2022-ben lenne százéves Nemes Nagy Ágnes Kossuth-díjas költő, a huszadik századi magyar költészet, esszéirodalom és fordítás egyik legjelentősebb alakja. Ez alkalomból irodalmi összeállítást mutatunk be. A Budapesti Versklub vezetője, Wiegmann Alfréd színházi rendező, szerkesztette műsorban, a költő versei a klub nyolc tagjának előadásában hangzanak el. ♦ Megtekinthető a Budapesti Művelődés Központ Youtube csatornáján »

A műsor bevezetéséül Dr. Dobosné P. Ibolya és a klub vezetője, Wiegmann Alfréd beszélgetnek az alkotóról és művészetéről. Emellett a tehetséges előadók megosztják velünk azt is, hogy miért éppen a műsorban szereplő verseket választották erre az alkalomra és miképpen áll közel hozzájuk Nemes Nagy Ágnes költészete és személye.

Nemes Nagy Ágnes elhangzó versei:

• Rózsafa – Dr. Dobosné P. Ibolya
• Tanulni kell – Szentirmai Edit
• Január – Horváth Róbert
• Alázat – Ster Erika
• Ekhnaton jegyzeteiből – Varga Ilona
• Istenről – Gyulai Zsuzsanna
• Hit – Ster Erika
• Kiáltva – Gyulai Zsuzsanna
• Bűn – Varga Ilona
• Napló (részletek) – Szentirmai Edit
• Római tél – Németh Kálmán
• Lila fecske (gyermekvers)– Szentirmai Edit
• Hóesésben (gyermekvers) – Gyulai Zsuzsanna
• Félelem – Baráth Zsófia
• Dal – Gyulai Zsuzsanna
• Mesterségemhez – Szentirmai Edit

Nemes Nagy Ágnes (Budapest, 1922. január 3. – Budapest, 1991. augusztus 23.) Kossuth-díjas magyar költő, műfordító, esszéíró, pedagógus. Budapesten született 1922-ben. Mindvégig eredeti nevén publikált. Budapesten élt. 1939-ben a Baár–Madas Református Leánylíceumban kitüntetéssel érettségizett. Ezt követően a Pázmány Péter Tudományegyetem magyar–latin–művészettörténet szakos hallgatója lett, s itt szerzett diplomát 1944-ben. Egyetemi éveiben munkakapcsolatba került Szerb Antallal és Halász Gáborral.

Nemes Nagy Ágnes – fotó: Fortepan/Hunyady József

Diákkorától kezdve írt verseket, folyóiratokban 1945-től publikált. Első verseskötete 1946-ban jelent meg. 1946-ban lépett be a Magyar Írószövetségbe, később tagja volt a Magyar PEN Clubnak is. Ez évben alapította – férjével közösen – az Újhold című irodalmi folyóiratot, amely csak 1948 őszéig jelenhetett meg, de betiltása után mintegy emblémája lett a babitsi Nyugat eszmeiségét és minőségigényét vállaló írói-irodalmi törekvéseknek. 1947–1948 augusztusa között ösztöndíjjal – a magyar tudomány és művészet, az irodalom nagyjaival együtt, mint Pilinszky János, Károlyi Amy, Ottlik Géza vagy Weöres Sándor – a Római Magyar Akadémián, illetve Párizsban tartózkodott tanulmányúton, mintegy a háború szörnyűségeit feldolgozandó.

Elsősorban francia és német nyelvű műveket fordított (így Corneille, Racine, Molière drámáit, Victor Hugo, Saint-John Perse verseit, Rilke és Bertolt Brecht műveit)1946-tól a Köznevelés című pedagógiai folyóirat munkatársa volt, 1954–1958 között pedig a budapesti Petőfi Sándor Gimnázium tanára. 1958-tól szabadfoglalkozású író.

A költői életmű terjedelmét és a kötetek számát tekintve keveset publikált. További új verseit az 1967-es Napfordulóban, majd pedig három gyűjteményes kötetének egy-egy új ciklusában adta közre. Ebben az időszakban írta (sokak által főművének tartott) versciklusát az „Ekhnáton jegyzeteiből”-t.

Az 1970-es–1980-as években mértékadó és meghatározó személyisége lett a magyar irodalmi életnek. Élete utolsó évében meghívott alapító tagja lett az MTA-n belül szerveződő Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiának.

A Magyar Kultúra Napja

A magyar kultúra napját 1989 óta ünnepeljük meg január 22-én, annak emlékére, hogy Kölcsey Ferenc 1823-ban Csekén ezen a napon fejezte be – „a magyar nép zivataros századaiból” vett példákra épített költeményét – a Himnuszt. Az évfordulóval kapcsolatos megemlékezések alkalmat adnak arra, hogy nagyobb figyelmet szenteljünk évezredes hagyományainknak, gyökereinknek, nemzeti tudatunk erősítésének, felmutassuk és továbbadjuk a múltunkat idéző tárgyi és szellemi értékeinket. Az emléknapon országszerte számos kulturális és művészeti rendezvényt tartanak. E naphoz kapcsolódva adják át a magyar kultúrával, továbbá – 1993 óta – az oktatással, pedagógiai munkával kapcsolatos díjakat: az Apáczai Csere János-díjat, a Brunszvik Teréz-díjat, az Éltes Mátyás-díjat, a Karácsony Sándor-díjat, a- Kiss Árpád-díjat, a Németh László-díjat, a Szent-Györgyi Albert-díjat.
Forrás: rfmlib.hu ,  wikipedia.org

MEGKÖZELÍTHETŐSÉG
1119 Budapest, Etele út 55/a.
GPS koordináták: N47.464206, E19.03141

Intézményünk tömegközlekedéssel megközelíthető:  az M4-es metróval (akadálymentes), az 1-es villamossal, a 7, 103, 107, 114, 213, 214-es autóbusszal, Bikás park (előzőleg Kelenföld városközpont) megállónál kell leszállni. Minden buszjáratnak közlekedik alacsonypadlós változata is, melyet a menetrendekben aláhúzással jelölnek.

Csatlakozzon Facebook oldalunkhoz: BMK Facebook oldal
Szeresse Ön is elkapott pillanatképeinket: BMK az Instán
Kövesse szösszeneteinket a Twitteren!
Látogasson el Youtube oldalunkra is: BMK Youtube csatorna
Lapozzon bele kiadványainkba: a BMK kiadványai az Issuun.

Közművelődési Minőség Díj 2012

• < Előző
• Következő >