Minden városlátogató első útja München legszebb terére, a Marienplatzra vezet, mely a belváros szíve-lelke. A teret a monumentális neogótikus Új Városháza uralja. 85 m magas tornya tetejéről München címeralakja, a bencés szerzetes őrködik a város felett.
De vajon mi köze van Münchennek a szerzetesekhez?
Mintegy1000 évvel ezelőtt benedek rendi szerzetesek kápolnát emeltek a mai Marienplatz melletti kis dombon. A körülötte kialakult falucskának nem volt neve.
Csak úgy emlegették: „ott fent, a barátoknál” – „bei den Munichen”. Ezért látható München címerében egy bencés szerzetes.
Az egykori kápolna helyén áll München legrégebbi temploma, a Szt. Péter, melynek története a XII. századig nyúlik vissza. Megmásztuk a 303 lépcsőfokot, hogy feljussunk az „Öreg Péter” 96 m magas tornyába (lift nincs!). Körerkélyéről csodálatos kilátás nyílik a Marienplatzra és a városra.
A Marienplatz München bölcsője.
1158-ban Oroszlán Henrik ezen a helyen alapította meg a várost. A középkorban itt volt a város piactere. A mai Hal-kút helyén működött a halpiac. A nyüzsgő tér a müncheniek és a turisták találkozó helye.
A tér közepén emelkedik a 11 m magas vörös márvány Mária-oszlop (Mariensäule), melyet I. Miksa választófejedelem emeltetett 1638-ban.Tetején áll a koronás Madonna aranyozott bronz szobra. Ő Bajorország védőszentje.
A tér keleti oldalát a gótikus-reneszánsz Régi Városháza (Altes Rathaus – XV. század.) zárja le, melynek tornyában ma Játékmúzeum működik.
Mögötte a Szentlélek templom tornya magasodik. A háttérben az Isar folyó zöld ligetes partjainál található a Lehel nevű városrész, mely az óvárossal együtt alkotja München első kerületét.
Az Új Városháza (Neues Rathaus-1908) a főpolgármester és a Városi Tanács székhelye. 100 méter hosszú főhomlokzatát több mint 100 bajor herceg, fejedelem, király és Münchent jelképező szobrok díszítik. A háttérben a Teatinusok sárga temploma és az első ”királyi út”, a Ludwigstrasse látható. A városháza tornyába lift visz fel egészen a legfelső erkélyig (61m).
De a torony igazi attrakciója a híres játékszerkezet a harangjátékkal. Naponta 3 alkalommal (11, 12, és 17 órakor) a torony 3 szintjén 32 életnagyságú figura mutatja be az V. Vilmos herceg lakodalma alkalmából rendezett lovagi tornát (Landshuti lakodalom – 1568) és a Kádárok népi táncát, melynek a legfelső szinten álló kakas kukorékolása vet véget. A jeleneteket 43 harang 4 különböző dallammal kíséri.
A Frauenkirche (Miasszonyunk temploma – XV. sz.) 99m magas kupolás ikertornyaival München jelképe. A kései gótikus stílusban épített katedrális Németország legnagyobb csarnoktemploma és Bajorország érseki temploma.
A legenda szerint az építőmester szövetkezett az ördöggel, aki többször is eljött a mesterért, de az mindig rászedte. Arra hivatkozott, hogy még nincs kész a templom, hiányoznak az ablakok. Ha beleállunk az „ördög fekete lábnyomába” - megértjük, miért sikerült a csel. Arról a pontról ugyanis – a főoltár mögötti ablakot kivéve - az oldalfalakba beágyazott 30 ablakból egyet sem látunk. Az oszlopok mindet elfedik.
A hatalmas templomba 20 000 ember fér be, ami azért is döbbenetes, mert építése idején a város lakossága alig érte el a 13 000 főt.
2004 óta nem épülhet a Frauenkirche tornyainál magasabb épület a városban. A város szélén álló toronyházakat még e törvény előtt emelték.
- Részletek
- Kategória: Generációk interkulturális párbeszéde
- Megjelent: 2013. szeptember 28
- Módosítás: 2013. október 07
- Találatok: 3456
