Sajnos a helyzet az, hogy manapság egyre több szemét keletkezik. Akad belőle mindenhol: otthon, a suliban, a játszótéren, az utcán, az erdőben...

Tudjátok-e, hogyan szennyezi a hulladék a környezetet?

Biztosan láttatok már fára tekeredett műanyag zacskót, vagy az erdő szélén kidobott hűtőt, tévét...

Az általunk helytelenül kidobott szemét – a csúnya látvány mellett – akadályozhatja az állatokat a mozgásban (rájuk tekeredhet, belegabalyodhatnak egy műanyag zsinórba), megehetik azt, emiatt később el is pusztulnak stb..
A növények felszívhatják a különböző szennyezőanyagokat, és a vizeket is károsíthatjuk velük, a szemét égetésével pedig mérgezőanyagokat juttatunk a levegőbe.

Lassan már nem is tudjuk, hogy hová tegyük ezt a sok „felesleget".
Bármerre járunk, bármibe kezdünk, nem telik el úgy nap, hogy ne dobnánk ki „valamit".

Tudjátok, hogy mennyi szemetet dobunk ki évente?

Egy átlag magyar ember háztartási szemetének mennyisége évente 300–310 kg, naponta nem egészen 1 kg. Ez első hallásra nem tűnik soknak, ám összességében rengeteg hulladékról van szó, hiszen majdnem 10 millió ember él országunkban!

Igaz ugyan, hogy a kukás autó elszállítja mindezt a ház elől, de hová? Vajon jó helyre?

A nagy autó a szemetünket égetőbe vagy lerakóba viszi. Egyik sem igazán jó megoldás, mert működésük többféle módon szennyezi a környezetet, károsítja az emberek és más élőlények egészségét is.

Ráadásul az energia és a nyersanyagok (mint a kőolaj, ércek, ásványok, növényi anyagok stb., melyek felhasználásával az eldobásra ítélt tárgyak készülnek), az égetéssel és a lerakással mind-mind a semmibe vesznek, azaz elpazaroljuk őket.

A hulladékok égetése (energetikai hasznosítása) csak más energiahordozókkal (pl. földgáz, lignit stb.) együtt történő égetéssel gazdaságos. Az égetés során a hulladékok anyagának jelentős része mérgező gázokká, salakká, pernyévé alakul.

A hulladék kezelésének leggyakoribb módja a hulladék lerakása, amely szintén nem a legjobb megoldás. A lerakás során a hulladékokat egy jól szigetelt területre szállítják, felhalmozzák és a végén lefedik. Hosszú távon ez a módszer sem oldja meg az egyre növekvő hulladékhegyek problémáját.

Javasolt (fenntarthatóbb) megoldások:

• Első lépésként igyekezzünk minél kevesebb szemetet „előállítani"! „Hiszen az a hulladék a legjobb, ami nem is keletkezik."
  Ha életmódunkra is jobban odafigyelünk, jelentősen csökkenthetjük a hulladékok mennyiségét, a pazarlás mértékét. Példa erre az is, ha a kevesebb energiát fogyasztunk (lekapcsoljuk a villanyt, ha kimegyünk a szobából, tévézés helyett focizunk a barátainkkal a gangon), és ha egészségesen táplálkozunk (chips helyett aszalt gyümölcsöket, olajas magvakat eszünk). Vásárláskor figyeljünk arra, hogy amit megveszünk, az ne legyen többszörösen becsomagolva, így kevesebb csomagolóanyagot fogunk hazavinni. A csomagolás általában rögtön a kukában landol, hulladékká válik. Ha ezeket a szempontokat figyelembe vesszük, akkor nem lesz annyi szemét, ráadásul kevesebb energiát, nyersanyagot, élőhelyet veszünk el a környezetünktől. Ezt hívjuk „megelőzés"-nek, s ez a legfontosabb, mert így segíthetünk a problémán.
• A hulladék keletkezésének elkerülésére jó példa az „újrahasználat" is. Ebben az esetben a tárgyainkat a lehető legtovább használjuk, a feleslegeseket pedig nem kidobjuk, hanem elajándékozzuk, vagy közösen használjuk (könyvet, cd-t kölcsönadhatjuk barátainknak), illetve elcseréljük (csere-bere börzék szervezése). 
• Azt a hulladékot pedig, ami elkerülhetetlenül képződik (pl.: használt papír, PET-palack stb.) lehetőleg gyűjtsük szelektíven. A szelektív hulladékgyűjtés lényege, hogy egymástól elkülönítve gyűjtjük az újrahasznosítható hulladékokat (papír, fém, műanyag, szerves (növényi eredetű), illetve veszélyes hulladék). Ezeket az anyagokat feldolgozzák, azaz a kidobált tárgyakból új eszközöket készítenek (újrapapír füzetet, kartondobozt, fóliát, komposztot stb.), a veszélyes hulladékokat pedig ártalmatlanítják. A hulladékkezelésnek ezt a fajtáját hívjuk hasznosításnak.

De ne feledjük: ha nem termelünk szemetet, akkor jobb az élővilágnak és nekünk is! Hiszen így kevesebb hulladékról kell majd gondoskodni, és kevésbé szennyezzük a környezetet.

Neked milyen tippjeid vannak még a hulladékok keletkezésének megelőzésre?!

A gondolatébresztő innen tölthető le>>>

Zöld Tömb Zöldfülűekkel – 2. iskolai témahetünk.
A projekt helyszíne: Újbuda.

A projektben együttműködő oktatási intézmények:
GAZDAGRÉT-CSIKIHEGYEK Általános Iskola,
Gazdagrét-Törökugrató Általános Iskola,
Lágymányosi Bárdos Lajos Általános Iskola és Gimnázium,
Őrmezei Általános Iskola
Petőfi Sándor Általános Iskola, Gimnázium, Szakközépiskola.

2011. október 10. és 14. között 5 újbudai iskolában voltunk jelen a Zöld Tömb – élhetőbb panel kampányunk első iskolai programjával.
Az első témahét foglalkozásain készült fotók és alkotások itt tekinthetők meg:

Lágymányosi Általános Iskola
Petőfi Sándor Általános Iskola
Törökugrató Általános Iskola
Csiki-hegyek Általános Iskola
Őrmezei Általános Iskola

A diák alkotópályázat anyagaiból és a témahéten készült kompozíciókból összeállított kiállításunkat két hétig, november 14. és 26. között, láthatták intézményünkben.

A Zöld tömbről további fotók itt tekinthetők meg>>>
Zöld Tömb filmtár>>>

A kampányév programjai megtalálhatók a Facebookon.

Továbbá az újbudai jó példák geokódolt fotói a Google Mapsen és a Panoramión is elérhetők, emellett videoblog is rögzíti a zöld év eseményeit.

Információ: Nagy Anna

E-mail: Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. ,

Kampány-honlap: http://www.zoldtomb.hu/.

Projekt-honlap: http://zoldtomb.bmknet.hu/ 

 

 
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósul meg.

• < Előző
• Következő >