületi kapcsolati rendszeren belül, akár az önkormányzati pozíciót akár a külső szervezeteket (pl.: a közművelődési kft.) illetőleg. Megállapítást nyert, hogy nincsenek egyértelmű hatáskörök és elvárások. Mivel szinte minden kerületben más a szervezeti struktúra és a munkaköri jellemzők, meglehetősen egyedi stratégiák alakulnak ki, s így helyzet-, és személyiségfüggő a munkavégzés eredményessége.
Szó került továbbá a statisztikák kitöltésének problematikus voltára, például arra, hogy a közművelődési feladatellátás több helyszínen (intézmények, színterek) valósul meg, sőt, különösen a fővárosban, a hivatalban dolgozó szakreferensek is szerveznek kulturális eseményeket (pl.: kerületi napokat), ugyanakkor a statisztikai adatlapon nem különíthetők el az egyes szervezők, így előfordulhat, hogy bizonyos rendezvények kétszer, mások meg egyszer sem szerepelnek. Egyéb kitöltési hibák is gyakoriak, pedig a közművelődési tevékenységek jobb  dokumentálása mellett,  a szakmai érdek érvényesítés érvrendszerének fontos része lehetne a statisztika, hiszen egyértelműen igazolható, hogy valamennyi kulturális intézmény típus közül a leglátogatottabb és – látogatóinak sokfélesége okán – a legdemokratikusabb is.
 E témakörben februárban külön szakmai fórumra kerül sor.

A találkozó utolsó része workshoppá alakult, azt a feladatot kapták a kollégák, hogy fogalmazzák meg igényeiket, hogy milyen problémák megoldására várnak segítséget és ha javaslatuk van annak módjára, azt is írják fel a kiosztott öntapadós lapokra.

A tábla sárga céduláin az alábbi problémák és javaslatok sorakoztak:
• Van-e és mi a különbség a közművelődési intézmény és a gazdasági társaság szakmai ellenőrzése között?
• Milyen jogköröm, illetve feladatom lehet/van a kerület kft-vé vált művelődési házával?
• Probléma: szakmai kapcsolattartás az intézmények között, kerületen túl
• Probléma: finanszírozás megoldása, lehetőségek?

Újdonságok, fejlesztési lehetőségek önkormányzatok és intézmények számára:
• Gond: arculat-marketing
• Kulturális marketingstratégia kidolgozása
• Javaslat: intézményvezetői fórumok, klubok, találkozók
• Szükséges lenne: rendszeres szakmai találkozó, ahol a pozitív tapasztalatok alapján lehetne ajánlásokat tenni.
• Hasznos lenne: tárgyalástechnikai tréning alapító okiratokhoz segítség
• Segítség: tárgyalástechnika kulturális referensek találkozója- tapasztalatcsere, pl.: pályázati témában
• Néhány tapasztalt kollégával találkozni igen hasznos lenne
• Kerületi közművelődési koncepció elkészítéséhez szakmai segítséget kérünk
• Tájékoztatás az aktuális (teendőkről) feladatokról, jogszabályi változásokról
• Jónak tartom: kulturális események támogatása az önkormányzat anyagi helyzetéhez képest

Letölthető dokumentum PDFA találkozó programja
Letölthető dokumentum PDFA program meghívója itt érhető el>>>

A szakmai fórum támogatója

Nemzeti Kulturális Alap