Tudta-e, hogy

• …. a BMK a lakótelepen cseperedő nagy létszámú gyermeksereg számára változatos programkínálattal szolgált?
   • Ebben olyan módszertani kuriózumok is helyet kaptak, mint dr. Kokas Klára improvizált zenei mozgásokra építő
     személyiségfejlesztő tevékenysége, melyet ma képességfejlesztő foglalkozásként és terápiaként egyaránt ismernek.
   • Az intézménynek az ifjúság körében végzett tevékenységének legfontosabb állomása az úgynevezett „Előtéri kísérlet” volt:
     a mai „plázázó”, csellengő fiatalok elődei a nyolcvanas években még a művelődési házak előterében jöttek össze, s így a BMK
     földszintjét kb. 150–200 lakótelepi, 15–25 éves fiatal látogatta. Ezek az otthonról menekülő kamaszok itt találtak barátságokat,
     szerelmeket, társas kapcsolatokat, itt kaptak mindennapi gondjaik megoldásához segítő információkat.

 … a Budapesti Nemzetközi Vásár területén a BMK működtette 1981-ben és 1982-ben a Művelődési Pavilont, amely a művelődési otthonok nagyszabású marketing rendezvénye volt?
Három héten át, mindennap, három színpadon, 8–10 órányi programmal és számos kulturális szolgáltatással várta a pavilonba látogató napi 20–25 000 embert.

… a BMK már a 80-as években elkezdte kiépíteni és azóta is folyamatosan fejleszti a kulturális szakemberek továbbképzési rendszerét?
 • A főhivatású népművelők továbbképzései mellett számos művészeti ágban képzett foglalkozásvezetőket, tanfolyam-, szakkör-
   vagy klubvezetőket: a szakkörvezetői tanfolyamként induló Pedagógus Továbbképző Tanfolyam Népművészet-Kézműves
   Tagozatából alakult meg egy jó évtized múlva a Pályakezdők Speciális Szakiskolája és követői, a kézműves szakiskolák
   hálózata, valamint egy másik szakmai műhely, a Felsőfokú Népi Játék- és Kismesterség Oktató Képző. 
 • Mindemellett önismereti és kommunikációs tréningeket, mentálhigiénés csoportfoglalkozásokat, vállalkozói és
   menedzserismereteket oktató továbbképzéseket szervezett, amelyek 20-25 évvel ezelőtt még országosan is újdonságnak
   számítottak.

... a BMK profiljához tartozott a főhivatású népművelők továbbképzése, beleértve a balatonszemesi, valamint a későbbi tatai táborokat is?
• A rendszerváltás időszakától kezdődően, amikor megkérdőjeleződik a népművelőképzés, a BMK a szombathelyi Berzsenyi Dániel
  Főiskola, majd a pécsi Janus Pannonius Egyetem, később 10 éven át, egészen 2008-ig az ELTE BTK, majd PPK főiskolai karának
  partnere a közművelődési szakemberképzésben. 
 • 1994–1997. között itt működött a Casus Művészeti Menedzserképző Kollégium is, 2008-tól pedig a BMK maga is akkreditált
   felnőttképzési intézményként végzi tevékenységét.

Az első lépések
A BMK képzései és kísérletei
A BMK szakmai szolgáltatásai
Kulturális információszolgáltatás 
Fejlesztő munka 
Nemzetközi kapcsolatok
A BMK és a művészetek
Szakmai sikerek

• < Előző