A 2021. évi őszi évadban induló képzéseinken csipkeveréssel ismerkedhetnek meg az érdeklődők, a tervezéstől a megvalósításig. Folyamatos bekapcsolódással.
Évadkezdő időpont : 2021. november 10-től ♦ hétfőn, szerdán ♦ 17.00–19.00 óráig. ♦ Előregisztráció az őszi 2. tanfolyamra » ♦ Csatlakozz nyílt csoportunkhoz a Facebookon » ♦ Bepillantás a csipkeverés világába » Helyszín: Budapesti Művelődési Központ (Bp. XI., Bikás parknál, Etele út 55./A.) ♦ I. em. 108-as terem ♦ A tanfolyam díja » ♦ A Budapesti Művelődési Központ programjain és az intézmény teljes területén a szájmaszk használata kötelező!
Foglalkozások: hetente 2x2 óra, hétfő, szerda 17.00–19.00 óráig.
További alkalmak:
Foglalkozásvezető: Hemmert Anita okleveles csipkekészítő
▪️ A hatályos jogszabályok szerint 2021. november 2-től a Budapesti Művelődési Központ teljes területén is kötelező az orrot és szájat eltakaró maszk viselése.
▪️ Programjaink és kiállításaink továbbra is védettségi igazolvány nélkül látogathatók.
▪️ Kérjük, hogy vegyék igénybe a bejáratnál elhelyezett érintésmentes kézfertőtlenítőt, és a látogatás során lehetőség szerint tartsanak 1,5 méteres távolságot a többi látogatótól.
Együttműködésüket köszönjük.
Részvételi díj: 2000 Ft/fő/foglalkozás, 15 000 Ft/fő/10 foglalkozás – fizetés készpénzben a helyszínen, valamint csekken (sárga) vagy átutalással lehetséges.
A tanfolyamot 5 fő jelentkezésétől indítjuk.
A vert csipke már a XV. században megjelent Magyarországon. Mátyás király udvarában is meghonosodott felesége, Beatrix és udvarhölgyei révén. A barokk korban (amikor is az olasz, a francia és a
spanyol csipke mellett a németalföldi, flamand csipke tett szert a legnagyobb hírnévre) a nők legszebb ékessége a csipkegallér és a nyaktól derékig végigfutó, pókháló finomságú fonalból készített csipkedíszítés volt. Zrínyi Ilonáról és más főúri személyekről készült festmények tanúsítják, hogy a csipkedísz Magyarországon továbbra is népszerű volt. Vagyont érő csipkeruhák készültek.
Előfordult, hogy egy-egy kelengyéhez ezer méter csipkét is felhasználtak. A 19. század első évtizedeiben Ausztria-Magyarország területén elterjedt a biedermeier divat polgári stílusa. Általánossá vált a csipkegallér és vállkendő, a csipkés fejdíszek, ingvállak, kötények viselése. A jómódú pest-budai polgárasszonyok nemcsak ünnepi alkalomra jelentek meg így, hanem csipkével díszített suhogó selyemben jártak még a halpiacra is.
A magyar népi textilkultúrában a vert csipke ugyan országosan elterjedt, de a magyarok közt csak szigetszerű készítési gócait ismerjük. A vert csipke nagyobb része felföldi vándorárusok révén jutott el a falvakba. Innen a levéltári adatokból is ismert „tót-csipke” elnevezés, amely azonban inkább a közvetítő kereskedőkre utal. A készítők közt ugyanis – legalábbis a korai időkben – jelentős szerepe volt a bányavárosok német nyelvű lakóinak. A Sárközben főleg női ingek ujjába való vert csipkét, a gabócát készítették fehér kendercérnából, Torockón – egészen kivételesen – színes gyapjúszálból vertek csipkét a kötények és a mellesek díszítésére. Találni helyi készítésű vert csipkét a Dél-Dunántúl és a Felföld több magyar csoportjánál is, ezek fehérek, jobbára vastag szálúak és tömött mintájúak.
A vert csipke, az úgynevezett klöpli több szállal készül. Sajátos eszközigényű csipkefajta, eszközei: verőpálca és a verőpárna. A verőpárna rendszerint henger alakú, hozzá erősítik a mintaalapot. A minta elkészítéséhez szükséges fonalat verőfára, orsóra tekerik, és fonáson alapuló technikával dolgoznak, majd a keresztezési pontokat megtűzik és haladnak tovább. Négy szállal, azaz két párral dolgoznak egyszerre. A párnára tűzött gombostűk köré fonják, csavarják, szövik a megadott minta szerint. A vert csipke közvetlen elődje a rojt. A szövetdarab végének lelógó szálait kellett a felbomlástól megóvni s ezért összefonták, összecsomózták őket s így egy organikus lezárást kaptak.
A vert csipke készítésének módja a XVI. századtól napjainkig semmit sem változott. Ugyanúgy a 20-60 csipkeverő fa (batyikó, botikó, vetélő, orsó) és az arra feltekert fonal „helycseréje” adja a csipkecsodát, mint az 1560-as években, amikor egy flandriai lány először csipkét vert.
A XIX. század vége a XX. század eleje, vége és a XXI. század eleje a vert csipke készítés fellendülésének időszakai hazánk egész területén. Asszonyok, lányok egyénileg és szövetkezeti formában, nagy számban készítettek és sokan terveztek is szél- és betét csipkéket, terítőket, gallérokat egyéb viselet kiegészítőket. Néhány tájegység, mint készítési központ, és mint stílusközpont alakult ki pl.: Balatonendrédi, „Hunnia”, Subrikálás-szerű, Sárközi „gabóca” vert csipkék és az „új stílusú” vert csipketerítők melyeket készítettek pl.: Karcagon és környékén, Debrecenben és környékén, Szentesen és környékén, Abádszalókon, Csongrádon.
Jelentkezés és információ: Hemmert Anita,
Telefon: 06-1-371-2760, Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. , Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
Kapcsolódó cikkünk:
A programváltoztatás jogát fenntartjuk. A Budapesti Művelődési Központ által szervezett számos programon a részvétel ingyenes. A rendezvény résztvevői a megjelenésükkel tudomásul veszik, hogy a rendezvényen fotó-/videofelvétel készül.
MEGKÖZELÍTHETŐSÉG
1119 Budapest, Etele út 55/a.
GPS koordináták: N47.464206, E19.03141
Intézményünk tömegközlekedéssel megközelíthető: az M4-es metróval (akadálymentes), az 1-es villamossal, a 7, 103, 107, 114, 213, 214-es autóbusszal, Bikás park (előzőleg Kelenföld városközpont) megállónál kell leszállni. Minden buszjáratnak közlekedik alacsonypadlós változata is, melyet a menetrendekben aláhúzással jelölnek.
Csatlakozzon Facebook oldalunkhoz: BMK Facebook oldal
Szeresse Ön is elkapott pillanatképeinket: BMK az Instán
Kövesse szösszeneteinket a Twitteren!
Látogasson el Youtube oldalunkra is: BMK Youtube csatorna
Lapozzon bele kiadványainkba: a BMK kiadványai az Issuun.
Közművelődési Minőség Díj 2012