Évszázadokon át a Marienplatz helyén volt München piactere. Idővel a tér kicsinek bizonyult, és 1807-ben I. Miksa király áthelyeztette a piacot a városközpont mögé, a Péter dombocska tövébe. A Viktualienmarkt elnevezést 1840 körül kezdték el használni, amikor a polgárok körében modernnek számított a német nevek latinosítása. A „Viktualien” jelentése: élelmiszer.

A Viktualienmarkt München legkülönlegesebb élelmiszerpiaca.

A Régi Városháza mögötti téglaépületben találhatók a húsárú boltok, a teraszon a Rischart kávéház.
A piac 22 000 m²-es területén 140 cég, vállalkozó és kofa kínálja a legkülönfélébb élelmiszerárukat: pékárut, zöldséget és gyümölcsöt, virágot, halat, tejtermékeket, fűszereket, borokat és édességeket. Színes ernyők alatt, nemzedékeken át öröklött standokon a kofák maguk is várostörténeti érdekességeknek számítanak. „Bäckerliesl”, azaz a „Pék-Lizi” a piac legrégebbi és legidősebb árusa. 1950 óta a piac az élete, és még jóval a 80 felett is aktívan tevékenykedik.

A piacot régen 7 kanyargós patak szőtte át, melyek mára a felszín alá szorultak. Ők adják a piac kútjainak vizét. 6 emlékkút áll a piacon, melyeket népszerű müncheni népi komikusok és népi énekesek emlékének szenteltek. Hogy miért éppen itt?
Az őslakosok szerint itt, a város piacán érezhető a legerősebben München lüktető szíve, ami őket is inspirálta. A leghíresebb Karl Valentin komikus, akinek tiszteletére egy múzeumot is létesítettek az Isar kapu épületében.

Az 1000 férőhelyes sörkert a piac központja. A város nem akart egyik sörfőzdével sem kivételezni, ezért kompromisszumot kötöttek. A sörfőzdék váltakozva szállítják söreiket, de márkajelzés nélküli korsókban szolgálják fel azokat. Csak a pultnál tüntetik fel, mely sör van aznap a kínálatban.

Az 1960-s évektől kezdve vált a Viktualienmarkt egyszerű zöldségpiacból a müncheni ínyencek piacává és egyben turistalátványossággá.

• < Előző
• Következő >