A 33. Vizuális Művészeti Hónap fotópályázatának kiállítására 2017. november 10-től  meghosszabbított nyitvatartással december 5-éig került sor a BMK Galériában a Budapesti Művelődési Központban (XI., Etele út 55./A.).

Oklevelek átadására és a kiállítás bemutatására 2017. november 16-án került sor EIFERT JÁNOS fotóművész, a pályázat zsűrielnöke vezetésével.

A pályázat nyertese: dr. TÓTH-PIUSZ ISTVÁN
Oklevelet kapnak: dr. MANN JUDIT, FARKAS IMRE, HODOSSY ILONA, KOVÁCS JUDIT, KOZMA CECÍLIA, LACZKÓ-MAGYAR GYÖRGY, NAGY SUGÁR, SZŐNYI ISTVÁN

Négy évtizednyi múlttal hirdette meg ismét ebben az évben a Budapesti Művelődési

Központ a 33. Vizuális Művészeti Hónap kiállítás- és programsorozatot, amely a fővárosi amatőr képző- és fotóművészek számára kínál pályázati s egyben bemutatkozási lehetőséget.
A sorozat első tárlata a fotópályázat kiállítása.

A pályázatra ebben az évben 32 alkotó 320 fénykép beküldésével jelentkezett. A fényképeket két témában, SZABADON VÁLASZTOTT, illetve AZ UTCA témakörökben lehetett benyújtani. A pályaművek mintegy kétharmada tartozott az első s egyharmada a második kategóriába. A fényképeket nyilvános keretek között zsűri bírálta el, melynek tagjai voltak EIFERT JÁNOS fotóművész, egyben a zsűri elnöke és Olasz Ágnes, illetve Gimesi András fotográfusok. A zsűri 19 pályázó 39 fotójának kiállítása mellett döntött. Helyezési sorrendet nem állított fel, egy alkotót nyilvánított a pályázat nyertesének, 8 alkotót pedig oklevéllel jutalmazott.

A 33. Vizuális Művészeti Hónap fotópályázatának nyertese:
Dr. TÓTH-PIUSZ ISTVÁN, amelyet a REGGELI DIDERGŐS és a JÖVÉS-MENÉS című fényképeiért érdemelt.

A 33. Vizuális Művészeti Hónap fotópályázatának oklevelét kapják:

• Dr. MANN JUDIT: PERBEN, HARAGBAN
• FARKAS IMRE: PORTUGÁL PAVILON
• HODOSSY ILONA: MESEVÁROS
• KOVÁCS JUDIT: SZELLEMKÉP
• KOZMA CECILIA: ÉLETKÉP
• LACZKÓ-MAGYAR GYÖRGY: ÁRNYVITORLÁS
• NAGY SUGÁR: RITMUS AZ ESŐBEN
• SZŐNYI ISTVÁN: KOLONTÁR UTCÁJA

A pályázat nyertese számára önálló kiállítási lehetőséget kínálunk a jövő év I. felében a BMK Galériában, az oklevéllel jutalmazottak pedig részt vehetnek ugyanitt egy számukra rendezett csoportos kiállításon.

A 33. VIZUÁLIS MŰVÉSZETI HÓNAP FOTÓPÁLYÁZAT KIÁLLÍTÓI

• BORBÉLY DÁNIEL:
  • West Georgia
• dr. MANN JUDIT:
  • Perben, haragban OKLEVÉL
• dr. TÓTH-PIUSZ ISTVÁN:
  • Reggeli didergős, Jövés-menés

I. HELYEZETT: Mindig együtt, Két keréken

• ÉLES REA:
  • Szoborember
• FARKAS IMRE:
  •      Portugál pavilon

OKLEVÉL:  Elhagyatott tanyavilág

• FÁBIÁN ANDRÁS:
  •  Provident székház
• HODOSSY ILONA
  • Meseváros

OKLEVÉL; Jégzajlás, A zöld tó, Sziluett

• KOVÁCS JUDIT:
  • Szellemkép OKLEVÉL
• KOZMA CECÍLIA:
  •      Életstílus OKLEVÉL
• LACZKÓ-MAGYAR GYÖRGY:
  • Árnyvitorlás OKLEVÉL; A hírlap, Kettesben, Ívek, Mindörökké, Minimál, Vonalak
• NAGY CSILLA:
  • A fény felé
• NAGY SUGÁR:
  • Ritmus az esőben

OKLEVÉL: Mindig, mindenhol

• NERHAFT ANTALNÉ:
  • Lépcsőház
• NÉMETH MIKLÓSNÉ:
  • Kép a képben OKLEVÉL
• SIMÁK GERGŐ:
  • Lisszabon V., Nyugalom
• SZALAI MIHÁLY:
  • A híd, Hazafelé
• SZŐNYI ISTVÁN:
  • Kolontár utcája OKLEVÉL; Kísértetek utcája
• VERES MARIANN:
  • Extázis
• ZÁCS ÁGOSTON:
  • Háromszög, Átkaroló, Madárka

BORBÉLY DÁNIEL: (West Georgia)

Hobbi szinten foglalkozom fotózással 4 éve. Elsősorban digitális kamerával dolgozom. Képeimmel azt próbálom megörökíteni, hogy az emberek hogyan használják a közösségi tereket. Képeim tárgya az egyes emberek helyett egy terület lakói és életterük közti kapcsolat. Második alkalommal kerül képem/képeim kiállításra, így minden lehetőséget – beleértve a BMK Fotópályá-zatot is – izgalmas momentumnak tartok.

ÉLES REA: (Szoborember)
3 éve vettem először kézbe tükörreflexes fényképezőgépet, kb. 2 éve fotózok rendszeresen. Mindig érdekeltek a művészetek, foglalkoztam vers-, és prózaírással, zeneművészettel, és táncművészettel is. A fotózással kíváncsiságból kezdtem foglalkozni, és rájöttem, hogy ez nem csak hobbi, hanem nagyon jó önkifejezési módszer is, nagyon szeretek a képeimen érzéseket, hangulatokat megörökíteni. A Kőbányai Fotóklub tagjaként igyekszem tapasztaltabb fotós társaimtól tanulni, és fejlődni a fotóművészet területén.

FARKAS IMRE: (Portugál pavilon OKLEVÉL; Elhagyatott tanyavilág)
Hivatalosan okleveles építészmérnök, egy belsőépítészeti cég ügyvezetője vagyok. 2016 nyara óta nyugdíjas. Valójában az építés, az utazás, a fotográfia szenvedélyes művelője. A szerencse úgy hozta, hogy bejárhattam Erdély egy részének gyönyörű tájait, városait, de eljutottam a Balti országokba, és szinte hihetetlen, még Közép-Ázsiába is, a híres Szamarkandba. Mostanában sokszor egy szakmai – építész-csapattal utazom, ahol nincs megállás, állvány kizárva, és majdnem mindig kutyafuttában kell keresni az érdekes kivágásokat.  A bakancslistás helyek közül már jártam Angkorban, a Machu Picchu pára borította misztikus hegyén, Agrában a Tadzs Mahal gyönyörű mauzóleumánál, a Burj Dubai 123. emeletén, hőlégballonban, Magyarország légterében, kisrepülőgépen, a Balaton felett. A BMK REFLEX Fotóklub és a Magyar Fotóművészek Világszövetségének vagyok tagja.

FÁBIÁN ANDRÁS: (Provident székház)
Több mint 40 éve vagyok tagja a Budai Fotó-és Filmklub alkotó közösségének. A régi és a modern kor építészetének emlékeit, lenyomatait, az ember és a természet alkotta táj szépségeit szeretném a fotóimon bemutatni – több vagy kevesebb sikerrel!

HODOSSY ILONA: (Meseváros OKLEVÉL; Jégzajlás, A zöld tó, Sziluett)
Nagyon szeretek fotózni, elsősorban a fények-árnyékok, a formák-ívek és érdekes alakzatok, tükröződések játékossága érdekel. Az épületek, hidak szerkezetei, motívumai, a természet színei, a víz (ami minden pillanatban változik) megörökítése mind-mind kihívás számomra. Emellett örömmel tölt el az ellesett pillanatok lefényképezése, ha sikerül visszaadni a pillanat varázsát.
Szeretek apró részleteket fotózni, sok mindent másként látunk a valóságban, mint egészen közelről egy objektíven keresztül.

KOVÁCS JUDIT: (Szellemkép OKLEVÉL)
Az ELTE Bölcsészkarára jártam. Kedvenc munkahelyem egy Alapítvány volt, ahol a világot akartuk megváltani. Furcsa mód nem sikerült. Azóta is keresem önmagam, de sajnos nem találom. Persze bőven van még időm, hisz alig vagyok túl a hatvanon.
Nyolc évig festettem, de most tavasszal megörököltem unokám fényképezőgépét, és gondoltam, megpróbálkozom a fotózással is. Az emberek, az ellesett pillanatok érdekelnek – és az absztrakt képek.

KOZMA CECÍLIA: (Életstílus OKLEVÉL)
Aktív éveimben erősáramú villamosmérnökként dolgoztam. Néhány évvel ezelőtt kezdtem el foglalkozni a fotózással, amely tevékenység mára már a mindennapjaim része lett. Minden érdekel: a tájak, az érdekes épület- és utcarészletek, a geometriai formák, a színek és a hangulatok megörökítése egyaránt.  A 60+ Fotókör csoportos kiállításain 2009 óta veszek részt, az APS Fotóstúdió életébe pedig 2012-ben kapcsolódtam be.
Pályázatokon sikereim már adódtak, pl. MAFOSZ-Szalon, BMK, Világszövetség, Ökumenikus, Házunk-Hazánk, Csak tiszta forrásból.

LACZKÓ-MAGYAR GYÖRGY: (Árnyvitorlás OKLEVÉL; A hírlap, Kettesben, Ívek, Mindörökké, Minimál, Vonalak)
A fotózás számomra olyan, mint egy lélegzet, egy szívdobbanás.
A fotózás egy nagy szerelem, amely ezer szállal összeköt. Hűséges társam útjaimon, segít megismerni a világot, ami körülvesz. Megtanított látni, a szépséget észrevenni.
Segít megmutatni másoknak lelkem rezdülését.

dr. MANN JUDIT: (Perben, haragban OKLEVÉL)
Egyetemista koromban szerettem bele a fotózásba, akkor már eredményesen szerepeltem pályázatokon, kiállításokon. Majd 20 év kihagyás következett, ami alatt felnőttek a fiaim és vissza lehetett térni ehhez a csodálatos játékhoz. Kedvenc témám ma is az ember, a mindennapi élet, de szívesen nézelődöm a természetben, a nagyvárosokban is. Nekem nagyon bejött a digitális fotózás, szerintem sok új lehetőséget adott a fotósok kezébe. De azért szeretettel emlékszem a sötétkamrában a hívótálakra is, amelyekben varázslatosan jöttek elő a képek a derengő vörös fényben.

NAGY CSILLA: (A fény felé)
10 éves korom óta fényképezek. Már akkor sem olyan fotókat készítettem, ami  a valóság, a pillanat egyszerű leképezése, azt gondoltam, az a képeslapok műfaja.
A digitális technika  nagyon megtalált – nem kell a nehéz felszerelést cipelni,  és nem kell a kattintások számát limitálni. Bár a bőségből se könnyű beválasztani vagy kidobni, ami nekem tetszik vagy nem, de a kiválasztott képeket a  számítógép segítségével akár át is alakíthatom az ízlésem szerint. No, nem úgy, hogy más legyen, hanem, hogy jobb legyen. Szerintem ez egy szubjektív műfaj. Szeretem.

NAGY SUGÁR: (Ritmus az esőben OKLEVÉL; Mindig, mindenhol)
Nagyjából 10 éve fotózok. Örömfotósnak tekintem magam. A fotózásom kezdete óta elsősorban épületképek felé vonzódom, mert szeretem a szimmetriát, a dinamikát és a ritmust visszalátni a fotókon. Az utóbbi időben aztán kinyíltam más témák felé is, például a városképek vagy tájképek (ott is inkább a dinamikát, ritmust keresem). Ezekhez képest még újabb kitekintés a street-fotó és az emberábrázolás. Most próbálok gyakorlatot szerezni abban, hogy érdekes tevékenységben örökítsem meg a hétköznapokat.
Szeretném, ha a témák tekintetében többirányúvá nőné ki magát az érdeklődésem, úgy, hogy továbbra is megmaradhassak a képek ritmusánál és dinamikájánál.

NERHAFT ANTALNÉ: (Lépcsőház)
A fényképezés szeretetét, a fotózás alapjait édesanyám ismertette meg velem. Sok éve fényképezek, 1998 óta szerepelek csoportos kiállításokon, veszek részt pályázatokon.
Kedvenc témáim a fény-árnyék, a tükröződések, az érdekes formák, részletek. Hét alkalommal volt önálló kiállításom, igyekeztem mindig valami újat megmutatni. Készítettem képeimből montázsokat, haigákat, összeállítottam kép párokat, triptichonokat, tematikus sorozatokat.
Hagyományosan, filmre fényképezek, bár tervezem a digitális fotózással történő megismerkedést, amelytől új lehetőségeket várok.

NÉMETH MIKLÓSNÉ: (Kép a képben OKLEVÉL)
Érzések, emlékek, tanítás, gyűjtések,képzőművészeti tevékenységek… A fotózás szenvedélye hobbym, életem része. A pillanat megragadása, a kész mű átalakítása, szerkesztése, régi és új technikák elsajátítása önképzéssel. Ismereteim bővítéseként a fotótörténet múltját kutatva rátaláltam az adott korra jellemző fotótechnikával készült pár képre, ma már történelmi emléknek számít az 1900 évekből.  Újra érdeklődésem középpontjába került a fotóművészet különleges ága, ezáltal fotóim egy részén a régi fotóeljárást alkalmazom, különböző anyagok felhasználásával készített alkotások érdekes textúráját figyelve. A kiállításon látható fotó is egy régi technika: cianotípia. Munkáim saját tulajdonban, barátok, ismerősök körében vannak, nem kerültek nyilvánosság elé. Az első bemutatkozásom a mai, köszönöm a lehetőséget!

SIMÁK GERGŐ: Lisszabon V., Nyugalom)

SZALAI MIHÁLY: (A híd, Hazafelé)
Nyugdíjas üzemmérnök vagyok. Az amatőr fényképezést több évtizede gyakorolom, több országos és egyéni kiállításon szerepeltek képeim. Elsősorban a fekete-fehér képeket kedvelem, néhány éve gyakorolom a digitális technikát, de továbbra is az analóg filmes fotózás a "szívem kedvese".

SZŐNYI ISTVÁN: (Kolontár utcája OKLEVÉL) Kísértetek utcája
Irodalom- és művészettörténész végzettségű fotográfusként műemlék- és épület-fotózásra szakosodtam. Specialitásom a műemlék- és egyéb épületek külső és belső tereinek látványos, panorámaszerű bemutatása. 2014-ben három reprezentatív albumban jelentek meg képeim.
Az Ybl Miklós-emlékév alkalmából kiadott, A modern reneszánsz derült idomai című albumban öt, az Ybl-épületsorsok az Unger-háztól a Kálvin térig című könyvben négy képpel szerepelek. Az Iparművészeti Múzeum Lechner, az alkotó géniusz című kiállításához kapcsolódó katalógusában a kecskeméti városházát bemutató tizennégy fotóm szerepel, melyek közül kettő a kiállításon poszter méretben is látható volt. A Metszet című építészeti folyóiratban az 15 fotóm illusztrálja a Várkert bazárt ismertető tanulmányt.
2017-ben, a reformáció 500 éves jubileuma alkalmából több kiállításhoz és rendezvényhez járultam hozzá a fotóimmal. Ezek közül kiemelkedik a Magyar Nemzeti Múzeum Ige-idők kiállítása, amelynek nemcsak enteriőrfotóit, hanem a katalógus teljes felvidéki képanyagát is én készítettem el.
A Reformáció Emléknapján a Sportarénában megrendezett Nemzeti Megemlékezésen is a – református és evangélikus templombelsőket bemutató – fotóimat vetítették az istentisztelet alatt.

dr. TÓTH-PIUSZ ISTVÁN (Reggeli didergős, Jövés-menés a Pályázat Nyertese; Mindig együtt, Két keréken
Nagyjából 10-12 éve hobbim a fotózás. Azóta vagyok tagja több internetes fotósoldalnak és veszek részt különböző fotópályázatokon.
Kedvenc témám az épületfotózás, de szívesen fotózok tükröződéses képeket, elkapott pillanatokat, részleteket, illetve készítek street-fotókat, minimálokat.
Szeretem, ha rend van a képeimen. Ennek igyekszem alárendelni a téma kiválasztását, a kép geometriai egyszerűségű megkomponálását, szerkesztését és a lehetőleg nem szokványos nézőpont megválasztását.
Hobbifotósként úgy gondolom, hogy a jó fotó titka: kamera + nyitott szem + egyéni látásmód. Kamerám biztosan van…

VERES MARIANN: (Extázis)
Egyetemista voltam, mikor elkezdtem fotózni. Ekkor külföldön éltem, sokat utaztam, rengeteg érdekes témát találtam, de a képeimen ezeknek a hangulata nem jött vissza, így hamar feladtam ezt a hobbit. Néhány éve találtam rá újra. Különösen szeretek apró részleteket lencsevégre kapni. A fotózás segít abban, hogy ha új, ismeretlen helyen járok, olyan dolgokat is észrevegyek, amelyek látszólag érdektelenek, de ha jobban megnézzük, nem azok.

ZÁCS ÁGOSTON: (Háromszög, Átkaroló, Madárka)
Nyugdíjas vagyok. Bár gyermekkorom óta mindig volt fényképezőgépem, és a filmes fotózás alapfogalmait korán megtanultam, komolyabban csak 7-8 éve kezdtem foglalkozni a fotózással, ma már természetesen DSLR géppel.
Jelenleg a csepeli Stemmer Ferenc Fotóklub tagjaként igyekszem a turista, vagy családi képeknél igényesebb fotókat készíteni. Az elmúlt 2 évben kezdtem fotópályázatokra küldeni képeket, több esetben kerültek kiállításra képeim, egyebek között a Győri Fotóklub "Így látom a világot" című, a Bács-Kiskun megyei Kereskedelmi és Iparkamara "A munka világa" című pályázatain,  valamint a tavalyi és az idei Vizuális Művészeti Hónap fotókiállításon is.
A témákat, műfajokat illetően nem vagyok válogatós, a tájképtől a street-fotón át a portréig szinte mindent szívesen fotózok, a természetes fény mellett igyekszem a rendszervakus és a stúdióvilágítás lehetőségeit is megismerni.

A BMK Galéria kiállításai ingyenesen tekinthetők meg.

Információ:  Sarnyai Rita
telefon: 371-2760, 371-2770,
e-mail: Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. , Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

Kapcsolódó cikkünk gyermekek, fiatalok, pedagógusok számára:

Színes séta – nyisd tágra a szemed! – a BMK Galéria múzeumpedagógiai foglalkozásai »

 Nyitvatartási rend:

 • hétfőtől–péntekig 9.00–20.00, 
 • szombaton 13.00–18.00,
 • vasárnap csak rendezvény idején.

 2016. évi kiállításainkról itt olvashat »

Tekintse meg 2017. évi őszi–téli műsorfüzetünket!

 MEGKÖZELÍTHETŐSÉG
1119 Budapest, Etele út 55/a.
GPS koordináták: N47.464206, E19.03141

Intézményünk tömegközlekedéssel megközelíthető:  az M4-es metróval, 7, 103, 107, 114, 213, 214-es autóbusszal, Bikás park megállónál kell leszállni.
Minden buszjáratnak közlekedik alacsonypadlós változata is, melyet a menetrendekben aláhúzással jelölnek.

Közművelődési Minőség Díj 2012

Négy évtizednyi múlttal hirdette meg ismét ebben az évben a Budapesti Művelődési

Központ a 33. Vizuális Művészeti Hónap kiállítás- és programsorozatot, amely a

fővárosi amatőr képző- és fotóművészek számára kínál pályázati s egyben

bemutatkozási lehetőséget.
A sorozat első tárlata a fotópályázat kiállítása.

A pályázatra ebben az évben 32 alkotó 320 fénykép beküldésével jelentkezett.
A fényképeket két témában, SZABADON VÁLASZTOTT, illetve AZ UTCA témakörökben

lehetett benyújtani. A pályaművek mintegy kétharmada tartozott az első s

egyharmada a második kategóriába. A fényképeket nyilvános keretek között zsűri

bírálta el, melynek tagjai voltak EIFERT JÁNOS fotóművész, egyben a zsűri elnöke

és Olasz Ágnes, illetve Gimesi András fotográfusok. A zsűri 19 pályázó 39

fotójának kiállítása mellett döntött. Helyezési sorrendet nem állított fel, egy

alkotót nyilvánított a pályázat nyertesének, 8 alkotót pedig oklevéllel

jutalmazott.

A 33. Vizuális Művészeti Hónap fotópályázatának nyertese:
Dr. TÓTH-PIUSZ ISTVÁN, amelyet a REGGELI DIDERGŐS és a JÖVÉS-MENÉS című

fényképeiért érdemelt.

A 33. Vizuális Művészeti Hónap fotópályázatának oklevelét kapják:
Dr. MANN JUDIT: PERBEN, HARAGBAN
FARKAS IMRE: PORTUGÁL PAVILON
HODOSSY ILONA: MESEVÁROS
KOVÁCS JUDIT: SZELLEMKÉP
KOZMA CECILIA: ÉLETKÉP
LACZKÓ-MAGYAR GYÖRGY: ÁRNYVITORLÁS
NAGY SUGÁR: RITMUS AZ ESŐBEN
SZŐNYI ISTVÁN: KOLONTÁR UTCÁJA

A pályázat nyertese számára önálló kiállítási lehetőséget kínálunk a jövő év I.

felében a BMK Galériában, az oklevéllel jutalmazottak pedig részt vehetnek

ugyanitt egy számukra rendezett csoportos kiállításon.

A 33. VIZUÁLIS MŰVÉSZETI HÓNAP
FOTÓPÁLYÁZAT KIÁLLÍTÓI

BORBÉLY DÁNIEL:
         West Georgia
dr. MANN JUDIT:
         Perben, haragban OKLEVÉL
dr. TÓTH-PIUSZ ISTVÁN:
     Reggeli didergős, Jövés-menés
I. HELYEZETT, Mindig együtt, Két keréken
ÉLES REA:
     Szoborember
FARKAS IMRE:
     Portugál pavilon OKLEVÉL
     Elhagyatott tanyavilág
FÁBIÁN ANDRÁS:
     Provident székház
HODOSSY ILONA
Meseváros OKLEVÉL; Jégzajlás, A zöld tó,
Sziluett
KOVÁCS JUDIT:
Szellemkép OKLEVÉL
KOZMA CECÍLIA:
     Életstílus OKLEVÉL
LACZKÓ-MAGYAR GYÖRGY:
Árnyvitorlás OKLEVÉL; A hírlap, Kettesben, Ívek, Mindörökké, Minimál, Vonalak
NAGY CSILLA:
A fény felé
NAGY SUGÁR:
Ritmus az esőben OKLEVÉL; Mindig, mindenhol
NERHAFT ANTALNÉ:
Lépcsőház
NÉMETH MIKLÓSNÉ:
Kép a képben OKLEVÉL
SIMÁK GERGŐ:
Lisszabon V., Nyugalom
SZALAI MIHÁLY:
A híd, Hazafelé
SZŐNYI ISTVÁN:
Kolontár utcája OKLEVÉL; Kísértetek utcája
VERES MARIANN:
Extázis
ZÁCS ÁGOSTON:
Háromszög, Átkaroló, Madárka
BORBÉLY DÁNIEL: (West Georgia)
Hobbi szinten foglalkozom fotózással 4 éve. Elsősorban digitális kamerával

dolgozom. Képeimmel azt próbálom megörökíteni, hogy az emberek hogyan használják

a közösségi tereket. Képeim tárgya az egyes emberek helyett egy terület lakói és

életterük közti kapcsolat. Második alkalommal kerül képem/képeim kiállításra, így

minden lehetőséget – beleértve a BMK Fotópályá-zatot is – izgalmas momentumnak

tartok.

ÉLES REA: (Szoborember)
3 éve vettem először kézbe tükörreflexes fényképezőgépet, kb. 2 éve fotózok

rendszeresen. Mindig érdekeltek a művészetek, foglalkoztam vers-, és

prózaírással, zeneművészettel, és táncművészettel is. A fotózással kíváncsiságból

kezdtem foglalkozni, és rájöttem, hogy ez nem csak hobbi, hanem nagyon jó

önkifejezési módszer is, nagyon szeretek a képeimen érzéseket, hangulatokat

megörökíteni. A Kőbányai Fotóklub tagjaként igyekszem tapasztaltabb fotós

társaimtól tanulni, és fejlődni a fotóművészet területén.

FARKAS IMRE: (Portugál pavilon OKLEVÉL; Elhagyatott tanyavilág)
Hivatalosan okleveles építészmérnök, egy belsőépítészeti cég ügyvezetője vagyok.

2016 nyara óta nyugdíjas. Valójában az építés, az utazás, a fotográfia

szenvedélyes művelője. A szerencse úgy hozta, hogy bejárhattam Erdély egy

részének gyönyörű tájait, városait, de eljutottam a Balti országokba, és szinte

hihetetlen, még Közép-Ázsiába is, a híres Szamarkandba. Mostanában sokszor egy

szakmai – építész-csapattal utazom, ahol nincs megállás, állvány kizárva, és

majdnem mindig kutyafuttában kell keresni az érdekes kivágásokat.  A

bakancslistás helyek közül már jártam Angkorban, a Machu Picchu pára borította

misztikus hegyén, Agrában a Tadzs Mahal gyönyörű mauzóleumánál, a Burj Dubai 123.

emeletén, hőlégballonban, Magyarország légterében, kisrepülőgépen, a Balaton

felett. A BMK REFLEX Fotóklub és a Magyar Fotóművészek Világszövetségének vagyok

tagja.

FÁBIÁN ANDRÁS: (Provident székház)
Több mint 40 éve vagyok tagja a Budai Fotó-és Filmklub alkotó közösségének.
A régi és a modern kor építészetének emlékeit, lenyomatait, az ember és a

természet alkotta táj szépségeit szeretném a fotóimon bemutatni – több vagy

kevesebb sikerrel!

HODOSSY ILONA: (Meseváros OKLEVÉL; Jégzajlás, A zöld tó, Sziluett)
Nagyon szeretek fotózni, elsősorban a fények-árnyékok, a formák-ívek és érdekes

alakzatok, tükröződések játékossága érdekel. Az épületek, hidak szerkezetei,

motívumai, a természet színei, a víz (ami minden pillanatban változik)

megörökítése mind-mind kihívás számomra. Emellett örömmel tölt el az ellesett

pillanatok lefényképezése, ha sikerül visszaadni a pillanat varázsát.
Szeretek apró részleteket fotózni, sok mindent másként látunk a valóságban, mint

egészen közelről egy objektíven keresztül.

KOVÁCS JUDIT: (Szellemkép OKLEVÉL)
Az ELTE Bölcsészkarára jártam. Kedvenc munkahelyem egy Alapítvány volt, ahol a

világot akartuk megváltani. Furcsa mód nem sikerült. Azóta is keresem önmagam, de

sajnos nem találom. Persze bőven van még időm, hisz alig vagyok túl a hatvanon.
Nyolc évig festettem, de most tavasszal megörököltem unokám fényképezőgépét, és

gondoltam, megpróbálkozom a fotózással is. Az emberek, az ellesett pillanatok

érdekelnek – és az absztrakt képek.

KOZMA CECÍLIA: (Életstílus OKLEVÉL)
Aktív éveimben erősáramú villamosmérnökként dolgoztam. Néhány évvel ezelőtt

kezdtem el foglalkozni a fotózással, amely tevékenység mára már a mindennapjaim

része lett. Minden érdekel: a tájak, az érdekes épület- és utcarészletek, a

geometriai formák, a színek és a hangulatok megörökítése egyaránt.  A 60+ Fotókör

csoportos kiállításain 2009 óta veszek részt, az APS Fotóstúdió életébe pedig

2012-ben kapcsolódtam be.

Kozma Cecilia (folytatás az előző hasábból))
Pályázatokon sikereim már adódtak, pl. MAFOSZ-Szalon, BMK, Világszövetség,

Ökumenikus, Házunk-Hazánk, Csak tiszta forrásból.

LACZKÓ-MAGYAR GYÖRGY: (Árnyvitorlás OKLEVÉL; A hírlap, Kettesben, Ívek,

Mindörökké, Minimál, Vonalak)
A fotózás számomra olyan, mint egy lélegzet, egy szívdobbanás.
A fotózás egy nagy szerelem, amely ezer szállal összeköt. Hűséges társam

útjaimon,
segít megismerni a világot, ami körülvesz. Megtanított látni, a szépséget

észrevenni.
Segít megmutatni másoknak lelkem rezdülését.

dr. MANN JUDIT: (Perben, haragban OKLEVÉL)
Egyetemista koromban szerettem bele a fotózásba, akkor már eredményesen

szerepeltem pályázatokon, kiállításokon. Majd 20 év kihagyás következett, ami

alatt felnőttek a fiaim és vissza lehetett térni ehhez a csodálatos játékhoz.

Kedvenc témám ma is az ember, a mindennapi élet, de szívesen nézelődöm a

természetben, a nagyvárosokban is. Nekem nagyon bejött a digitális fotózás,

szerintem sok új lehetőséget adott a fotósok kezébe. De azért szeretettel

emlékszem a
sötétkamrában a hívótálakra is, amelyekben varázslatosan jöttek elő a képek a

derengő vörös fényben.

NAGY CSILLA: (A fény felé)
10 éves korom óta fényképezek. Már akkor sem olyan fotókat készítettem, ami
a valóság, a pillanat egyszerű leképezése, azt gondoltam, az a képeslapok műfaja.
A digitális technika  nagyon megtalált – nem kell a nehéz felszerelést cipelni,
és nem kell a kattintások számát limitálni. Bár a bőségből se könnyű beválasztani

vagy kidobni, ami nekem tetszik vagy nem, de a kiválasztott képeket a  számítógép

segítségével akár át is alakíthatom az ízlésem szerint. No, nem úgy, hogy más

legyen, hanem, hogy jobb legyen. Szerintem ez egy szubjektív műfaj. Szeretem.
NAGY SUGÁR: (Ritmus az esőben OKLEVÉL; Mindig, mindenhol)
Nagyjából 10 éve fotózok. Örömfotósnak tekintem magam. A fotózásom kezdete óta

elsősorban épületképek felé vonzódom, mert szeretem a szimmetriát, a dinamikát és

a ritmust visszalátni a fotókon. Az utóbbi időben aztán kinyíltam más témák felé

is, például a városképek vagy tájképek (ott is inkább a dinamikát, ritmust

keresem). Ezekhez képest még újabb kitekintés a street-fotó és az emberábrázolás.
Most próbálok gyakorlatot szerezni abban, hogy érdekes tevékenységben örökítsem

meg a hétköznapokat.
Szeretném, ha a témák tekintetében többirányúvá nőné ki magát az érdeklődésem,

úgy, hogy továbbra is megmaradhassak a képek ritmusánál és dinamikájánál.

NERHAFT ANTALNÉ: (Lépcsőház)
A fényképezés szeretetét, a fotózás alapjait édesanyám ismertette meg velem.
Sok éve fényképezek, 1998 óta szerepelek csoportos kiállításokon, veszek részt

pályázatokon.
Kedvenc témáim a fény-árnyék, a tükröződések, az érdekes formák, részletek.
Hét alkalommal volt önálló kiállításom, igyekeztem mindig valami újat megmutatni.
Készítettem képeimből montázsokat, haigákat, összeállítottam kép párokat,

triptichonokat, tematikus sorozatokat.
Hagyományosan, filmre fényképezek, bár tervezem a digitális fotózással történő

megismerkedést, amelytől új lehetőségeket várok.

NÉMETH MIKLÓSNÉ: (Kép a képben OKLEVÉL)
Érzések, emlékek, tanítás, gyűjtések,képzőművészeti tevékenységek… A fotózás

szenvedélye hobbym, életem része. A pillanat megragadása, a kész mű átalakítása,

szerkesztése, régi és új technikák elsajátítása önképzéssel. Ismereteim

bővítéseként a fotótörténet múltját kutatva rátaláltam az adott korra jellemző

fotótechnikával készült pár képre, ma már történelmi emléknek számít az 1900

évekből.
(Németh Miklósné – folytatás az előző hasábból)
Újra érdeklődésem középpontjába került a fotóművészet különleges ága, ezáltal

fotóim egy részén a régi fotóeljárást alkalmazom, különböző anyagok

felhasználásával készített alkotások érdekes textúráját figyelve. A kiállításon

látható fotó is egy régi technika: cianotípia. Munkáim saját tulajdonban,

barátok, ismerősök körében vannak, nem kerültek nyilvánosság elé. Az első

bemutatkozásom a mai, köszönöm a lehetőséget!

SIMÁK GERGŐ: Lisszabon V., Nyugalom)

SZALAI MIHÁLY: (A híd, Hazafelé)
Nyugdíjas üzemmérnök vagyok. Az amatőr fényképezést több évtizede gyakorolom,

több országos és egyéni kiállításon szerepeltek képeim. Elsősorban a fekete-fehér

képeket kedvelem, néhány éve gyakorolom a digitális technikát, de továbbra is az

analóg filmes fotózás a "szívem kedvese".

SZŐNYI ISTVÁN: (Kolontár utcája OKLEVÉL) Kísértetek utcája
Irodalom- és művészettörténész végzettségű fotográfusként műemlék- és épület-

fotózásra szakosodtam. Specialitásom a műemlék- és egyéb épületek külső és belső

tereinek látványos, panorámaszerű bemutatása. 2014-ben három reprezentatív

albumban jelentek meg képeim.
Az Ybl Miklós-emlékév alkalmából kiadott, A modern reneszánsz derült idomai című

albumban öt, az Ybl-épületsorsok az Unger-háztól a Kálvin térig című könyvben

négy képpel szerepelek. Az Iparművészeti Múzeum Lechner, az alkotó géniusz című

kiállításához kapcsolódó katalógusában a kecskeméti városházát bemutató tizennégy

fotóm szerepel, melyek közül kettő a kiállításon poszter méretben is látható

volt. A Metszet című építészeti folyóiratban az 15 fotóm illusztrálja a Várkert

bazárt ismertető tanulmányt.
2017-ben, a reformáció 500 éves jubileuma alkalmából több kiállításhoz és

rendezvényhez járultam hozzá a fotóimmal.

(Szőnyi István – folytatás az előző hasábból)
Ezek közül kiemelkedik a Magyar Nemzeti Múzeum Ige-idők kiállítása, amelynek

nemcsak enteriőrfotóit, hanem a katalógus teljes felvidéki képanyagát is én

készítettem el.
A Reformáció Emléknapján a Sportarénában megrendezett Nemzeti Megemlékezésen is a

– református és evangélikus templombelsőket bemutató – fotóimat vetítették az

istentisztelet alatt.

dr. TÓTH-PIUSZ ISTVÁN (Reggeli didergős, Jövés-menés a Pályázat Nyertese; Mindig

együtt, Két keréken
Nagyjából 10-12 éve hobbim a fotózás. Azóta vagyok tagja több internetes

fotósoldalnak és veszek részt különböző fotópályázatokon.
Kedvenc témám az épületfotózás, de szívesen fotózok tükröződéses képeket,

elkapott pillanatokat, részleteket, illetve készítek street-fotókat, minimálokat.
Szeretem, ha rend van a képeimen. Ennek igyekszem alárendelni a téma

kiválasztását, a kép geometriai egyszerűségű megkomponálását, szerkesztését és a

lehetőleg nem szokványos nézőpont megválasztását.
Hobbifotósként úgy gondolom, hogy a jó fotó titka: kamera + nyitott szem + egyéni

látásmód. Kamerám biztosan van…

VERES MARIANN: (Extázis)
Egyetemista voltam, mikor elkezdtem fotózni. Ekkor külföldön éltem, sokat

utaztam, rengeteg érdekes témát találtam, de a képeimen ezeknek a hangulata nem

jött vissza, így hamar feladtam ezt a hobbit. Néhány éve találtam rá újra.

Különösen szeretek apró részleteket lencsevégre kapni. A fotózás segít abban,

hogy ha új, ismeretlen helyen járok, olyan dolgokat is észrevegyek, amelyek

látszólag érdektelenek, de ha jobban megnézzük, nem azok.
.

ZÁCS ÁGOSTON: (Háromszög, Átkaroló, Madárka)
Nyugdíjas vagyok.
Bár gyermekkorom óta mindig volt fényképezőgépem, és a filmes fotózás

alapfogalmait korán megtanultam, komolyabban csak 7-8 éve kezdtem foglalkozni a

fotózással, ma már természetesen DSLR géppel.
Jelenleg a csepeli Stemmer Ferenc Fotóklub tagjaként igyekszem a turista, vagy

családi képeknél igényesebb fotókat készíteni.
Az elmúlt 2 évben kezdtem fotópályázatokra küldeni képeket, több esetben kerültek

kiállításra képeim, egyebek között a Győri Fotóklub "Így látom a világot" című, a

Bács-Kiskun megyei Kereskedelmi és Iparkamara "A munka világa" című pályázatain,

valamint a tavalyi és az idei Vizuális Művészeti Hónap fotókiállításon is.
A témákat, műfajokat illetően nem vagyok válogatós, a tájképtől a street-fotón át

a portréig szinte mindent szívesen fotózok, a természetes fény mellett igyekszem

a rendszervakus és a stúdióvilágítás lehetőségeit is megismerni.

• < Előző
• Következő >