Módszertári füzetek/különszám
A közművelődés házai Budapesten 4.

A fővárosi közművelődés házait bemutató sorozatunk 4. füzetéhez érkezett, melynek új szereplőivel együtt tizenkét – legalább félévszázada működő – kulturális intézmény történetét ismerheti meg eddigi köteteinkből az érdeklődő.

Kiadványunkban a Pataky István Művelődési Ház, a Angyalföldi József Attila Művelődési Központés a Rátkai Klub történetével ismerkedhetnek meg.

Kiadványunkban elsőként Kőbánya kultúrhistóriájának legendás intézményével, az 1900-ban épült Kőbányai Casinóval találkozunk, mely egy történelmi fordulat eredményeképpen Pataky István Művelődési Ház néven szolgálta tovább az immár államosított kultúrát. 1975-ben új helyre költözik, ahol külsejében is átalakul, felveszi azt az arculatát, ahogyan ma ismerjük. A rendszerváltás után a Pataky megtartja a nevét, vállalva a folytonosságot, az eddig kiépített imázst, de egyre inkább szervesíti új tevékenységével hagyományait; őrzi szellemét és működési formáit elődintézményének, a régi Casinónak.
Következő állomásunk Angyalföld, mely fiatal városrész: 1938-ban, Magdolnaváros néven jött létre az egykori V. és VI. kerület kültelki részeiből. Már ekkor felvetődött egy kultúrház felépítésének gondolata, sőt 1939 őszén az OTI kislakásokból álló telepének építkezésével együtt elkezdődött a Magdolnavárosi Kultúrház építése is. A háború miatt félbeszakadt munkálatokat csak a hároméves terv részeként fejezték be, 1949 végén. Így történt, hogy a mai Angyalföldi József Attila Művelődési Központ első nevét nem Horthy Miklós feleségéről, hanem – a kor divatja szerint – Rákosi Mátyásról kapta. 2006-ban, egy nagyszabású rekonstrukció eredményeképpen, eddigi létezése legpompásabb küllemével várja látogatóit a régi-új intézmény.
A szomszédos Terézvárosban – annak többedik helyszínén – immáron 52 éve működik a Rátkai Klub. Előbb a Petőfi Színházzal, ideiglenesen az Operaklubbal, majd a Mikroszkóp Színpaddal is osztozkodnia kellett épületén, feltételrendszerén. Végül a Pesti Broadway-t, a Nagymező utcát is odahagyva a művészeti szakszervezetek házába költözött a Városligeti Fasor 38. szám alá. Nemcsak lakhelyet, de olykor nevet, sőt tulajdoni formát is váltott, viszont vándorolásai és hányattatásai közepette is - Hernádi Gyula íróval szólva – a „Rátkai Klub az irodalom otthona” maradt és megőrizte elkötelezettségét a művészet iránt.

Tartalom:
Buzás Kálmán: A Pataky Művelődési Központ története
Előszó gyanánt
Rég volt, igaz volt
Kő kövön nem maradt
Sárgadinka és a többiek
Az ország dolgai
Urbanizáció
A társaskörök, és egyéb művelődéstörténeti szegmensek
Az intézmény története
 A Kőbányai Casino
Épületet a kultúrának!
Színházi próbálkozások
Sport
Populáris tudomány
Az államosított kultúra, a régi palotában
    Tomboló ifjúság
A szocialista kultúra fellegvára
Az építkezés
Hajrá!
A vállalati szervezői munka
Pataky Galéria
A Helytörténeti Gyűjtemény
Ha Mohamed nem megy…
Emlékfal
A változások kora
Az első három feladat
Tradíciók, formák, körök
Nóvumok 1994-től
Akik velünk öregedtek
Közhasznú tanfolyamok
Színházat álmodunk
A papa mozija helyett…
Kiállító terek-irányzatok
Szimbiózis
Zárszó helyett
Irodalomjegyzék

Szabó Ivett: Az Angyalföldi József Attila Művelődési Központ története
A XIII. kerület történelmi múltja
Az V. Kerületi Népház
Szakegyletek, szakszervezetek: a szervezett munkásság művelődésének színterei
Az egyházak kultúraközvetítő szerepe
A Rákosi Mátyás Kultúrház (1949-1956)
József Attila Kultúrház (1956-1961)
József Attila Művelődési Ház (1961-1969)
Ismeretterjesztés, klubélet
Művészeti és esztétikai nevelés
A módszertani feladatok kezdete
A József Attila Művelődési Központ 1969-től a felújítás kezdetéig
Művészeti csoportok
Klubok, ismeretterjesztő és művészeti programok
A „Központ”
A felújítástól a rendszerváltásig
A rendszerváltástól napjainkig
Képzési központ
Hagyományteremtés, hagyományápolás
Mozgásművészeti és vizuális nevelés
Tanfolyamok, klubok
Színházi és zenei előadások
Művészeti csoportok
Gyermek és családi programok
Tagintézmények
Egy új kor kezdete
Irodalomjegyzék

Sebőkné Zalka Ilona: A Rátkai Márton Klub története
A Terézvárosról
A kezdetek
A 19. század
A 20. századtól napjainkig
A Nagymező utca
A Városligeti fasor
A Rátkai Márton Klub
Néhány szó a névadóról
Hogyan született a klub gondolata?- A kezdeti évek
Közösen a Fészek Művészklubbal
A Mikroszkóp Színpad – bérlő, vagy albérlő?
A Rátkai Márton Munkás–művész Klub
Ideiglenesen az Operaklubban
Újra a Nagymező utcában
Új helyen, útkeresés
Rátkai Márton Klub kulturális egyesület
Irodalomjegyzék

A CD innen tölthető le>>>

A kiadványsorozat támogatója a Nemzeti Kulturális Alap.

• < Előző
• Következő >