A BMK környezet- és természetvédelmi kiadványa, a Zöld könyv alapján a Kertészkedők klubjával és az Ezüstnet – Internetező Idősek Országos Egyesületével közösen havi egy alkalommal tervezett, vezetett sétákat szervez. 
♦ Következő időpont: október 12. – Margitszigeti Japánkert és Bodor zenélőkút
♦ Első alkalommal sétánk a Tamariska domb és háborús emlékhelyre vezetett. Tekintse meg videóbeszámolónkat » ♦ Második sétát a Soroksári Botanikus Kertben tettük. ♦ Harmadik helyszínünkön a XVI. kerületbe Cinkotára látogattunk, hogy körbesétáljuk a Naplás-tavat, mely tematikus tanösvényekkel, kilátóval várja a látogatókat.

A Zöld Könyvünk a Budapest és környéki természetvédelmi területek, arborétumok, botanikus kertek és közparkok történetét, működését és közművelődési lehetőségeit mutatja be.

10. 12. – Margitszigeti Japánkert és Bodor zenélőkút

Záró, ötödik eseményünk Budapest szívébe, a Margitszigeti Japánkertbe vezet. A kertben több száz éves fákkal és örökzöldekkel találkozhatunk miközben az autentikus növényekkel, kőlámpásokkal szegélyezett utakon lépdelünk. Megcsodáljuk a vízesést, a tavak élővilágát. Meghallgatjuk a századfordulóra emlékeztető muzsikát, mely a 2023-ban megjavított, a Japán kert bejáratánál lévő Bodor zenélőkútból fakad.

További információ és jelentkezés:
Mester Erika, Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. ;

A programváltoztatás jogát fenntartjuk.

******

 Lezajlott sétáink:

Negyedik sétánk: szeptember 07. – Pilisi Len Látogatóközpont és Jági tanösvény

Negyedik sétánk a Pilisi Len Látogatóközpontba és a közelében található Jági-tanösvényre vezetett. A központban megújult interaktív természetvédelmi kiállításon kísért bennünket végig két kedves szakvezetőnk. A komplex program mikroszkópos természetvizsgáló foglalkozással lett teljes. A látogatóközpont után 15 perces sétával értünk a Jági tanösvény bejáratához. Szakvezetőnk végigkísért bennünket a tanösvényen, melynek 10

Indulásra, találkozásra vonatkozó információk:

• 8:45 találkozó BMK épületében
• 9:00 indulás BMK-tól
• 9:05 M4 Bikás parki metró Kálvin térig
• 9:20 M3 Kálvin térről Göncz Árpád városközpontig
• 9:31 séta az Árpád híd buszpályaudvarig
• 9:40 Becsatlakozási lehetőség az 1-es kocsiállásnál
• 10:05 A 830-as Pilisszentiván felé tartó távolsági buszjárat indulása
• 10:44 Érkezés Pilisszentiván, községháza megállóba
• 10:45 Néhány perces séta a Pilis Len Látogatóközpontig

Találkozó a BMK épületében 8:45-kor. Az intézményből 9:00 órakor indulunk M4 metróval a Bikás parki megállóból, a Kálvin téren szállunk át az M3-as metróra, mellyel a Göncz Árpád városközpontig utazunk, ahonnan sétálva pár perc alatt a buszpályaudvarra érkezünk. Becsatlakozásra itt lesz lehetőség 9:40-kor.A 830-as távolsági buszunk 10.05-kor indul az 1-es kocsiállásból a Budapest-Solymár-Pilisszentiván-Pilisvörösvár-Pilisszántó vonalon. 10:44-re érkezünk Piliszentiván községháza megállóba, ahonnan 3 perces sétával jutunk el a Pilisi Len Látogatóközpontba.

Harmadik sétánk
június 01. – Naplás-tó
Harmadik alkalmunkon a Naplás-tóhoz (Szilas pataki árvízvédelmi tározó), Budapest legnagyobb helyi jelentőségű természetvédelmi területére, a legnagyobb kiterjedésű állóvizéhez kirándult lelkes csapatunk. Bajor Zoltán, a Főkert Zrt. Természetvédelmi és Erdőkezelési Osztály osztályvezetője kalauzolt bennünket végig a tóparti tanösvényen a Cinkotai-kiserdőt is érintve. A Naplás-tó – amin 3-3,5 kilométer hosszan folyik át a Szilas-patak – ökológiai szempontból a főváros egyik legértékesebb területe. Magán a körülbelül 16 hektáron elterülő tavon kívül, annak közvetlen környezete, a Cinkotai parkerdővel és a Szilas-patak menti láprétekkel együtt – összesen mintegy 150 hektár – természetvédelmi terület. A Naplás-tó, a közeli erdős, lápos és mocsaras élőhelyekkel együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban is. A változatos élőhelyegyüttesen több, mint 200 madárfajt figyeltek meg, ezért évről évre megrendezik itt a nyilvános nyár végi gyűrűzést (2013 óta) és az őszi európai madármegfigyelő napokat (2005 óta) a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szervezésében. Sokszínű a terület növény- és rovarvilága, hüllő- és kétéltűállománya is. Az itteni mocsári teknős populáció 2002 óta a figyelem központjában áll, természetvédelmi és tudományos jellegű felméréseket, adatgyűjtéséket egyaránt végeznek rajtuk.

A kirándulásunk nem ért véget a tavi sétával, hanem a bátrabbakkal felsétáltunk a Naplás-tavi kilátóba is, ahonnan lenyűgöző 360°-os panoráma tárult elénk. A Szilas-patak völgye a Gödöllői dombság, de még a Megyeri-híd és a János-hegy is észrevehető a torony felső szintjéről. A kilátónak a népnyelven szinte azonnal új neve lett: „cinkotai ferde torony”. A vizuális illúzió nem pusztán a véletlen műve. A torony alapja és teteje két, egymáshoz képest 180 fokban elforgatott háromszög, melyek egymásra vetítve egy hexagramot rajzolnak ki.

Minden generációnak bátran ajánljuk a Naplás-tavat, a Cinkota-kiserdőt és a „cinkotai ferde tornyot” amennyiben egy remek napot szeretnének természet közelben tölteni.

Körbesétáltuk a Naplás-tavat	Naplás-tavi parti bemutató	A szakvezetőt hallgatva

Második sétánk:
május 11-én került sor Bottlik Gábor kertészmérnök vezetésével a Soroksári Botanikus Kertben.
     A Zöld séták második alkalmán, 2023. május 11-én a Soroksári Botanikus Kertbe kirándultunk. A kert hangulata és a szakvezetőnk természet iránti odaadása azonnal magával ragadott bennünket. Bottlik Gábor kertészmérnök irányításával – aki maga is eggyé vált az évek során a kerttel – két óra alatt megismertük a néhol vadregényes, időnként hatalmas láprétekkel tűzdelt Kert középső, növényföldrajzi részét. Minden korosztálynak csak ajánlani tudjuk a Soroksári Botanikus Kertet, hiszen a természetben eltöltött idő alatt megnyugszik a lelkünk, feltöltődünk, miközben rengeteg új információra is szert tehetünk.
   
    A Soroksári Botanikus Kertet a Kertészeti és Szőlészeti Főiskola Tanácsa létesítette 1963-ban. A kert alapításakor a területen az 50-es években telepített növényzete, az eredeti társulás maradványok a kert kiemelten védett részei, melyek ritka, védett növények természetes élőhelyei. Ez a Kert legértékesebb és egyben legsérülékenyebb élőhelye, amely egy töredékekben fennmaradt, meszes talajú kiszáradó láprét, a Duna–Tisza közére jellemző eredeti növénytársulás (Succiso–Molinietum). A Soroksári Botanikus Kert területe 60 ha, mely 1977 óta a főváros helyi jelentőségű természetvédelmi területe.
     A telepítők leginkább az oktatási szempontokat tartották szem előtt, így került sor a rendszertani, illetve a növényföldrajzi egységek kialakítására. A növénytelepítések a mai napig a Botanikus Kert 1964-ben készült telepítési tervét követik. A gyűjtemények a következő nagyobb egységekbe sorolhatók:
Növényföldrajzi egységek: Észak-Amerika,Kelet-Ázsia, Közép-Ázsia és Kaukázus, Kelet-, Közép- és Dél-Európa, Kárpátok.
Génalaptartalék és élőgyűjtemények:honos évelők gyűjteménye, vadrózsa gyűjtemény, vadgyümölcs gyűjtemény
Fontosabb hazai növénytársulásokat bemutató parcellák: Középhegységek növényei, sziklakert, Borostyán gyűjtemény,
Mediterrán és szubtrópusi növények gyűjteménye: Szubtrópusi–Trópusi, Mediterrán növénygyűjtemény.  A kert felosztásáról az alábbi linken tájékozódhat: http://sorbotkert.hu/terkep/#.ZEesAXZBy5c

Első sétánk:
április 13. – Tamariska domb és háborús emlékhely
Első helyszínünk a csepeli Tamariska domb, melynek 2012-es védetté nyilvánítását nemcsak geológiai értéke indokolta, hanem a területén megtalálható homokigyep-életközösség is, amelyben számos védett növény- és állatfaj található, egy részük pannon endemikus élőlény. A sétát Simonné Nagy Ágnes vezeti. A természeti értéken túl a domb mélyén egy háborús bunker húzódik, melyet a Csepeli Helytörténeti Gyűjtemény munkatársával végigjárunk. Az óvóhelyen két tárlat került kialakításra: 1956-os Csepeli Büszkeségpont és a Csepel 1944, ami a csepeli bombázásoknak állít emléket. Hozzávetőleg maximum 40-45 perc mindegyik megtekintése.
A bunkerben állandó 14-16 fokos hőmérséklet van, a ruházattal úgy kell kalkulálni.

Beszámoló a Tamariska domb és háborús emlékhely szakvezetéses  sétáról

 A beszámoló innen is letölthető (pdf) »

A Budapesti Művelődési Központ által szervezett számos programon a részvétel ingyenes. A rendezvény résztvevői a megjelenésükkel tudomásul veszik, hogy a rendezvényen fotó-/videofelvétel készül, amelyet az intézmény honlapján vagy Facebook oldalán közzé tehet. A felvételen látható érintett írásban kifogásolhatja az arcmása közzétételét.

MEGKÖZELÍTHETŐSÉG
1119 Budapest, Etele út 55/a.
GPS koordináták: N47.464206, E19.03141
Intézményünk tömegközlekedéssel megközelíthető: az M4-es metróval (akadálymentes), az 1-es villamossal, a 7, 114, 213, 214-es autóbusszal, Bikás park (előzőleg Kelenföld városközpont) megállónál kell leszállni. Minden buszjárat alacsonypadlós, az 1-es villamos alacsonypadlós (CAF) változatát a menetrendekben aláhúzással jelölik.

Csatlakozzon Facebook oldalunkhoz: BMK Facebook oldal
Szeresse Ön is elkapott pillanatképeinket: BMK az Instán
Látogasson el Youtube oldalunkra is: BMK Youtube csatorna
Lapozzon bele kiadványainkba: a BMK kiadványai az Issuun.

Közművelődési Minőség Díj 2012

• < Előző
• Következő >