Nyomtatás 

Budapesti Művelődési KözpontA Kortárs Építészeti Központ Városi Séták eseménysorozata keretében eljutott a Budapesti Művelődési Központba is. A KÉK projektje a 2021-es Velencei Építészeti Biennále magyar pavilonjának, az Othernitynek középpontjába helyezett 12 budapesti épületbe kalauzolja el az érdeklődőket. A résztvevők november 7-én 10.00 órakor a Zilahy István tervezte Kelenföldi városközpontot járhatták be, mely az első „anti-alvóváros” koncepcióját volt hivatott életre kelteni. Az eseményről Csanády László, a Szabadfilmesek Szövetségének egyik tagja, lokálpatrióta filmes-rádiós készített beszámolót, mely itt tekinthető meg ».

1973 nyarán, a kelenföldi lakótelep befejező építkezéseivel párhuzamosan megindulhatott a Kelenföldi Városközpont kivitelezése. Az 1969-ben meghirdetett építkezést nagy várakozás övezte. A városközpont, ami a több mint 9000 ezer lakással bíró lakótelep közepére épült, az első „anti-alvóváros” koncepcióját volt hivatott életre kelteni. Az épület tervezője, Zilahy István lehetőségeihez mérten egy igencsak modern épületet álmodott meg, amely kulturális, bevásárló és szórakoztató funkciók egész sorát foglalta magában. A városközpont épületegyüttesébe terveztek egy ABC-t piaccal, „étteremeszpresszót, szórakoztató kombinátot” széles terasszal „azoknak, akik nem akarják idejüket főzéssel tölteni”.

Megépült továbbá a Budapesti Művelődési Központ épülete, amelyet a fővárosi „művházak" módszertani irányítójának szántak, magában foglalva a Szabó Ervin Könyvtár legnagyobb kerületi fiókját”. Még egy 600 fős befogadóképességű filmszínház is a koncepció részét képezte. Különlegességét leírják Zilahy szavai: „az első lesz Budapesten, amelyet már eredetileg panoráma filmvetítésekre terveztünk”. 1975-re elkészültek a központ első épületei, majd 1979-ben megnyitott az épület, amely a mai napig magában foglalja a Budapesti Művelődési Központot és a fiókkönyvtárat is. Építésekor Budapest első, komplex közművelődési intézménye lett.

A séta első felében Pesti Mónika, a Lechner Tudásközpont munkatársa ismertette meg a látogatókat  a Kelenföldi Városközpontot, feltárva az 1970-es évek kezdetén a várostervezőkben megfogalmazódott „anti-alvóváros kísérlet” jelentését. A városközpont egyik meghatározó épülete a Budapesti Művelődési Központot és a Szabó Ervin Könyvtár kerületi fiókját magába foglaló épület. A BMK épületébe lépve a sétát Bakó Krisztián, a Budapesti Művelődési Központ munkatársa vezeti tovább, aki ismertetni fogja az épület múltját, jelenét és lehetséges jövőjét, miközben elkalauzol az épület rejtett zugaiba. Végezetül pedig Utcai Dávid festőművész vezetésével betekintést nyerhetünk a Budapesti Amatőr Alkotók Stúdiója: Monokróm foglalkozásába, ahol többet is megtudhatunk a festőművészek világáról.

Csanády László, a Szabadfilmesek Szövetségének egyik tagja, lokálpatrióta filmes-rádiós beszámolója

 

További lokálpatrióta tartalmak:https://civiltv11.blog.hu/

A Velencei Építészeti Biennále magyar pavilonjának kiállításáról, az Othernityről itt olvasható ».

Forrás:KEK.org

A Kelenföldi városközpontról »