Megjelent A közművelődés házai Budapesten című kiadványunk nyolcadik kötete. Ez a sorozatból az első, ún. „gyűjteményes” kötet; vagyis nem két-három művelődési ház mutatkozik be egy könyvben, hanem – jelen esetben – négy kerület hat intézménye. Célunk a gyűjteményes kötetek elindításával az volt, hogy a fiatalabb vagy régebbi, de kevésbé dokumentált intézmények krónikája se maradjon ki a sorozatból, másrészt hogy a kerületi bevezetőben helyet kapjanak – ha csak pár soros említés erejéig is – az elmúlt évtizedekben még fungáló, kerületük közművelődését meghatározó művelődési házak is. Elsősorban a rendszerváltás környékén nagy számban bezárt, volt szakszervezeti intézményekről kívántunk megemlékezni, hogy ne hulljanak le végképp az eleven emlékezet fájáról.

Megrendelőlap »

Jelen kötetünkben a IV. kerületből két intézmény mutatkozik be: az elődintézményével együtt már több mint száz éves Ady Endre Művelődési Ház és a még nála is régebbi kulturális előzményekkel rendelkező Széchenyi István Művelődési Ház. Ez utóbbi csak azért nem került sok intézménytársának sorsára az Istvántelki Főműhely bezárásakor, mert a Vasutasok Közművelődési Egyesülete (VOKE) egyesületbe tömörítette, s ezzel megmentette intézményeit.

Az V. kerületből az Aranytíz Kultúrház meséli el krónikáját; azt a szövevényes történetet, amíg a Kelli László Úttörőház, később Aranytíz Ifjúsági Centrumtól a Belvárosi Ifjúsági Házon át egy forprofit kulturális intézmény tevékenysége rajzolódik ki előttünk.

Az övéknél csak a VIII. kerületi Józsefvárosi Kulturális és Sport Nonprofit Kft. sorsa fordulatosabb. Életüket állandó helyszín és szerkezetváltás jellemzi. Így történt, hogy az örökös mozgás felemésztette az intézmény írásos dokumentumait is, szinte sorról sorra, emlékről emlékre raktuk össze krónikájukat.

E kötetből ismerhetjük meg az ugyancsak VIII. kerületi Vasas Művészegyüttes Alapítványt is, melynek jelenleg működő együtteseiből az első több mint száz éve alakult, a legújabb pedig alig tízéves. 1974-ben a művészegyüttes felvette a Teszársz Károly Vasas Művészegyüttes és Ifjúsági Ház nevet, ami jelzi, hogy ebben a korszakban jelentős profilbővítés következett be az intézmény életében, melyről ugyancsak megemlékezik a művészeti együttesek életét bemutató írás.

A XVII. kerület kulturális létesítményeinek története is meglehetősen sajátos. A legutóbbi összevonáskor Rákosmente több helyszínén öt közösségi és művelődési ház egyetlen intézmény égisze alatt egyesült, Vigyázó Sándor Művelődési Ház néven. Kötetünk természetesen mind a központ, mind a telephelyek történetét taglalja.

Talán e néhány sorból is kitűnik, hogy az itt bemutatott művelődési intézmények fordulatokban bővelkedő sorsán keresztül olyan művelődéstörténeti információkhoz juthatunk Újpest, Belváros–Lipótváros, Józsefváros és Rákosmente életéből, melyeknek nagy része más dokumentumokban nem fellelhető.

A szerzők nevében is jó csemegézést kíván e kultúrhistóriai ínyencségekhez a szerkesztő:
Slézia Gabriella

Tartalomjegyzék

Szerkesztői előszó
Az Ady Endre Művelődési Központ

Újpest történetének áttekintése
A Ujpesti Közművelődési Kör – avagy az „ős Ady" története
A tegnap közművelődése – A munkahelyi művelődés intézményei
   A Duna Cipőgyár Művelődési Háza
   A Némethy Ernő Klubkönyvtár
   A Dallos Ida Művelődési Ház
   A Tungsram Művelődési Ház

A Ságvári Endre Művelődési Otthon (1951–1965) – Az Ady előd-intézménye
    A Fiatal Értelmiségiek Klubja

Az Ady Endre Művelődési Ház (1965–1977)

Az Ady Endre Művelődési és Munkástovábbképző Központ (1977–1989)
    Az Újpesti Munkástovábbképző Központ 
    Az Újpesti Helytörténeti Gyűjtemény
       Közönségkapcsolatok, szolgáltatási tevékenység az Újpesti Helytörténeti Gyűjteményben
A Térszínház – fővárosi hatókörű színjátszó bázis a Derkovits Klubban
Művelődési közösségek, tanfolyamok, klubok a '80-as években
  Fotószakkörök
  Újpesti Munkásképző Énekkar
  Mozgástanfolyamok az Árpád úton
  Az Ikarosz Jazzbalett Együttes
  A Társastánc csoport
  A Mozgássérültek klubja

Művelődési központ a Tavasz utcában (1986– )
  Az Újpest Színház indulása
  Az Újpest Galéria
  Változás és választás – Alkalmazkodunk és szolgáltatunk
    Pályakezdők Újpesti Speciális Iskolája
    Tanfolyamok, képzések
  Szabadidős programok
    Katalinpuszta, nyári táborok
    Művészeti csoportok, körök a '90-es években
      Újpesti Gyermekművészeti Stúdió
      William Byrd Kamarakórus
      Az Újpesti Közművelődési Kör
  Az ezredfordulótól napjainkig
    Az Újpest Színház napjainkban
    Lifelong learning (élethosszig tartó tanulás) uniós támogatásból megvalósult felnőttképzési projektek
    A lakosság számára nyújtott felnőttek tanulását segítő szolgáltatások

Összegzésképpen
Források 

VOKE Vasutasok Széchenyi István Művelődési Háza 

Kezdetek
  A Kaszinó
  A történelmi események hatása a kulturális egyesület életére
Az újrakezdés évei: 1945–1948
  A Landler Jenő Művelődési Ház
     Az '50-es, '60-as évek
     '70-es és '80-as évek
        Az átépítés
        Új feltételek között
A változás évei – A Vasutasok Széchenyi István Művelődési Háza
  Nehézségek és törekvések az ezredforduló után Források

Az Aranytíz Kultúrházának története

Belváros-Lipótváros kulturális élete
Az Aranytíz épületéről
  A Belvárosi Ifjúsági Ház
     A Dési Huber Képzőművész Kör
     A népi kultúra
     Könnyűzene, jazz
     Klubok, szakkörök, egyesületek
     Mozgásművészeti tanfolyamok és alkotócsoportok
     A Tanuszoda
     A Belvárosi Tanoda

Az Aranytíz Művelődési Központ
  A Kelli László Úttörőház 1959–1985
  Az Aranytíz Ifjúsági Centrum
   Otthonosság
   A '90-es évek tevékenységi struktúrájának jellemzői
      Musical Stúdió
      Táncművészeti tevékenység
      Civil szervezetek, klubok, önszerveződő csoportok
      Gyerekprogramok
      Vendég rendezőszervek programjai
Új ház
   Új elvárások
  Aranytíz Teátrum
  A Táncpalota
  Változások a népi kultúra programok terén
  Programok a legkisebbeknek
     Játék és mese
     Baba-mama programok
  További jelentős programok sorolója
   Kiállítások 2003–2011
   Terembérlet

In memoriam Újfalusi Rita

Az Aranytíz Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.
  A Tolnay Klári Színpad
Az új szervezet régi-új tevékenységi formái
  Klubok, civil programok
  Népi kultúra
  Gyermekprogramok
  Jelentősebb programok

Utószó
Források

A Józsefvárosi Kulturális és Sport Nonprofit Kft. – egy örökké változó intézmény története

Józsefváros, a főváros VIII. kerülete

A kerület közművelődési élete tegnap
  A Ganz-MÁVAG Művelődési Közpon
  A Gutenberg Művelődési Otthon
  A Taurus Klubkönyvtár
  Az Erkel Ferenc Művészegyüttes

A kerület közművelődési életének mai szereplői
    Országos és fővárosi hatókörű intézmények
A Józsefvárosi Kulturális és Sport Nonprofit Kft. elődei
   Az Asztalos János Ifjúsági Park és a Kreutz Róbert Úttörőház
   A Józsefvárosi Művelődési Ház
     „A ház nélküli művelődési ház"
     A JMH aranykora
     A változás évei
     A Józsefvárosi Kiállítóterem
     A Józsefvárosi Zászlókiállítás (ismertebb, de nem hivatalos nevén: Zászlómúzeum)
     A Józsefvárosi Klub

Az Orczy Kert Szabadidő Központ és a Józsefvárosi Művelődési Központ
  A régi-új Józsefvárosi Galéria
A gyors vezetőváltások és szervezet átalakítások évei
A Józsefvárosi Kulturális és Sport Kft. napjainkban
   A kft. cél-, és feltételrendszere
   Az Orczy-park
Összegzésül
Források

A Vasas Művészegyüttes Alapítvány

A kezdetek
Az egykori ifjúsági ház – A Teszársz Károly Vasas Művészegyüttes és Ifjúsági Ház
Az alapítványról
   A Vass Lajos Kórus
   A Vasas Tánckar
   A Vass Lajos Szimfonikus Zenekar
   A Vass Lajos Kamarakórus
   Az egykori Képzőművész Kör
   A művészeti csoportokon túl – A befogadói ház szerep

Munkatársak
Végezetül
Források 

A Vigyázó Sándor Művelődési Ház és Rákosmente közművelődésének története

A XVII. kerületről
Rákosmente közművelődésének története
   Közművelődés és színterei a századelőtől a II. világháborúig
   Közművelődés a II. világháború után

A Csekovszky Árpád Művelődési Ház (1902)
A Vigyázó Sándor Művelődési Ház – Dózsa Művelődési Ház (1962)
   Kapcsolat a XVII. kerületi intézményekkel
A Csaba Ház – Rákoscsabai Közösségi Ház (1997)
A Rákoshegyi Közösségi Ház (1998)

Muzeális intézmények
   Erdős Renée Ház – Muzeális Gyűjtemény és Kiállítóterem (1970; 1990)
   Czimra Gyula – Laborcz Ferenc Emlékház (1987)
   Csekovszky-gyűjtemény Kiállítóháza (2008)

A művelődés egyéb helyszínei
   Könyvtárak a Rákosmentén
      A Rákoskeresztúri Könyvtár (1951) a Szabó Ervin Főkönyvtár IV. sz. Fiókkönyvtára
     Rákoscsabai Könyvtár (1986), a Szabó Ervin Főkönyvtár II. sz. Fiókkönyvtára
   A Rákoshegyi Bartók Zeneház (2006)

Felhasznált szakirodalom és források
Szerzőink

A kiadvány könyv és CD formátumban is megjelent! 

 A CD letölthető itt>>> 

A kiadványsorozat támogatója a Nemzeti Kulturális Alap.

• < Előző
• Következő >