Előadások 2021. őszi évadában az Ezüstnet Egyesület kulturális élményeiből, saját készítésű fotók, prezentációk vetítésével
a Budapesti Művelődési Központban (XI., Etele út 55./A)  

▪️ Programjaink és kiállításaink továbbra is védettségi igazolvány nélkül látogathatók.
▪️ Kérjük, hogy vegyék igénybe a bejáratnál elhelyezett érintésmentes kézfertőtlenítőt, és a látogatás során lehetőség szerint tartsanak 1,5 méteres távolságot a többi látogatótól.
Együttműködésüket köszönjük.

Időpont: csütörtök 14.00 óra.

Évadzáró alkalom:

• november 18. ♦ Híres emberek a magyar történelemből – Gróf Andrássy Gyula

Információ: Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

A Miniszterelnökség, a NEA és Újbuda Önkormányzata támogatásával
Információ: www.ezustnet.hu, aktuális havi programajánlókban Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. .

******************************************************************************

Lezajlott előadások:

Évadzáró időpont: 2021. november 18. ♦ 14.00 óra ♦ Híres emberek a magyar történelemből – Gróf Andrássy Gyula
Előadók: Galyó János és Galyó Angéla

2021. október 21. ♦ Tata: a felújított Esterházy-kastély

A Zichyek Óbudán – Kiscell 1–2.

A gödöllői Grassalkovich-kastély és Margitsziget

Margitszigeti irodalmi séta
2020. szeptember 15.

Az EZÜSTNET Egyesület szervezésében Nagyváradi Ildikó – Petőfi Irodalmi Múzeum munkatársa – vezetésével irodalmi sétán vettünk részt a Margitszigeten. A Margit-sziget a Duna egyik szigete Budapest területén. Területe 96,5 hektár, hossza kb. 2 és fél kilométer, legnagyobb szélessége kb. 500 méter. A sziget teljes területe szabadidőpark, rajta szállodákkal, sportcentrummal, uszodával és stranddal valamint vendéglátóhelyekkel és egyéb látnivalókkal.
A Margit-sziget eredetileg három szigetrészből állt, a fő szigetből, az ennek a déli csúcsánál elhelyezkedő Festő-szigetből (ismert még Budai- vagy Kis-szigetként is), és az északi csúcsnál lévő Fürdőszigetből. A 20. század elejére a Festő-szigetet hozzákapcsolták a fő szigethez, a Fürdő-szigetet pedig elkotorták. 1866 végén Zsigmondy Vilmos bányamérnök, a hazai artézi vizek és gyógyforrások kiváló kutatója. Egyesítette a három különálló szigetet: a Festő-szigetet, a Fürdő-szigetet, valamint a Nyulak szigetét, hogy európai hírű fürdőhelyet alakítson ki. A szigeten, a középkor elejétől várak, kolostorok, templomok épültek.
Árpád-házi királyaink idején kedvelt vadászterület volt, erre alapozva feltételezik, hogy itt királyok és főurak palotákat is építettek (Urak szigete, Nyulak szigete).
A XII. század elejétől ismert egyházi intézmények letelepedésével már benépesült a Sziget. A margitszigeti kolostorok és templomok építőit sajnos nem ismerjük.
Elsőként a Szent Mihály kápolnát tekintettük meg kívülről. amelyet a premontrei szerzetesek a tatárjárás előtti időben, a mai Víztoronytól észak-keletre, 1225 táján építették fel és a török hódoltság ideje alatt romhalmazzá vált. A Szent Mihály kápolna egyházi szolgálatát a Budapest– Újlak, Sarlós Boldogasszony Plébánia látja el. A kápolna időszakosan tartott szentmisék alkalmával látogatható, minden hónap első vasárnapján és 18-án.
Ezután tértünk rá a Művészsétányra. A Művészsétány Dr. Mőcsényi Mihály tájtervező professzor javaslatának megfelelően, tervszerűen elhelyezett szobrokkal, az 1960-as években alakult ki. 2011-ben 37 szobor volt látható. Ezek közül több a Városligetből a „Budapesti Nemzetközi Vásár” terjeszkedése miatt került a Szigetre. A rózsakerttől észak-keletre elterül csendes, meghitt hangulatú sétányokon, százados korú fák környezetében a magyar kultúra kiemelkedő alakjaira emlékezhet a látogató. Területét a rózsakert végétől a Nagyszállóig átvezető, a Víztorony tervezőjéről Zielinsky Szilárdról elnevezett sétányon lehet megközelíteni. Az élmény nem mindig teljes, mert több alkotást az „újkori” vandalizmus és „bronzkorszak” tizedeli, rongálja.
2020-ban 39 szobor látható a Művészsétányon. Bercsek Péter Műalkotások a Margitszigeten című könyvében részletes térkép tekinthető meg, melyen az egyes szobrok pontos helye látható a 2011-es állapot szerint. /A könyvben képgaléria látható/ Bejártuk Arany János életének meghatározó helyszíneit, melyekhez ismert és kevésbé ismert költemények és anekdoták kapcsolódnak: az Őszikék-ciklus verseiben megörökített tölgyektől kezdve a Margitszigetért rajongó írótársak és utódok – Jókai, Madách, Krúdy, Bródy Sándor, Babits, Szerb Antal – emlékezetén át egészen a Nagyszállóig, ahol Arany életének utolsó időszakában lakott és alkotott.
Domonkos-rendi Apácakolostor és templom
 IV. Béla király és családja a tatárjárás idején Dalmáciába menekült. Visszatérésük reményében megfogadták, hogy születendő gyermeküket Isten szolgálatára, a Domonkos-rendi apácák nevelésére bízzák. A részükre épített szigeti zárda és templom királyi támogatással, az alapító levél szerint 1259-re elkészült. Később több alkalommal a csúcsíves gótika stílusában bővítették. Korabeli írások és a régészeti kutatások bizonyítják, hogy méretei, valamint kiterjedése alapján a Sziget legnagyobb és építészetileg legdíszesebb épületegyüttese volt, ami egészében a csúcsíves gótika szellemében alakult ki. A zárdához csatoltan épült a kolostor temploma és a királyi palota. A kolostor kertjében fűszer és gyógynövényeket termesztettek. Külön vendégház épült a királyi látogatók és a kolostort kiszolgáló domonkos szerzetesek elhelyezésére. A kolostor a mohácsi vészig az ország kiemelkedő vallási, szellemi és nevelési központja volt. Az apácák a török uralom elől elmenekültek. A romokat a dunai árvizek iszapos hordaléka teljesen betemette. Az így képződött dombon, mint a Sziget legmagasabb pontján, éveken keresztül egy kilátó torony állt. Az 1800-as években a parkosításhoz szükséges föld kitermelése közben falmaradványok és régészeti leletek kerültek felszínre. Amatőr feltárás után az elhanyagolt területen a bozótos növényzet a falakat is ellepte. Több mint egy évszázad telt el mire elkezdődtek a Lux Kálmán által irányított szakszerű régészeti feltárások. Ennek eredményei alapján készítette a zárda XIII. és XV. századi állapotának rekonstrukciós képeit.
A Lux Géza által 1937–1938-ban vezetett újabb ásatások nyomán már feltárult a romterület csaknem teljes képe.
Árpád-házi Boldog Margit 1276-ban kezdeményezett, és 1943-ban megvalósult Szentté-avatása idején már rendezett állapotok fogadták a látogatókat. A templom helyén díszes márványlap jelöli Szent Margit egykori sírját, földi maradványait ugyanis a törökök elől menekülő apácák magukkal vitték. A templomon kívüli sírkápolna építését viszont a zarándokok tömeges megjelenése indokolhatta. A sírkápolnát jelölő emlékhelyet napjainkban is a hálaadók és emlékezők látogatják.
Az 1950–1960-as években Feuerné Tóth Rózsa által irányított régészeti feltárások nyomán tovább bővültek a kolostorral kapcsolatos ismereteink. A feltárt falmaradványok az ismétlődő állagmegóvás ellenére és a látogatók „érdeklődése” nyomán omladoztak. Ezért évtizedekkel később halaszthatatlanná vált a teljes körű rendezés és felújítás. Ez a munka a Budapesti Történeti Múzeum, a Roth Építészműterem és a Főkert Tervezési Stúdió Kft. tervei szerint 2010-ben megvalósult. Kiegészítő feltárások mellett a falak állagmegóvásán, jelképes kiegészítésén kívül eredeti formájában rekonstruálták a kolostor kútházát. A területet parkosítását a Főkert Nonprofit Zrt. végezte. A látogatók a nagy kiterjedésű romkert felett átvezető fém közlekedőkről teljes áttekintést nyerhetnek a romokról. A kolostor történetét számos kiadvány részletesen ismerteti.
A Ferences rendi szerzetesek temploma
A ferencesek 1270 táján települtek a Szigetre. A rend kolostorát IV. Béla király alapította. A mohácsi vész után a ferencesek is elmenekültek a szigetről. A kolostor gótstílusban épült templomának nagyméretű maradványa a mai főút jobboldalán látható. Részleges feltárások igazolták, hogy a kolostor többi épülete a templom déli oldala mellett helyezkedett el, de ezek kibontása közművezetékek miatt eddig nem volt megoldható. József nádor az 1790-es években a templom-rom falához csatolva építtette főúri nyaralóját, ami később 1915–1930 között szállodaként híres írók és költők „tanyája” volt. Itt élt és alkotott többek között Krúdy Gyula, Bródy Sándor, Szép Ernő. Az 1930–40-es években itt működöt a Flóris cukrászda és a Póló-bár, melyek a szigeti ostrom alatt rommá váltak, ezért elbontották. Itt jutottunk sétánk végére, fantasztikus élménnyel lettünk gazdagabbak. A séta során készült felvételek külön dokumentumban tekinthetők meg.
Lejegyezte: Makszin Márta

2020- február 20. ♦ csütörtökön ♦ 14.00 órától – Gül baba türbéje és a Millennium Háza, Liget – előadók: Tánczos Ferencné és Takács Márta

GÜL baba türbéje Budán

Történelmi előzmények és legendák
1541-től, Buda elestétől 1699-ig, a karlócai békéig    a három részre szakított Magyarország középső része a törökök rabigája alatt nyögött. A leigázott terület szinte teljesen elnéptelenedett, a lakosság részben elmenekült, nagyrészt azonban elpusztult.
Szulejmán szultán a mohácsi csata 15. évfordulóján elfoglalta Buda várát (1541. 08. 29.), hogy az ne kerüljön I. Habsburg Ferdinánd (1503–1564), német–római császár (1556–1564), magyar és cseh király (1526–1564) csapatai kezére. Jóllehet már 1526-ban és 1529-ben is bevonult Szulejmán Budára, akkor még nem foglalta el a várost, de kirabolta.
A szultán a bektasi rend tagjait bízza meg, hogy a városhoz közel alapítsanak egy iszlám vallási központot, aminek tagjai szerzetesek, dervisek voltak. Vezetőjük Gül Baba – Rózsa Atyja – volt. Őt az oszmán birodalom határvidékén élő muszlimok szellemi védő- szentjüknek, emberbarát, segítőkész és bölcs bektasi dervisnek tartották, aki leginkább békés természetéről, verseiről és természetszeretetéről volt ismert. A legenda szerint turbánján mindig viselt egy rózsaszálat. Gül Baba valóban „rózsa apó” volt, de nem a földi rózsa, nem a múlandó virág kedvelője, hanem a dervis rendjének, kolostorának legszebb rózsája, aki dervis fövegén a házfőnöki gült viselte. Neve tehát valószínűleg felnőttkorban felvett név, amelyet rendtársaitól és tisztelőitől kapott. Beceneve: „A rózsák atyja” volt.
A híres török XVII századi világutazó Evliya Çelebi feljegyzései szerint Gül Baba 1541. 09. 02-án halt meg, amikor Buda elfoglalása után a dzsámivá alakított Budavári Nagyboldogasszony templomban az első pénteki imádságot elmondták. Temetésén a hagyomány szerint I. Szulejmán (1494–1566) a Törvényhozó, a Nagy, a Hódító jelzőkkel illetett szultán (1520–1566) is részt vett.
A halotti imát a ruméliai hadbíró, Ebussuúd efendi (úr) mondta.
Gül baba abban a sírkápolnában (türbében) nyugszik, amit Mehmed pasa építtetett (1543–1548). A sírbolt mellé 60 fős derviskolostort is felépítettek
Gül Baba és türbéje a XIX század utolsó évtizedeiben a magyar-török megbékélés, a barátság szimbóluma lett, a környék ekkor kapta a Rózsadomb elnevezést.

A türbéről
Maga a sírbolt a Rózsadomb dél keleti lejtőjén egy támfalakkal övezett kertben kőzsámolyon áll. Nyolcszög alaprajzú, kupolával fedett épület. A kupola alatt kőből faragott, egyszerű tagolású főpárkány fut körbe.
Külső homlokzata egyszerű, bejárata kelet felé nyílik. Kváder kövekből épített homokkő homlokzatát mélyített tükör mezők díszítik. A türbe falát egyetlen kis kőkeretes, szamárhátíves felülvilágítóval záruló, ajtónyílás töri át. Belseében egyetlen dísz a téglából falazott vak szamárhátívsor.
Középen lent van a koporsó, amely Gül baba csontjait őrzi. Ezen az ajtón keresztül csak megtekinteni lehet, megközelítésére nincs lehetőség.
A türbéhez 60 fős derviskolostort építettek. Az épület együttesre egy 1559 évi Adóösszeírás utalt először.
Az eredetileg vakolt falakat Çelebi szerint feliratok díszítették, de ezek a vakolattal együtt elpusztultak. Az ablaküveget eredetileg szintén – növényi díszítéssel keretezett – Korán idézetek borították, de már ezek sincsenek meg. Gül Baba türbéje körül kiterjedt török temető volt, megemlékezik erről Çelebi leírása is, erre emlékeztet ma a 12 turbán alakú kőfej. Gül Baba sírja ma is mohamedán zarándokhely, fontos szerepet tölt be a két ország kulturális kapcsolataiban.
A török kori magyarországi építmények közül feltehetően ez a sírkápolna a legismertebb a muszlim világban. A törökök olyan nagy becsben tartották, hogy a karlócai békében (1699. 01. 26.) a szultán megbízottai feltételként szabták a budai síremlék fennmaradását. A törökök kiűzése után a türbe és a környező terület a jezsuitáké lett, akik barokk stílusú keresztény kápolnává alakították át. A jezsuita rendet Mária Terézia (1717–1780) császár és királynő feloszlatta, 1773-ban a város kezelésébe került, majd eladták 1861-ben Wagner Jánosnak (1813–1904), az építészdinasztia alapítójának. Wágner villát épített a türbe köré azonban maga a síremlék a török állam tulajdona lett.
A türbe épületét körülvevő Wágner villa a II világháborúban igen súlyos sérüléseket szenvedett, de megvédte a síremléket a háborús pusztítástól. A türbe (1023 Budapest, Mecset utca 14. a Margit híd budai hídfője közelében) korábban a Budapesti Történeti Múzeumhoz tartozott, a teljes rekonstrukció befejezésével a kibővített ingatlanegyüttest a Gül Baba Türbéje Örökségvédő Alapítvány működteti „muzeális intézményként”.
Egy újonnan alakult intézmény, a Gül Baba Kulturális Központ és Kiállítóhely pedig az alagsorban kapott helyet, ahol a megnyitástól kezdve a türbe történetét, a dervisek életmódját, valamint a bizánci (konstantinápolyi, isztambuli) Hagia Sophia – világhírű Szent Bölcsesség – templomot bemutató kisebb kiállítások láthatók. Két konferenciatermet is kialakítottak, ahol lehetőség van szakmai és kulturális események rendezésére.

A török történetírás erről a korról
Evliya Çelebi (1611–1682), a XVII. század híres török utazója kapcsolatban állt a török birodalom szinte valamennyi méltóságával. Nagyvezírek, pasák bizalmi embere volt, az ő kíséretükben megfordult a török hadszíntereken, titkos és hivatalos megbízatásokat teljesített számukra, diplomáciai küldetésekben vett részt. Bejárta a Balkánt, Ukrajnát, eljutott Lengyelországba, Svédországba, megfordult Elő-Ázsia, Mezopotámia és az Arab-félsziget számos országában, Magyarországon és Erdélyben is. Éberen figyelte az idegen tájakat, népeket, szokásokat, igyekezett mindent megtudni róluk.
Miután felhagyott utazásaival, élete alkonyán 10 kötetes művet írt, amelyben megörökítette mindazt, amit 45 éven át idegen országokban látott, hallott, tapasztalt.
Çelebi nagy műve 5. kötetének a vége, 6. kötete pedig teljes egészében l (1664–1666) Magyarországon és Erdélyben tett utazásairól szól. A művet Dr. Karácson Imre turkológus fordította le magyarra az MTA Történelmi Bizottságának megbízásából, először 1904-ben jelent meg, majd 1908-ban.
A séta vezetője érdekes szabad előadásban ismertette mindazt, amit a témával kapcsolatban olvasott, fontosnak tarott megemlíteni, így: a dél-anatóliai Kaziliki völgy híres a rózsaolaj készítésről, Gül Baba maga is volt illatszerárus, mondja az egyik anekdota. Ugyancsak monda, de feltehetően igaz, hogy Gül baba korábban mekkai zarándoklaton is részt vett.
Magam is jártam muszlim országban (Tunéziában) (2003-ban) és ott azt mondták el nekünk, hogy az igazi muszlim életében legalább egyszer részt vesz zarándoklaton. Zarándokhelyek a Közel Keleten: Mekka, Medina, Jeruzsálem és Észak-Afrikában Keiruán. szintén Tunézia).

Gül baba a magyarok emlékezetében (legendák)
Gül Baba: szellemi vezető tiszteleti neve, személye török-magyar anekdotákban eltérő, 1686 után feledésbe merül, a XIX század végén a törökök iránti szimpátia egyik szimbóluma lesz, egy sajátos magyar „legendárium” alakul ki körülötte, amely Tóth Béla (1857–1907) író, műfordító, újságíró írásaira támaszkodik, a novelláknak történelmi alapja nincs csak szórakoztató fikció.

• Alakját megörökíti:
• Huszka Jenő (1875–1960) operett: Gül Baba (1905)
• Nádasdy Kálmán (1904–1980) film: Gül Baba (1940)
• Kalmár László (1900-1980) film: Gábor diák (1956)

Érdekességek a muszlim vallásról
A muszlim időszámítás kezdőpontja: kr: 622. 07. 16. Az iszlám alapvetően közösségi vallás, olyannyira, hogy a muszlimok szerint a kisebb-nagyobb gyülekezetek együtt üdvözülnek vagy éppen kárhoznak el.
A Paradicsom eléréséhez pedig elegendő az iszlám öt oszlopának
−    a hit megvallása,
−    a napi ötszöri ima,
−    az alamizsna adás,
−    a mekkai zarándoklat és
−    a böjt betartása, vagy akár a hősi halál a hitetlenek elleni harcban.

Budán a hódoltság idejében 24 dzsámi, 43 mecset, 3 türbe, 10 kolostor volt. Buda fürdőinek virágkora is erre az időszakra esik, nevezetes épületek a budai pasák által épített: Király fürdő (1565), Rudas fürdő (1566), Rácz fürdő (1572), Császár fürdő (1575).

Befejezésül néhány információ
A XIX. századtól már érkeztek ide török zarándokok, az isztambuli kormány felújíttatja (1885-ben).
Fontos fejezetet jelentett a türbe történetében az 1914-es esztendő, amikor a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium „fönntartandó műemlékké” nyilvánította.
Egy évvel később, a sírkápolnában végzett ásatás során az egyik megtalált csontvázat Gül Baba földi maradványaival azonosították a kutatók.
Ekkor merült fel először a mohamedán egyház és a török kormány részéről az a terv, amely a türbe köré mecset építését javasolta. A négyminaretes, hagyományos oszmán épület – és a falai közé tervezett iszlám kulturális központ – végül nem valósult meg, bár az elképzelés még évtizedekkel később is visszatért.
Az 1943-ban elvégzett helyreállítási munkák során kiszabadították a türbe keleti falát, amit az építéskor egészében belefoglaltak a villába. A világháború alatt a síremlék csupán kisebb mértékben sérült meg, mert a Wagner-villa saját súlyos háborús sérülései árán védelmet adott. 1962-ben a műemléki felügyelőség helyreállíttatta a türbe eredeti, oszmán–török architektúráját. Egy évtizeddel később (1972-ben) csaknem teljesen lebontották a romos Wagner-villát, és a türbe fölött létesített kilátóteraszról a város látképét élvezhették a látogatók. Az udvarban berendezett kis rózsakert és az örökzöld tuják hangulatos környezettel vették körül a műemléket, de az épület megromlott műszaki állapota az évek múlásával egyre nagyobb gondot okozott. A helyreállítást és a környezetrendezést a török kormány kezdeményezte (1996–1997), egyúttal a kivitelezés költségeinek döntő részét is vállalta. A felújítás már a XXI században valósult meg. A Gül Baba türbe az oszmán–török kultikus építészet különleges értékű épülete, amely fontos szerepet tölt be a két ország kulturális és történeti kapcsolataiban.
A műemlékegyütteshez tartozik egy rózsakert, levendula és magnóliakert Az újjávarázsolt kilátóbástyákról nagyon szép a panoráma a városra.
A valamikori Wagner-villa alagsorában kiállítási tér: Oszmán-török világ Magyarországon, néhány figyelemre méltó tárgy: gyöngyház-berakásos kávézóasztal, korántartó, teázó-kávézó és ajándékbolt működik.
Tánczos Ferencné Ágnes és részletek Győrfiné Dr. Buzási Anna gyűjtéséből

  Millenium Háza
Összeállítás néhány interneten elérhető régi fotóból és újságcikkből, Domoszlai Erzsi és Takács Márta fotóiból, Győrfiné dr. Buzási Anna élménybeszámolójából.

Millennium Háza bemutató

 1-2. dia
Az 1885-ös Országos Általános Kiállítás Műcsarnoka kiváló minőségű anyagokból, tartós fennmaradásra épült. Magyarország 1000 éves fennállásának alkalmából kiállítást rendeznek (1896-ban). A nyilvános pályázat győzteseként a 33 éves Pfaff Ferenc (1851–1913) építész kapott megbízást a tervezésére, munkatársa a húszas éveit épp elhagyó Kauser Gyula (1855–1920) volt. A díszpavilont elegáns tárlatok helyszínének, a főváros képzőművészeti központjának szánták a kiállítás bezárása után. Sorsa másképp alakult.
Műcsarnoki szerepköre a következő évtized során fokozatosan háttérbe szorult: előbb az Andrássy úti régi Műcsarnok, majd a millenniumra felépített mai Műcsarnok lépett a helyére. Ennek ellenére szívós túlélőnek bizonyult. Körülötte minden építményt leromboltak az idők során, de a neoreneszánsz stílusú épület a mai napig áll.
A korabeli újságcikkek arról tanúskodnak, hogy elnyerte a közönség tetszését a kiállítás Műcsarnoka. Az ifjú építész a hírlapírók szerint is szerencsésen ötvözte a nyugodt, klasszikus épületformát a mozgalmas, élénk színezésű kerámiadíszítéssel. Egyikük így fogalmazott: „a nyers sajtolt téglaépítkezés, a színes majolikadíszítmények úgy színben, mint formában rendkívül kellemesen hatnak”. Ezt jelzik a nagy reneszánsz képzőművészek portréi, a múzsaszobrok és a művészeti ágak szimbólumai a homlokzatán.
A terv csak részben valósult meg. Műtárgyakat helyeztek el a ligeti pavilonban és hosszú ideig valóban kiállítóhelynek használták, csak másképp, mint ahogy eredetileg tervezték. Az épület 132 év alatt betöltött funkciói közül a múzeumi vált a leghangsúlyosabbá.
3. dia
Megnyitása idején, 1885-ben az eredeti elképzelés szerint működött az Országos Általános Kiállítás Műcsarnoka. Termeit szobrok és festmények töltötték meg, a kor kiállítási szokásai szerint növényekkel és bútorokkal otthonossá tett enteriőrben (Vasárnapi Újság, 1885. 26. szám, újságrajz Kozmata fényképe nyomán, részlet)
Története során leghosszabb ideig, négy évtizeden át a Fővárosi Múzeum központi kiállítóhelyeként szolgált a ház 1896–1936 között.
A főváros vezetése 1887-ben hozott döntést az önálló Fővárosi Múzeum létrehozásáról. A következő évtized a gyűjtőmunkával és a kiállítási helyszínek létrehozásával, illetve keresésével telt. Az ásatásokkal feltárt római emlékeknek Aquincumban emeltek kisebb múzeumépületet, a Halászbástyán középkori kőtárat alakítottak ki. Az újkori várostörténeti emlékeket pedig a Városháza épületében kezdték összegyűjteni. Időközben a főváros százezer forintért megvásárolta az államtól a városligeti régi műcsarnoki épületet. Kézenfekvő volt, hogy itt mutassák be a festményekből, szobrokból, makettekből, dokumentumokból és tárgyi emlékekből álló, gazdag várostörténeti gyűjteményt.
4-5-6. dia
A mai Hősök terén álló új Műcsarnok 1896-os átadása után el is kezdődtek a régi Műcsarnokban az átépítés és berendezés munkálatai. De csak egy évtized múltán, 1907 nyarán nyitotta meg kapuit a ligeti Fővárosi Múzeum a közönség előtt.
A korabeli sajtó rendszeresen közölte az ingyenesen látogatható új múzeum nyitvatartási rendjét: „A Székesfővárosi Múzeum (Városliget, Stefánia út, Gerbaud mellett) nyitva vasárnap és pénteken d.e. 9-től 1/2 2-ig, kedden d.u. 3- 6-ig. Belépés díjtalan.”
Végül a ligeti múzeum nem vált elismert és népszerű kiállítóhellyé. Eleve csak nyáron tartott nyitva. Az épület helyiségei nem voltak fűthetők. De a szakmai munkára és a látogatottságra is kiható problémák legfőbb oka a zsúfoltság volt.
A krónikus helyhiány miatt például a pincében tárolt középkori kőfaragványokat idővel kirakták a múzeum elé, a parkba. Az évtizedek során felhalmozott, több tízezer tárgyból álló, hagyatékokkal is folyamatosan gyarapodó gyűjtemény raktározására és bemutatására kicsinek bizonyult a műcsarnoki épület. Ezt belátva 1936-ban bezárták a ligeti várostörténeti kiállítást.
A gyűjteményt a Fővárosi Képtárral együtt tágasabb helyre, a főváros által megvásárolt Károlyi-palotába költöztették. Hosszú évekig üresen állt a funkció nélkül maradt épület. A bombázásokat és az ostromot átvészelte, miközben körülötte minden más építményt leromboltak a légibombák. Világítótetői azonban a többi ligeti múzeum üvegtetőihez hasonló sorsra jutottak. Összetörtek egy bombatalálattól. 1944–45 telén termeibe behullott a hó és esővíz. A belső díszítmények, a gipszstukkók, a falak díszfestései tönkrementek. De a falak és a külső Zsolnay-díszítmények szerencsére épségben megmaradtak. A főváros a tetőt a háború után kijavíttatta, így a beázások megszűntek.
7. dia
Egy évtizedig használaton kívül állt, majd 1954-től újra kulturális funkciót kapott az épület. A Képzőművészeti Kivitelező Vállalat kőszobrászainak műhelye lett. Belső terét ennek megfelelően 1958-ban dr. Bardon Alfréd műegyetemi professzor tervei alapján átépítették.
Az eredetileg egyszintes térbe emeletet illesztettek, ahol irodákat és modellező műtermeket alakítottak ki. Az egykori földszinti kiállítótermekből pedig kőfaragó műhelyek lettek. Az épület belső tere 1958-tól évtizedekre ipari jellegűvé vált. Az eredeti architektúra megsemmisült, a stukkódíszítések és gipszpárkányok teljesen eltűntek, a középtermek ornamentális festményei csak nyomokban maradtak meg. Kívülről viszont továbbra is őrizte eredeti, műcsarnoki megjelenését. Százszámra készültek itt az ország köztéri kőszobrai egészen 1986-ig, az állami vállalat felszámolásáig.
8. dia
1993-ban a ligeti épület is átesett egy kisebb felújításon, majd kulturális, közösségi rendezvényekre bérbe adták. A Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány 2008–2015 között a házat ismét képzőművészeti kiállítóhelyként hasznosította. Olof Palme Ház néven a Magyar Alkotóművészek Háza lett, kiállításoknak és művészeti aukcióknak adott otthont. (Olof Palme Svédország miniszterelnöke, akit 1986-ban meggyilkoltak)
9. dia
Liget Budapest Projekt részeként megújulás (makett) A felújított épületet 2019. október 26-án adták át. A munkát az Épkar Zrt. végezte el, fogta össze, a restaurátorok hatalmas szerepvállalásával. (2017-2019-ig)
10–16. dia
Megközelítés, Rudolf szobor, Zsolnay kút, rózsakert Rudolf trónörökös (1858–1889) szobra – viszontagságok után – 1995-ben kerülhetett vissza az eredeti helyére, az egykori Olof Palme Ház, a Millennium Háza mellé. Az épületet megközelítve, az első, ami feltűnik, hogy a főbejárat visszakerült az eredeti oldalra, a Hermina út felőli oldalra, ahol évekkel ezelőtt még a rámpás gazdasági kijárat volt, valamint itt terül el a több különleges fajtát is felvonultató rózsakert is a Zsolnay-díszkúttal. A Városligetben egyedülálló rózsakertet is telepítettek az épület bejáratához: számos rózsafaj változatos színű és mintázatú virágai keltik életre Budapest aranykorának hangulatát.
17–19. dia
Az épületről A látvány a 21. század emberét is ugyanúgy magával ragadja, mint 19. századi elődeinket. Hiszen az épület nyerstégla falán ma is ugyanúgy ragyognak a Zsolnay kerámiák, mint 133 évvel ezelőtt, a kiállítási pavilon (volt Olof Palme Ház) megnyitása idején. Zsolnay gyár hagyományos eljárással készült ólommázas majolikadíszítményei, mivel Zsolnay Vilmos (1828–1900) csak később kezd el kísérletezni a szecessziós korszakban áttörést jelentő pirogránittal. Ezek nem is voltak fagyállók, ennek ellenére egész jól átvészelték a bő évszázadot, kisebb részüket azonban cserélni kellett.
Szerencsére a háznak volt egy gondnoka, aki a lepotyogott díszkerámiákat mind gondosan eltette – neki köszönhető, hogy az eredeti darabok közül ilyen sok megmaradt. Az épületet megújításának előkészítési fázisában minden részletre kiterjedő restaurátori terv készült annak érdekében, hogy a ház homlokzatának patinás, színes-mázas díszítéseit az eredeti, több mint 130 éves állapotoknak megfelelően állítsák helyre.
A munkálatok egyik legfontosabb vezérelve volt, hogy a díszítő elemeket lehetőség szerint ne mozgassák, hanem az eredeti helyükön restaurálják. A helyszínen mintegy 2000 elemet újítottak fel, míg külső restaurátor műhelyben további összesen 2500 kerámiát állítottak helyre.
A sérült, illetve leesett, hiányzó elemeket – összesen több mint 2000 darabot – az épületről fennmaradt korabeli felvételek, illetve a Zsolnay-mintakönyvek alapján sikerült az eredeti gyártási technológia alkalmazásával pótolni. Az épület homlokzatának tisztítását a különböző anyagtípusok figyelembevételével, nagy körültekintéssel végezték el. A városligeti épületen keverednek a reneszánsz motívumok és a középkori templomokat idéző faunfejek, de egyiptomi és görög nőalakokat, valamint perzsa szárnyas oroszlánokat is felfedezhetünk a gazdagon díszített homlokzaton. A növényi indák, sárkányos virágvázák és szárnyas oroszlánok között többször is feltűnik a három nagy reneszánsz művész-géniusz, Leonardo, Raffaello és Michelangelo arcképe is.
Több tucat restaurátor kétéves munkájának köszönhetően a ház hosszú évtizedek után végre eredeti értékéhez méltó gondoskodást kapott, visszanyerte eredeti külsejét.
20. dia
A belsőépítészeti kialakítás során elbontották az utólagos toldásokat, így visszaállítva az eredeti térszerkezetet. Elkészült az új tetőzet is, mely az épület két szárnya fölött hatalmas üvegfelületeket kapott, így természetes fény is bevilágítja a belső tereket. Bejáraton belépve a középső teret régi fényképek alapján helyreállították, visszakerült a falakra az eredeti díszítés. A föld alatt kaptak helyet a konyhai kisegítő helyiségek, mosdók, a ruhatár, a múzeumpedagógiai helyiség és egy vetítőszoba is. Ide került az épület egyetlen markáns, kortárs építészeti 5 eleme, egy csodaszép, rézzel borított, kecses ívben kanyarodó lépcső, amely a földszintről vezet le.
21–22. dia
Jobbra a Zsolnay-kávéházba jutunk, amely az art-deco elemekkel, karakteres színekkel, felnagyított modern Zsolnay díszítésekkel visszafogottan elegáns. A felülvilágítóval, mind a két irányba áttört falakkal, a ligetre nyíló nagy ablakokkal nagyvonalú teret alakítottak ki, ahonnan a teraszra is kisétálhatunk. (Kiss Miklós tervezte a belső díszítést)
23–28. dia
Balra nyílik a kiállítás, amely a Városliget történetét dolgozza fel. A felújított Millennium Háza a Városligetet bemutató időszaki kiállítással nyitotta meg kapuit. A jövőben itt kap majd helyet a Budapest Aranykora – Egy világváros születése című tárlat. (Hatalmas interaktív makettet terveznek, részletes információkkal az épületekről, kérdés, hogy kész lesz-e 1 év múlva). Az 1250 m2 alapterületű épület kulturális közösségi térként újult meg: interaktív kiállítótérrel, mélyföldszintjén egy kisebb előadóteremmel (főként múzeumpedagógia foglalkozások helyszíne).
A kiállítás egyik kiemelkedő pontja a Hősök terén látható Millenniumi emlékmű fő alakja, Gábriel arkangyal méretarányos mása és a Millenniumi Földalatti Vasút császári-királyi kocsija. Prezentációkkal, interaktív élményállomásokkal, a digitális technológiával elevenedik meg a hajdan volt park és annak közönsége.
A tableteken és interaktív kiállításon olvasható szöveg már az Interneten is elérhető ezen a linken: https://kiallitas.millenniumhaza.hu/hu
29–31. dia
A Liget Budapest Projekt hatalmas makettje mellett egy tetszetős kerek asztalszerű vetítőképes illusztráció mutatja be a Gundel palacsinta elkészítésének hozzávalóit, ezek származási helyét. Máig talány viszont, mi az eredete a leghíresebb neki tulajdonított alkotásának, a diós, mazsolás, rumos töltelékkel és csokoládéöntettel tálalt palacsintának. Egy közszájon forgó történet szerint nem is az övé az érdem, hanem Márai Sándor feleségéé, Matzner Ilonáé (Lola).
Beszámolók szerint, amikor Márai Kaland című színművének 200. előadása után bankettet rendeztek a Gundel étteremben, az est szenzációja a Lola-féle palacsinta volt. Nem találni az édességet a korszak egyetlen más szakácskönyvében sem. Valószínűleg azért, mert akkor még nem létezett. A fenti történet folytatása szerint az említett bankett után Gundel Károly tökéletesítette Lola receptjét, majd felvette az étlapra Márai-palacsinta néven.
Kifelé menet apró makettekkel díszített fali polcrendszer mellett haladtunk el. A gyönyörű neoreneszánsz palotánk a Városliget közepén, egy sétát mindenképpen megér.
2020. 02. 20.
Takács Márta

 **************

Lezajlott előadások

Magyarország gyöngyszemei: Debreceni élmények
december 5-én ♦ csütörtökön ♦ 14.00 órától – Debreceni városlátogatás élményei – előadó: Győrfiné Dr. Buzási Anna

Gyöngyöspata – Kisboldogasszony templom

2019. november 14-én ♦ csütörtökön ♦ 14.00 órától – Mátraaljai kirándulás élményei

Tolnayi Klári Emlékház
2019. október 10-én ♦ csütörtökön ♦  14.00 órától – Nógrád megye nevezetességei – előadók: Éles Józsefné és Iványi Györgyné

Szentendrei Szabadtéri Múzeum

2019. szeptember 19. ♦ csütörtök ♦  14.00 – Szentendrei Szabadtéri Múzeum – előadók: Marton Gézáné és Jakabné Garbóczi Mária

Bel-Buda szecessziós középületei 2. rész 2019. június 13. ♦ csütörtök ♦ 14.00 – Bel-Buda szecessziós középületei, lakóépületei, villái – 2. rész – előadó: Mohácsi Lászlóné

Szekszárd Városháza

2019. június 13. ♦ csütörtök ♦ 14.00 – Bel-Buda szecessziós középületei, lakóépületei, villái – 2. rész – előadó: Mohácsi Lászlóné

2019. május 23. ♦ csütörtök ♦ 14.00 – Szekszárd szecessziós épületei – előadók: Marton Gézáné, Tóth Ágnes

2019. április 25. – A zebegényi Havas Boldogasszony templom – előadók: Patona Lászlóné, Tóth Ágnes

március 7. – A mi szecessziónk – Ráth György villa, Gellért 100 – előadók: Marton Gézáné, Tóth Ágnes

– január 17. – Bel-Buda szecessziós középületei, lakóépületei, villái – 1. rész – előadók: Tóth Ágnes, Iványi Zsuzsa

– december 6. ♦  csütörtök ♦  14.00 óra – Kecskemét és Kiskunfélegyháza a szecesszió jegyében

Előadó: Győrfiné dr. Buzási Anna

 – október 25. ♦  csütörtök ♦ 14.00 óra - A szecessziós építészet stílusjegyei, jellemzői - bevezető előadás a magyarországi szecesszió megismeréséhez, és külföldi kitekintés
Előadó: Marton Gézáné

– szeptember 27.♦  csütörtök ♦  14.00 órától -  Tapolca és Sümeg nevezetességei
Előadók: Tóth Béláné, Prunk Józsefné

– június 7. ♦ csütörtök ♦ 14.00 óra – A Dunakanyar egyik legszebb városa: Vác

 – május 17. ♦ csütörtök ♦ 14.00 óra – „A pálos rend titkai”

– április 19. – „Szent Erzsébet nyomában, Németországban”
Előadó: Marton Gézáné Lici

– március 8. ♦ csütörtök ♦ 14.00 óra
Előadó: Galyó János és Angéla.

– február 22. ♦ csütörtök ♦ 14.00 óra – „A reformkori Balatonfüred – Tihany”

 2018. január 25. – „Nyírségi - Szatmár megyei csodák”

2017. november 16. – Balaton-felvidék (Nagyvázsony - Hegyestű - Afrika Múzeum)

2017. október 19. – Nagyvárad

2017. június 8. – Besztercebánya szépségei, Zólyom vára

2017. május 25. – Pozsony, a koronázó város és a környéki várak

2017. április 6. – Burgenlandi élmények – Léka és Szalónak vára, Máriafalva temploma

2017. március 30. – Bajmóc – kastélyba zárt történelem, Körmöcbánya: bányaváros és pénzverőhely

2017. február 23. – Lébény és Ják – előadók: Galyó János és Angéla.

2017. január 26. – Kőszeg, Szombathely, Velem

2016. október 20. – Szentendre, előadó: Mohácsi Lászlóné Zsuzsa

2016. november 10. – Székesfehérvár, előadó: Tánczos Ferencné Ágnes és Tóth Ágnes.

2016. december 01. – Veszprém, előadó: Takács Márta és Patonáné Faragó Zsuzsa

A programváltoztatás jogát fenntartjuk.

A Budapesti Művelődési Központ által szervezett számos programon a részvétel ingyenes. A rendezvény résztvevői a megjelenésükkel tudomásul veszik, hogy a rendezvényen fotó-/videofelvétel készül, amelyet az intézmény honlapján vagy Facebook oldalán közzé tehet. A felvételen látható érintett írásban kifogásolhatja az arcmása közzétételét.

A Budapesti Művelődési Központ a Kormány 194/2021. (IV.26.) rendeletének megfelelően, 2021. május 5-től újranyit az érvényes védettségi igazolvánnyal rendelkezők és a felügyeletük alá tartozó kiskorúak számára. Belépéskor kötelező bemutatni a védettségi igazolványt és a személyazonosságot is igazolni kell. Az intézmény az adatokat NEM rögzíti.

Bár a kaput újra kinyitottuk, sajnos a világjárvány még nem ért véget, így nem mindenben térhetünk vissza a járvány előtti állapotokhoz. Látogatóink, munkatársaink egészségének védelme most is elsődleges feladat, mint  ahogyan az is, hogy a védelmi intézkedésekkel kapcsolatos jogszabályokat betartsuk. Ehhez látogatóink türelmét, megértését és együttműködését kérjük annak érdekében, hogy a fentiek mellett a lehető legtöbb élményt, igazi kikapcsolódást nyújthassunk Önöknek.

MEGKÖZELÍTHETŐSÉG
1119 Budapest, Bikás park, Etele út 55/a.
GPS koordináták: N47.464206, E19.03141

Intézményünk tömegközlekedéssel megközelíthető:  az M4-es metróval (akadálymentes), az 1-es villamossal, a 7, 103, 107, 114, 213, 214-es autóbusszal, Bikás park (előzőleg Kelenföld városközpont) megállónál kell leszállni. Minden buszjáratnak közlekedik alacsonypadlós változata is, melyet a menetrendekben aláhúzással jelölnek.

Csatlakozzon Facebook oldalunkhoz: BMK Facebook oldal
Szeresse Ön is elkapott pillanatképeinket: BMK az Instán
Kövesse szösszeneteinket a Twitteren!
Látogasson el Youtube oldalunkra is: BMK Youtube csatorna
Lapozzon bele kiadványainkba: a BMK kiadványai az Issuun.

 Közművelődési Minőség Díj 2012

• < Előző
• Következő >