München elegáns történelmi arculatát az uralkodó Wittelsbach család hercegei, választó-fejedelmei és királyai alakították ki az évszázadok során (1255–1918).
Két királyi tere és három királyi sugárútja van.

Alter Hof (Régi Udvar)
1255-ben Szigorú Lajos herceg építtette meg az első hercegi várat. Az Alter Hof udvarán úgy éreztük, mintha egy középkori lovagvárba csöppentünk volna, melynek falait a bajor rombuszminták díszítik. A gótikus faerkélyhez érdekes legenda fűződik: élt a várban egy szelíd majom, mely szabadon járt-kelt. Egyik nap kikapta a csecsemő Bajor Lajost a bölcsőjéből, és a faerkélyen át felmászott vele a tetőre. Hosszú könyörgés után a majom óvatosan lemászott a kisdeddel és visszatette a bölcsőjébe. Azóta nevezik ezt az erkélyt „Majom-tornyocskának”. Miután Bajor Lajost császárrá koronázták, itt volt a német-római birodalom központja (1328–47).
Érdemes megtekinteni a középkori városfalak 2 legszebb kapuját: a keleti Isar kaput (Isartor) az Isar folyónál, és a nyugati Károly kaput (Karlstor), mely alatt a sétálóutca indul a Marienplatz felé.

Residenz
A Wittelsbach-ok városi rezidenciája különböző korokból származó paloták együttese, mely a 16.századtól kezdve a reneszánsz, barokk, rokokó és a klasszicizmus stílusait képviseli. Több, mint 100 szobája, királyi lakosztálya, galériája és díszterme van. A Királyi épületet (Königsbau-1835) I. Lajos király építtette firenzei reneszánsz stílusban. A Rezidencia Múzeum fényűző királyi lakosztályai és a Kincstár királyi koronázási ékszerei lenyűgözik a látogatókat.

A Max-Josef Platz München első királyi tere,melyet a Rezidencia és a Nemzeti Színház klasszicista épülete szegélyez. A tér közepén áll az első bajor király I. Miksa (Maximilian:1806-25) szobra, amely előtt mi is megörökítettük magunkat.

A Königsplatz (Király tér, 1816–60) a második királyi tér, melynek görög templomokat idéző múzeumait I. Lajos (Ludwig: 1825–48), a legjelentősebb bajor király építtette. A németországi művészet központjává tette Münchent, melyet "Isar parti Athen"-nek neveztek. A Szobortár ókori görög-római szoborgyűjteménye és az Állami Ókori Gyűjtemény görög, etruszk és római művészeti remekei rengeteg látogatót vonzanak. A teret lezáró kapu az athéni Akropolisz kapuzatának (Propyleiák) mintájára épült.

A Ludwigstrasse (1816–43 ) az első királyi út, melyet I. Lajos építtetett. Végigsétáltunk az 1 km hosszú sugárúton a Hadvezérek Csarnokától a Győzelmi Kapuig, egészen a híres Schwabing mulató- és művésznegyedig.

A Hadvezérek Csarnoka (Feldherrnhalle) a firenzei „Loggia dei Lanzi” mintájára épült. Hadvezéreit hatalmas bajor oroszlánok őrzik. A barokk Teatinusok Temploma a város bármely pontjáról felismerhető a tüskés zöld gyűrűkkel díszített sárga tornyairól. Megcsodáltuk az „I. Lajos-féle félköríves” stílusú palotákat, a Bajor Állami Könyvtárat, a Szent Lajos-templomot és a Ludwig-Maximilian Egyetemet.
A Maximilianstrasse a második királyi út,melyet II. Miksa (1848–64), I. Lajos fia építtetett ki neogótikus „Maximilian-stílusban”. Felső-Bajorország Kormányépülete után a Maximilian híd vezet át az Isar túlsó partján emelkedő neoreneszánsz Bajor Parlament épületéhez ( Maximilianeum: 1857–74).

A Régensherceg út (Prinzregentenstrasse) a harmadik királyi út kiépítése Luitpold régensherceg nevéhez fűződik. Minisztériumok, galériák és múzeumok szegélyezik. A Bajor Nemzeti Múzeum épp a „Táskák” című kiállításával aratott nagy sikert, főleg a hölgyek körében. A Régensherceg híd vezet át Békeangyal emlékműhöz (1899). Bajorország 1871-ben a Német Birodalomhoz csatlakozott. Az ezt követő 25 békeév emlékére emelték a 20m magas oszlopot, melynek tetején aranyozott angyal áll a békét jelképező olajággal és a földgolyóval.

• < Előző
• Következő >