A Láng Művelődési Központ 1970-1993.
Az egyre bővülő művelődési és képzési tevékenységre a Láng Gépgyár kultúrházának
méretei már nem bizonyult elégségesnek, ezért a SZOT, a VASAS Szakszervezet
és a Láng Gépgyár dolgozóinak összefogásával közel 20 millió forintos beruházással
1968-ban megkezdődött a művelődési ház átépítése, amelyet elkészültekor
a XIII. kerületi Tanács Végrehajtó Bizottsága Népművelési Osztálya művelődési
központ kategóriába sorolt be.
A Láng Művelődési Központ átadására 1970. január 14-én került sor. A kibővített
művelődési otthonban 456 férőhelyes színháztermet és új hírlapolvasót nyitottak
meg az épület földszintjén. Az I. emeleti galérián a kiállítások, a II. emeleten
a játékterem kapott otthont. A III. emeleten 5 kisebb termet adtak át szakköri
foglalkozások és tanfolyamok megtartására. A régi épületrészben nyertek elhelyezést
az irodák, az előadóterem (amely a legnagyobb létszámú tanfolyamok és előadássorozatok
elhelyezésére szolgált), az általános iskolai és a nyelvtanfolyamok
hallgatóinak terme, valamint a könyvtár helyisége.
Az intézmény fenntartó szerve a Láng Gépgyár, működtetője a Láng Gépgyár
Szakszervezeti Bizottsága lett. A szakmai irányítást és ellenőrzést a XIII. kerületi
Tanács V. B. Művelődésügyi osztálya gyakorolta.
A művelődési központ egyszemélyi kinevezett vezetője Nagy Gyula lett (aki még
az építkezés alatt, 1968-ban vette át az intézmény irányítását), és 1997. júniusában
bekövetkezett haláláig ő volt a kultúrház igazgatója. Munkásságának köszönhetően
a művelődési központ három évtizedig töretlenül folytatta hagyományain
alapuló tevékenységét, de azt mindig az adott kor színvonalának és elvárásainak
megfelelően alakította és bővítette. Tevékenységében lelkes kis csapat segítette,
amely a '70-es évek közepére már 5 népművelőből (Oláh Ervin felnőttoktatási
előadó, Novák József rendezvény-szervező, Andriska Pál ismeretterjesztési előadó,
Kárpáti Erzsébet tanfolyamszervező és Viszmeg Ágota ifjúsági előadó) és 3
könyvtárosból (Somorjai Ildikó, majd Bakos Éva könyvtárvezető, Rose Gáborné
hírlapolvasó-vezető és Türjei Rita könyvtáros) állt.
A művelődési központ munkatervét, költségvetését és programját a vállalati
szakszervezeti bizottság és az intézmény kiscsoportjaiból választott "társadalmi
vezetőség" meghallgatásával a Vasas Szakszervezet hagyta jóvá. Az általános felügyeletet
annak Kulturális, Agitációs és Propagandaosztálya, a gazdasági revíziós
vizsgálatokat Főkönyvelősége látta el. Ugyanakkor, mivel az intézmény területi
jelleggel működő vállalati művelődési otthon volt, éves munkatervét és propaganda-
kiadványait a szakigazgatást ellátó tanács végrehajtó bizottságának művelődési
osztályára is megküldte.
A Láng Művelődési Központ költségvetési rendszerben gazdálkodott. Költségvetése
a '70-es éves második felében már elérte a 4 milliós nagyságrendet. Kiadásai
fedezésére állami támogatásban részesült, valamint a vállalat és annak szakszervezeti
bizottsága meghatározott összegű éves támogatást biztosított működéséhez.
Azonban a bevételei háromnegyed részét saját forrásból - szakköri, klub és
könyvtári tagsági díjak; filmklub, munkásakadémiai sorozatok, tanfolyamok díjai;
belépőjegyes színházi előadások, koncertek; vállalatok és intézmények térítései -
nyerte.
Tevékenysége kettős funkcióra épült. Egyfelől a Láng Gépgyár dolgozóinak a
tanulását, művelődését és szórakozását szolgálta. Továbbá a hatókörébe eső üzemek
dolgozói részére különböző tanfolyamokat szervezett, ezen belül kiemelt szerepet
biztosítva a "Mindenki Iskolája" mozgalomnak. Ugyanígy szakköröket, klubokat,
könyvtári szolgáltatásokat működtetett részükre, segítséget nyújtva családi
és társadalmi ünnepségeik megrendezéséhez is.
Másfelől a terület felé nyitott kaput. A környék általános és középiskoláival,
szakmunkásképző intézeteivel együttműködési szerződést kötött, amelynek keretében
egyrészt kihelyezett előadássorozatokat biztosított a tanulók és a szülői
munkaközösségek részére, másrészt iskolai tananyaghoz kapcsolódó filmsorozatokat
állított össze a tanítás-tanulás megkönnyítésére. A környék lakosságának
művelődési, szórakozási igényét a rendszeres színházi előadásokkal, vasárnap
délelőtti matiné műsorokkal, a filmklub valamint a könyvtár- és hírlapolvasó szolgáltatással
elégítette ki.
Az általános műveltség fejlesztése
A felnőttoktatás
A művelődési központ felnőttoktatási tevékenysége során a tanulás, az önművelődés
elősegítésére helyezte a hangsúlyt. Ennek érdekében társadalom- és természettudományi
előadássorozatokat szervezett, és támogatta a kiscsoportokban folyó
ismeretterjesztő tevékenység számos formáját.
Mivel a műveltség alapjait az általános iskola biztosítja azzal, hogy lehetővé teszi
a továbbtanulást, s egyben kötelező feltétele a szakmunkás-képesítés megszerzésének,
az intézmény fontos közművelődési feladatának tekintette a felnőttkorú
dolgozók továbbtanulásának támogatását. Felismerve, hogy mit jelent, ha az
egyéni felkészülésben szakszerű irányítást, tanári vezetést biztosít, 1970 októberétől
(a TIT-el karöltve) magánvizsgára előkészítő tanfolyamot indított a Dolgozók
általános iskolája 7, 8. osztályának tananyagából.
Továbbá megfelelő létszámú (8-10 fő) jelentkezése esetén 5. és 6. osztályt is
szervezett. A hallgatók 1-1 osztály tananyagából 5 hónap alatt készültek fel a vizsgára.
Az előkészítő tanfolyamon a szaktanárok rávezették őket az egyéni tanulás helyes
módszereire, megtanították a vizsgára való önálló felkészülés hatékony formáit,
a nehezebben érthető, bonyolultabb témaköröket közösen dolgozták fel. A
művelődési központ az 1975/76-os oktatási évtől szaktanári irányítással konzultációt
is biztosított a hallgatók részére, könyvtára megvásárolta és díjmentesen kölcsönözte
a szükséges tankönyveket a felkészülés hatékonyabb segítése és az eredményes
vizsga megkönnyítése érdekében.
1976 szeptemberétől indult be országosan a "Mindenki Iskolája" művelődési
mozgalom. Ez a sajátos iskola, a rádió és televízió lehetőségeivel élve, összetetten
segítette a korábban abbahagyott általános iskolai tanulmányok folytatását, az
új ismeretek megszerzését, a meglévők bővítését, a szabadidő hasznos eltöltését,
a műveltségi szint emelését, s ezért a felnőttoktatás és önképzés fontos elemévé
vált.
Hiányossága volt ugyanakkor, hogy nem vette figyelembe az oktatás bipoláris (tanítás-tanulás) voltát. A TV által sugárzott adások csak az egyik oldalra, a tanításra
adtak lehetőséget. A tanulásról, a tananyag elsajátításának fokáról, az eredményes
vizsgák letételéről már nem kaptak visszajelzést a szervezők.
Ennek az anomáliának a feloldására vállalkozott a művelődési központ, amikor
elvállalta a Mindenki Iskolája konzultációs és módszertani központjának szerepét.
A foglalkozások alkalmával a hallgatók szaktanári segítséggel dolgozták fel az elsajátítandó
tananyagot. Az eredményes rögzítést a televíziós adások képmagnetofon
felvételének ismételt megtekintése és a látottak közös megbeszélése segítette.
Az intézmény könyvtára beszerezte a szükséges tankönyveket, a rádióadások
hangfelvételét tartalmazó magnetofonszalagokat, amelyeket díjmentesen kölcsönözött
a hallgatóknak. A tantárgyakhoz kapcsolódva kötelező és ajánlott irodalomjegyzéket
adott közre a tanulás megkönnyítése érdekében.

Mindenki Iskolája: a sikeres vizsga utáni percek
Ismeretterjesztő tevékenység.
A Láng Művelődési Központ 1970-ben 3 sorozattal indította újra a hagyományokon
alapuló munkásakadémia rendszerét.
Az Irodalmi munkásakadémia hallgatói majd 2 évtizeden át barangoltak az irodalom
berkeiben.

Az irodalmi munkásakadémia "bérletesei"
Jártak az antik tragédiák világában, eljutottak a középkori vásárterek komédiáihoz,
majd a jelennel ismerkedtek a kortárs magyar költők és írók munkásságát tanulmányozva,
sőt ellátogattak a jövőbe is, a tudományos-fantasztikus irodalom
világába. Olyan kiváló művészek kísérték el őket, mint Básti Lajos, Sinkovits Imre,
Bujtor István, Bánffy György, Lukács Sándor, Verdes Tamás stb. Az 1977/78-
as közművelődési évadtól kezdődően 1988 nyaráig (a sorozat végéig) neves színművészek
tartottak önálló esteket a hallgatóknak. Meghívottak voltak: Psota Irén,
Major Tamás, Váradi Hédi, Márkus László, Darvas Iván, Huszti Péter, Esztergályos
Cecília stb.

Földi Teri, Nagy Attila és Kozák András előadása a '70-es évek közepén
A Földrajzi munkásakadémia előadássorozatait 1970-től szintén 1988 nyaráig
szervezte a művelődési központ. Az előadó - Dr. Fogarassy László tanár - személyének
változatlansága volt a záloga, hogy a sorozat többéves tematikája alapján
a látogatók egyre magasabb szinten és egyre mélyebb összefüggéseiben ismerjék
meg hazánkat és a föld mondhatni összes országát, egy-egy ország földrajzát,
gazdasági-, politikai- és művészeti viszonyait, népének életét és kultúráját.
Az Önök kérték (Diesel-gyáregységi munkásakadémia) sorozat tematikája kezdettől
fogva vegyes jellegű volt. A Láng Gépgyár Gépszerelő Gyáregységében
dolgozók érdeklődési körüknek, igényeiknek, felkészültségüknek megfelelően
önmaguk állították össze az előadások programját közel 10 éven át, a gyáregység
eladásáig. E sorozat kínálatában a neves színművészekkel, írókkal, újságírókkal
és közéleti személyiségekkel való találkozások mellett irodalmi, földrajzi, zenei
témájú előadások és kirándulások szerepeltek.
Zenei munkásakadémia sorozatot 1973-tól 1976-ig szervezett a művelődési
központ. Az évek folyamán a résztvevők dr. Volly István zenekutató vezetésével
és Váradi Edit zongora- ill. tangóharmonika kíséretével ismerkedtek meg a különböző
országok és nemzetiségek zenéjével, a zenekultúra fejlődésével, a legnagyobb
zeneszerzők és a zeneirodalom kiemelkedő alkotásaival.
Az intézmény egyéb előadássorozatait rétegigényekre építette. Nyugdíjas Klubja
számára közel 20 évig biztosított a kultúrház önálló előadássorozatot, amelynek
évenként egymásra épülő rendszerében minden esztendőben szó esett az időskor
egészségügyi és pszichológiai problémáiról, a komoly és könnyű műfajú zeneirodalom,
a szépirodalom kiemelkedő képviselőiről és alkotásaikról, hazánk, illetve
egy-egy - a klubtagok által kért - ország tájairól.

Bilicsi Tivadar a Nyugdíjas Klubban
A XIII. kerületi Öregek Napközi Otthonában tartott előadássorozatok tematikája
megegyezett a Nyugdíjas Klub foglalkozási rendjével, de többletként jelentkezett,
hogy az egyedülálló öregek számára rendszeresen anyák napi köszöntővel, karácsonyi
műsorral kedveskedett az intézmény.
A Láng Gépgyárban szakmai gyakorlatot töltő ipari tanulók számára a '70-es
évek közepéig évenként külön előadássorozatot állított össze a művelődési központ.
A kerületi ipari szakmunkásképző intézetek (a Huba utcai vendéglátó-ipari,
a Váci úti Katona József és Bánki Donát, a Vág utcai Móricz Zsigmond és az Angyalföldi
úti Bolyai János iskolák) tanulói számára - együttműködési megállapodások
alapján - biztosított előadássorozatok magukba foglalták az ifjú korosztály
problémavilágának kérdéseit (a tanulás és továbbtanulás lehetőségeit, a kamaszok
családon és társadalmon belül elfoglalt helyét, jogait és kötelezettségeit, a párkapcsolat
és párválasztás témaköreit). A szülői munkaközösségek tevékenységének
eredményesebbé tételére külön előadásokat szervezett az intézmény.
Kihelyezett sorozatok színhelye volt több kerületi vállalat (Volán 20. sz. Vállalat,
Fémmunkás Vállalat, Elzett Zár- és Lakatgyár, Magyar Acél- és Gépelemgyár,
Acélöntő- és Csőgyár, Csavarárugyár, Folyami Kavicskotró Vállalat, Angyalföldi
Közért Vállalat, a Javszer stb.) is, amelyek vegyes tematikáját mindig az adott közösség
igényei szabták meg. Így helyet kapott bennük az irodalom, a zene, a földrajz,
a képzőművészet tárgyköréhez tartozó előadás ugyan úgy, mint pl. az egyre
növekvő számú kiskert-tulajdonosokat érintő mezőgazdasági témájú programok.
A Láng Művelődési Központ a tudományos ismeretterjesztéshez nyújtott kiemelkedő
támogatásáért 1983-ban elnyerte a TIT Aranykoszorús Emlékplakett kitűntetését.
A szakmai művelődés, továbbképzés segítése
Az intézmény 1973-ban a Láng Gépgyár és több kerületi vállalat megbízásából
szervezett első ízben szakmunkásképző tanfolyamokat marós, hegesztő, esztergályos
és köszörűs szakmákból. A 7 hónapos képzések kedvező lehetőséget biztosítottak
a betanított munkások szakmunkás bizonyítványának megszerzésére.
1974-től a 80-as évek elejéig e tanfolyamokat a házban a Gépipari Tudományos
Egyesület, a Kohó- és Gépipari, valamint a Könnyűipari Minisztérium szervezésében
lévő továbbképzések váltották fel.
Az 1973/74-es oktatási évben szervezett először a művelődési központ nyelvtanfolyamokat
a TIT József Attila Szabadegyetem kihelyezett tagozataként. Az elsők
között indult meg az alapfokú német- és angol nyelvű oktatás. A következő
évtől a haladó, majd 1977. szeptemberétől az intenzív kurzust is sikerült beindítani.
A nyelvtanfolyamok szervezésével a 80-as évek végéig foglalkozott az intézmény,
egészen addig, amíg a jobb feltételekkel bíró, vállalkozási alapon működő
nyelviskolák el nem csábították a hallgatókat.
1973-ban kezdte meg a házon belüli pályafutását a szabás-varrás tanfolyam,
amelynek folyamatos szervezése (TIT-előadók közreműködésével) kezdő- és haladó
fokon a 80-as évek végéig tartott. A nagyfokú érdeklődés hatására nemegyszer
valamelyik környező üzem nődolgozói részére (pl. az Elzett Gyárban, a Fémmunkás
Vállalatnál) kihelyezett formában is indult e 12 hetes képzés.
A szocialista brigádok művelődésének segítése
Az Irodalmi Klub (amely még 1967-ben az olvasás megszerettetésére jött létre)
tovább folytatta tevékenységét. Fő célkitűzésének tartotta: felkelteni a klubtagok
irodalmi érdeklődését, megismertetni velük és népszerűsíteni körükben a legszebb
szépirodalmi alkotásokat (a magyar és a világirodalom remekeit egyaránt) és a vasas
szakmákhoz kötődő (pl. a modern NC-gépek megismertetésére és népszerűsítésére
vonatkozó) szakirodalmat is. Neves színművészek, előadóművészek, írók,
költők meghívásával került sor az író-olvasó találkozókra és vitával egybekötött
irodalmi délutánokra, amelyeken vendégek voltak többek között Illyés Gyula, Fejes
Endre, Simon István, Nemeskürthy István és Balázs Anna írók is. Bánffy
György, Gyöngyössy Katalin és Berek Kati tolmácsolásában ismerkedtek a hallgatók
a magyar és világirodalom költészetének gyöngyszemeivel.
Előadás az Irodalmi Klubban
1971-től kezdődően az érdeklődők a kultúrház hírlapolvasójában havonta egy alkalommal
találkozhattak kedvenc napilapjuk, folyóiratuk szerkesztőivel. A több
évig tartó ankétsorozat keretében a Népszava, az Élet és Irodalom, a Népszabadság,
az Esti Hírlap, a Magyar Ifjúság, a Film, Színház, Muzsika, az Élet és Tudomány,
a Delta, az Ifjúsági Magazin, a Ludas Matyi, a Látóhatár, a Képes Sport, a
Magyarország stb. munkatársai látogattak el a rendezvényre.
A klub programját irodalmi-kirándulások színesítették, amelyek keretében neves
írók és költők síremlékeit és emlékhelyeit, különböző múzeumokat (Petőfi
Irodalmi Múzeum, Gárdonyi Géza Emlékmúzeum stb.) látogattak meg a tagok.
A csoport patronálta és segítette az 1972 tavaszán Vass Lajos karnagy és zeneszerző
vezetésével alakult "Röpülj Páva Kör" munkáját és rendezvényeit is.

Ízelítő a Röpülj Páva Kör rendezvényeiből

Vass Lajos megbeszélése a Páva Kört támogató brigádokkal
1976 őszétől a Tessék választani című program keretében az érdeklődők 60 javasolt
téma közül választhattak érdeklődésüknek, felkészültségüknek megfelelően a
természet- és társadalomtudományok, a művészetek tárgyköreiből, de igény szerint
városnéző autóbuszos kiránduláson is részt vehettek, vagy jegyet rendelhettek
a budapesti színházakba és filmszínházakba.
A hírlapolvasó-ankétok folytatásaként jelentkezett "Az MTI jelenti", ahol annak
munkatársai tájékoztatták a résztvevőket a legfrissebb és legérdekesebb eseményekről.
A kultúrház könyvtára Olvasó brigád címmel indított mozgalmat, amelyet
évenként vetélkedővel kötött össze, értékelte és jutalmazta a rendszeresen olvasókat.
A '70-es évek végétől e mozgalom a szocialista brigádok vetélkedőjével teljesedett
ki, ahol az olvasás mellett már a színház-, mozi- és kiállítás látogatás is
hangsúlyt kapott. Az első három helyezett brigád között értékes könyveket, színház-
és hangverseny bérleteket osztottak ki. A brigádok vetélkedési szellemét
nagyban fellendítette, hogy az első helyen végzett 4 fős csapat rendszeresen elkísérhette
a művelődési központ amatőr csoportjait a külföldi csere-vendégszereplésre.
Így pl.: NDK-beli jutalomutazáson vett részt a Diesel-gyáregység, a lakatos
műhely, a forgácsolók (ők 3 alkalommal is) 1-1 brigádjának 4 fős csapata.
|
Felhívás az 1973/74-es Századunk
c. vetélkedősorozatra;
|
Felhívás a "110 éves
a Láng Gépgyár" vetélkedőre
|

|
Elfogadjuk, vagy ne? Nehéz döntés előtt az 1979-es vetélkedő zsűrije
Kiscsoportok tevékenysége
A művelődési központ kiscsoportos foglalkozásai részben klub, részben pedig
szakköri jelleggel működtek. Munkaterveik a kultúrház munkatervének szerves
részét képezték.
A Láng Gépgyári Nyugdíjasok Klubja 1970 januárjától a '80-as évek végéig
Szívós Ferenc vezetésével a hét minden napján, majd Tábori Gusztáv klubvezető
tevékenysége alatt csak hétfőnként tartott foglalkozást. Az előadássorozatok mellett
minden évben 1-2 autóbuszos kirándulást biztosított részükre a művelődési
központ, ősszel pedig (szeptember vagy október utolsó hetében) "Öregek Hete"
rendezvénysorozatot szervezett a gyárral közösen, ahol ünnepi műsorral, különböző
kártya- és sakkversenyekkel köszöntötte nyugdíjasait.
Rátonyi Róbert a nyugdíjas klubban
A Bélyeggyűjtők Klubja 1970-ben költözött át a gyárból a művelődési központba,
ahol állandó otthonra talált. Összejöveteleiket hetente egyszer Tábori Gusztáv,
majd a 80-as évek közepétől havonta egyszer Wilk Ferenc vezetésével tartották.
1976-tól 10 éven keresztül működött az Ifjúsági Bélyeggyűjtő Szakkör kihelyezett
csoportként, először a 207-es számú, majd pedig a Bp. IV. Baross utcai Szakmunkásképző
Intézetben Révay András vezetésével. Tagjai az országos ifjúsági
versenyeken rendszeresen helyezést, nem egyszer első helyezést nyertek.
1971-től 1977 nyaráig üzemelt a Természetjárók Klubja Papp Lajos turistavezető
szervezésében. A heti egy alkalommal tartott foglalkozásokra TIT-előadók jártak
ki, illetve a tagok filmekkel, élménybeszámolókkal önmaguk tették színesebbé,
változatosabbá a programot.
A Foto-klub a Láng Gépgyárban kezdte pályafutását, majd 1970-től a művelődési
központ vállalta fenntartását Genda János fotóművész vezetésével, aki 1972-
től az ifjabb korosztály számára is szervezett szakkört. Az intézmény megteremtette
az eredményes munka végzéséhez szükséges feltételeket (beszerezte a fotólaboratórium
felszerelését), és lehetőséget biztosított hozzáértő szakemberek segítségével
az amatőr fotósok képeinek bírálatára. A klub a 80-as évek elejéig üzemelt,
amikor már túlságosan sokba került fenntartása, és a művelődési központ
kényszerűségből megszüntette.
1970 januárjában az intézmény együttműködési megállapodást kötött a Magyar
Eszperanto Szövetséggel, amelynek keretében kihelyezett klubot kezdett üzemeltetni,
az Eszperanto Rovartani Csoportot (ERE: Entomologia Rondo Esperanto) Fabulya
Pál köri elnök vezetésével. A csoport titkára Baranyai Vera lett, majd Evva Margit töltötte
be e társadalmi megbízatást. A "bogarasok" hetenként tartották összejöveteleiket
a házban (ahol a különböző természettudományi előadások mellett az eszperanto nyelv
elsajátítása is céljuk volt), hétvégeken pedig kirándulásokat szerveztek rovar (elsődlegesen
lepke) gyűjtéssel egybekötve. Minden év januárjában kiállítás keretében mutatták
be az elmúlt esztendő gyűjteményeit és megörökített élményeiket. 1976-tól a kör
feladva speciális jellegét klubbá alakult, hiszen a ritka lepkéket védettnek nyilvánították,
s így azok gyűjtéséről le kellett mondani (bár a rovarokkal való foglalkozást továbbra
is megtartották). Az életkor, szakma és érdeklődési kör szempontjából heterogén
klub tagjai autodidakta módon folytatták az eszperantó nyelv elsajátítását, sokan
jártak és járnak az eszperantó világkongresszusokra, hazai eszperantó rendezvényekre,
ifjúsági találkozókra. A csoport számára az intézmény havonta 1-2 ismeretterjesztő
előadást biztosított - immár a társadalomtudományok témaköreit, a '90-es évektől
pedig a természetgyógyászat különböző ágait is felölelve -, és részt vett a hétvégi bogárgyűjtő
kirándulások szervezésében is.
1972-93 között 21 alkalommal volt a művelődési központban a Magyar
Eszperanto Szövetség Budapesti Bizottsága szervezésében és az ERE közreműködésével
Nemzetközi Téli Eszperantó Találkozó (VEF). Ez egy többnapos programsorozat
volt szilveszteri bállal egybekötve. 1994-ben az Expressz Utazási Iroda
Eszperantó Szekciója Nemzetközi Turisztikai Szimpoziont szervezett, melynek
előadója volt többek között Dr. Sárdi Gyula, az Expressz igazgatója és Dr.
Lengyel Márton, a Magyar Turisztikai Szövetség elnöke is. Majd 1995-ben Nemzetközi
Eszperantó Békekonferenciára került sor az intézményben.
A Sakk-Szakosztály a Láng Sportkör égisze alatt a Magyar Sakkszövetség tagjaként
fejtette ki tevékenységét, de a kultúrház átadása óta itt lelt igazi otthonra,
ahol felkészülhetett a különböző kerületi, fővárosi és országos versenyekre (évtizedek
óta az NB I. csoport tagja), amelyhez a művelődési központ neves sakkmesterek
közreműködését biztosította. Így volt például többször is vendége a körnek
Portisch Lajos nemzetközi sakkmester. Az intézmény és Dr. Maróthy Ferenc
szakosztályvezető nagy hangsúlyt fektetett az utánpótlás biztosítására, ezért 10
éven felüli gyermekek és fiatalok részére létrehozták a Sakk Szakkört Fábri Ferenc
vezetésével, ahol az ifjúságot elvezették e szellemi sport alapjainak megismerésétől
a budapesti és országos ifjúsági versenyen való sikeres helytállásukig.
Az ifjúság körében végzett munka
A Láng Ifjúsági Klub a vállalati KISZ és Szakszervezeti Bizottságok jóváhagyása
alapján üzemelt 1974 decemberétől heti 2, majd 1984-87 között heti 1 alkalommal
a KISZ Bizottság kultúrfelelősének irányításával (közülük kiemelkedő volt
pl. Czuczu Sándorné és Varga József tevékenysége). A klub tematikájában a szórakoztató
(komoly- és könnyű műfajú) rendezvények - amelyek rendszeres fellépője
volt pl.: Sándor György és Cseh Tamás - és a disco estek mellett ismeretterjesztő
előadások (csillagászati, ifjúságpolitikai, pszichológiai), 8 és 16 mm-es
szórakoztató és természetfilm vetítések, diaporáma műsorok, különböző vetélkedők
szerepeltek, amelyek előadóit és feltételeit a művelődési központ biztosította.
Az Ipari tanulók fóruma 1970-től 1976-ig havonta 1 alkalommal a Vág utcai
Móricz Zsigmond Kollégiumban a pályakezdő ifjúság problémáival, a szerelem-házasság
kérdéskörével, a társkapcsolatok kialakításával, az ifjúság társadalomba
való beilleszkedésével foglalkozott TIT-előadók közreműködésével.
Az Ifjak Fóruma keretében a Temesvári Judit vezette önismereti kör az
1971/72-es évad szombat délutánjain a fiatalság problémáit mélyebb összefüggéseiben
tárta fel (pl. ifjúság-művelődés-műveltség, szerelem-szexualitás-házasság,
karrier stb.).
1972-től a művelődési központ hírlapolvasójának szervezésében a Fiatal Olvasók
Baráti Köre Ha... sorozatának kéthetenkénti foglalkozásain megismerkedtek a fiatalok
a klasszikus és a modern irodalom, zene és képzőművészet alkotásaival, hazánk
szép tájaival, történelmével, az adott kor kül- és belpolitikai kérdéseivel is.
A művelődési központ - a tanuló ifjúság körében kifejtett tevékenysége eredményeként
- helyszíne volt 1970-ben a III., majd 1972-ben a IV. Országos Diákparlament
tanácskozásának.
1972-ben alakult meg - általános iskolai tanulókból - az Ifjúsági Eszperanto Szakkör,
ahol a tagok a vezetőtanár segítségével az eszperantó nyelvvel ismerkedtek 3
éven át.
A Csillagász Szakkört a művelődési központ 8-10 felső tagozatos tanuló kérésére
indította 1972-ben. A csoport fennállása alatt, egészen 1976-ig Zombori Ottó
csillagász vezetésével ismerkedett e tudománnyal. Az elméleti tudásanyag elsajátítása
mellett rendszeresen ellátogattak a Csillagvizsgálóba, ahol az éjszakai égbolton
ellenőrizték az elméletben tanultakat, nem egyszer sajátkészítésű távcsöveik
segítségével.
1976-tól kezdve a művelődési központ az általános iskolai korosztály felé fordult.
Közös fenntartással kihelyezett szakköröket hozott létre a közelében lévő Váci
út 61., Tomori u. 2., Thälmann (ma Fiastyúk) u. 35. és 47. szám alatti, valamint
a Tüzér, a Karikás Frigyes és a Csata utcai általános iskolákban. Ezekben az elsődlegesen
kézműves, rajz és színjátszó csoportokban a gyermekek nemcsak szabad
idejüket tölthették el hasznosan, de jártasságot szerezhettek egy-egy művészeti
ágban, megismerkedhettek annak kifejezési eszközeivel, miközben ismereteik
egyre bővültek, és ízlésviláguk is jelentősen fejlődött. A szakkörökben készített
produktumokat a tanév zárása előtt kiállítás keretében a kultúrház bemutatta.
Az 1993.évi szakköri kiállítás megnyitóján Kerékgyártó István esztéta
értékeli a kiállított munkákat.
Művészeti tevékenység
A Láng Művelődési Központ feladatának tekintette az öntevékeny művészeti csoportok
fejlesztését, a különböző művészeti ágak népszerűsítését, képzőművészeti
kiállítások szervezését. Mindig előszeretettel gondoskodott amatőr művészeti csoportjairól.
A Monszun együttes 1967-ben alakult, az un. pol-beat - városi népzenének nevezett
- zenei mozgalom kezdetén. Részben külföldi énekesek és zenekarok (Pete
Seeger, Joan Baez, Quilapayun, S.Kiberovici) dalait adta elő, másrészt saját dalokkal
lépett fel. Alapító tagjai Szabó Katalin, Bársony János és P. Vass János voltak.
1970-től a zenekar a művelődési központ keretében működött. Ebben az időben
kezdett a csoport az élő népzene kutatásával foglalkozni. Az együttes olyan zenei
stílus kialakítására törekedett, amelyben a dalok politikai tartalma és a népzenei
elemek alkalmazása sajátos formában ötvöződtek. A Magyar Tudományos Akadémia
Zenetudományi Intézet Bartók Béla Archívumával kötött megállapodás alapján
3 év alatt 2500-3000 dalt gyűjtöttek össze és dolgoztak fel, amelyek jelentős
részét a cigány folklór alkotta.
1975-től kezdve versmegzenésítéssel is foglalkoztak, elsődlegesen fiatal és kortárs
költők alkotásait dolgozták fel (Illuh István, Ladányi Ferenc, Györe Imre), de
Nagy László és több klasszikus is szerepelt a repertoárban. Az együttes zenei világában
érdekesen keveredtek a népzene, a jazz és a pop (a mai világzene) elemei.
A zenekar 1971-ben a Berlini Politikai Dalfesztiválon képviselte Magyarországot,
az 1972-es Salgótarjáni Könnyűzenei Fesztiválon elnyerte az aranydiplomát, a Ki
mit tud? vetélkedőn pedig III. helyezést ért el.
A Monszun együttes fellépése a 72-es Ki mit tud? vetélkedősorozaton
A Monszun együttes a '80-as években
|
Felléptek ifjúsági és területi klubokban,
munkásszállókon, iskolákban,
a nyári ifjúsági építőtáborokban,
valamint a művelődési központ
különböző rendezvényein.
Számos rádió-, TV-felvétel és műsor,
1984-ben NDK-beli csere-vendégszereplés
résztvevői voltak. A
'80-as évek végére az együttes tagjai
középkorúakká váltak, és bár továbbra
is foglalkoztak zenével közönség
előtti fellépést már nem vállaltak.
A Láng Leánykórus 1973-ban alakult meg a Váci úti Közgazdasági Szakközépiskola énekkaraként.
Az "Egy üzem - egy iskola" mozgalom keretében a Láng Gép-gyár és a Láng Művelődési Központ a
|
Közgazdasági Szakközépiskola patronálását vállalta, így a leánykórus
fenntartója a művelődési központ lett, a karnagyának pedig Vass Lajost kérte fel, aki pár év
múlva - sokrétű elfoglaltsága miatt - Vass M. Katalinra bízta az énekkar vezetését.
A kórus népdalokkal és népdalfeldolgozásokkal kezdte pályafutását, majd repertoárja
reneszánsz zeneszerzők műveivel, Liszt és Kodály feldolgozásokkal, a 80-as évek
elejére pedig kortárs zeneszerzők alkotásaival bővült. Az énekkar a KÓTA által meghirdetett
minősítési versenyen 1975-ben ezüstkoszorús, 1977-ben aranykoszorú-diploma
fokozatot ért el. 1978-ban a Vándor Szemlén Nívó-díjat kapott. Fennállása alatt 5
alkalommal vett részt NDK-beli csere vendégszereplésen, ill. jugoszláviai utazáson.
Rendszeresen fellépett a Láng Gépgyár az iskola és a művelődési központ rendezvényein,
ünnepségein. A háznak - anyagi okok miatt - a '80-as évek közepén le kellett
mondania a kórus patronálásáról.
1982-86 között a művelődési központ - együttműködési megállapodás alapján - a 26. sz.
Szakmunkástanuló Kollégiumban megszervezte a Láng Szakmunkástanuló Kórust Büttner
Hedvig karnagy vezetésével, amely színvonalban nem érte ugyan utol a leánykórust,
de a tagok zenei éhsége és énekelni vágyása messze felülmúlta azt. Repertoárjukon
a népdalok és népdalfeldolgozások, a klasszikus kórusművek mellett elsődlegesen
spirituálék szerepeltek. A 20 fős énekkar rendszeresen fellépett az iskolai ünnepségeken,
1982-ben pedig határainkon túl (az NDK-beli Kamenzben) is bemutatkozott a
Monszun együttessel közös csere-vendégszereplés keretében. 1983-ban a szombathelyi
Munkás Dalos Találkozón Dicsérő Oklevelet kapott, majd 1984-től új karnagya,
Surján Sándor vezetésével részt vett az "Éneklő Ifjúság" kórusmozgalomban is. A kultúrház
és az iskola közötti együttműködési megállapodás felújításakor (1986-ban) az
énekkar fenntartását az iskola vette át, de az énekkar sajnos egy év múlva megszűnt.
A Láng Gépgyár November 7-i ünnepsége
A '90-es évek elején jelentkezett a művelődési központban a Kültelki Baráti Kör, hogy
havonta egy alkalommal szeretne a ház galériáján összejövetelt tartani. Pár hónap után
került napvilágra, hogy a baráti kör tagjainak nagy része énekelt vagy énekel valamelyik kórusban.
Az Angyalföldi Láng
Nyugdíjas Férfikórus
|
Innen jött az ötlet, hogy
a körből létre kellene hozni egy
énekkart. 1991-ben Angyalföldi
Láng Nyugdíjas Férfikórus néven
Gerenday Endre karmester vezetésével
meg is alakultak.
Az együttes folyamatosan bővítette
repertoárját, bár megnehezítette
helyzetét, hogy a zeneirodalomban
fellelhető kórusművek döntő többsége
női vagy vegyes karra íródott.
A Láng Irodalmi Színpad
létrejöttére az 1977/78-as
közművelődési évben került
sor, a Láng Gépgyár fiataljainak öntevékenysége alapján. Az amatőr együttes vezetését a művelődési központ Laczina László rendezőre bízta, akinek segítségével
|
a csoport 3 évig maradt
életképes. A társulat Karinthy Frigyes, Örkény István, Tabi László műveiből öszszeállított
humoros műsorokkal lépett fel az ifjúsági klubban és a gyári KISZ alapszervezetek
összejövetelein.
Szórakoztató rendezvények
A Láng Művelődési Központ fő célkitűzései között mindig is szerepelt a szabad
idő kulturált eltöltésének segítése, amelyet a művészeti ízlés fejlesztésével összehangoltan kívánt
A Déryné Színház vendégjátéka
|
megvalósítani. Ennek
egyik formája az un. szórakoztató rendezvények
szervezése volt.
1971-74 között évente 2-4 felnőtt és 5-6
gyermek színházi előadást szervezett az intézmény
elsődlegesen az Állami Déryné
Színházzal, majd 1973-tól 2 éven át a Radnóti
Miklós Irodalmi Színpaddal. 1973 tavaszán
örömmel fogadta a magyarországi
körútra érkező sepsiszentgyörgyi Állami
Magyar Színház vendégjátékát (Paul Everac:
Ki vagy Te? című darabjával), ősszel
pedig a Doni Kozák népi Ének- és Táncegyüttes
műsorát is.
A '70-es évek végétől a színházi
előadások száma lecsökkent,
mivel a fővárosi színházak
egyre ritkábban vállalkoztak
kihelyezett előadások
megtartására.
|
Ezért a művelődési
központ 1977-82 között
gyermekek részére Vasár- nap
délelőtti matiné- műsor
szervezésével próbál- kozott,
ahol a gyermek- műsorok
(elsődlegesen bábelő- adások
és bohóc- műsorok) mellett pódium-játékok és filmvetítések is szerepeltek. Az
1979-es évadtól a gyermek- műsorok közönséglét- száma erősen lecsökkent (mindössze 15-20 gyermek vett részt az előadásokon), s így ettől
|

A Doni Kozák Népi Ének- és Táncegyüttes műsora
|
kezdve a matinék
programját már csak a FŐMO által forgalmazott filmek vetítése és a művelődési
központ által patronált TALP-együttes gyermekműsorai töltötték ki.
|
A Talp együttes
vasárnap délelőtti
matiné műsora
|
Az intézmény a filmklubját 1970-től folyamatosan a Filmtudományi Intézettel kötött
megállapodás alapján üzemeltette. Az első években 3 felnőtt (1 szórakoztató, 1 művészi,
1 nyugdíjas) filmsorozat szerepelt a programban, ahol a filmismertető (bevezető)
előadásokat, majd a film utáni ankétokat Kartsay Kulcsár István filmesztéta tartotta.
A '70-es évek végére az ifjúsági sorozatok száma négyre emelkedett. Ezek az iskolai
tananyaghoz kapcsolódó tematika alapján épültek fel: az általános iskolai magyar
irodalom tantárgy által feldolgozandó témakörökhöz, a 3 középiskolai sorozat
részben az irodalom, részben pedig a filmesztétika tantárgyhoz kapcsolódott.
|
A "Bűnügy-társadalom-filmművészet"
c. felnőtt sorozat
meghirdetése, és "A mai
filművészet útjai" c. ifjúsági
sorozat meghirdetése 1973-ban.
|
Kabos László műsora a mérkőzés szünetében
A '80-as évek közepétől a kultúrház filmklub rendszere is átalakult. A korábbi felnőtt
és középiskolai sorozatokból a "Szombat Délutáni Filmklub" nőtte ki magát
250-300 fős közönséglétszámával, amely 10 éven át egymásra épülő tematika
alapján követte nyomon egy-egy kiemelkedő rendező (pl. Godard, Luis Bunuel,
Hitchcock) vagy színművész (mint Charley Chaplin, Orson Welles) munkásságát.
A filmművészet fejlődését Perlaki Tamás filmesztéta vezetésével követhették az
érdeklődők.
A '90-es évek elejétől - az iskolai anyaghoz kapcsolódó filmek vetítése helyett
- az általános iskolások részére szervezett sorozatok is egyre inkább szórakoztató
és ismeretterjesztő jellegűvé váltak.
A művelődési központ a '80-as évek közepéig szervezett egész napos szórakoztató
programokat a kultúrházban és a Láng Sporttelepen (pl. a május 1-jei
"Majálisokat", az Öreg Fiúk focimeccseit, ahová a gyári dolgozók mellett a
kerület lakóit is elvárta a sportversenyekre, a gyermek- és felnőtt szórakoztató műsorokra, de helyet adott pl.: a szórakoztató műsorral
Fodrászverseny '73
|
egybekötött lottósorsolások, fodrászversenyek
lebonyolí- tásának is.
Mivel Angyalföldön a fiatalok számára szombat
esténként kevés szórakozási lehetőség adódott, a
Láng Művelődési Központ átadása óta feladatának
tekintette a Könnyűzenei Klub létrehozását. A fiatalok
szórakozásának biztosítását kulturált körülmények
között kívánta megoldani, olyan együttesek
szerződtetésével, amelyek egyúttal az ifjúság ízlésének
fejlesztését is elősegíthetik. Ezért 1970-ben a
Victors együttessel szervezett táncesteket, 1971-73
között a Hungária majd az Olympic, a Juventus,
1975 őszétől pedig az M7 együttessel alakított klubot.
(1971 és '72 nyarán Hungária klubhajót is indított
a Vigadó térről, kibérelve a Mahart Hunyadi
nevű hajóját.) 1978-ban Disco-Klubbal indult az
évad, amely 4 évig működött Dévényi Tibor discjockey
vezetésével, és minden alkalommal más
"Mai vendég" (népszerű zenészek és énekesek - köztük pl.: Ladislav Vodicka és Sláva Kunst country- zenész -, színművészek, újságírók) felléptetésével. 1982-től alkalmi koncertek
|
rendezésével kívánta a ház változatossá
tenni a fiatalok szórakozását: Beatrice, Hobo Blus Band, Pokolgép, Locomotív
GT, Mini, P. Mobil, P. Box, Syrius stb. zenekarok fellépésére került sor.
Az IM cikke a Hungária otthonra találásáról
Az intézmény a '80-as évek elejéig (ekkor - anyagi okok miatt - a II. emeleti kiállítóterem
beépítésre került) szívesen fogadta a különböző természet- és társadalomtudományi,
képzőművészeti (pl. poszter) vándorkiállításokat.
Sajátkészítésű kiállításait az előcsarnokban és a nagyteremben helyezte el.
Ezek általában az eseménynaptárhoz (különböző évfordulók megünneplése) és kiemelkedő
rendezvényekhez (pl. az 1971 májusában tartott szolidaritási nagygyűlés,
amelynek vendége Ralph Abernathy lelkész, az amerikai polgárjogi mozgalom
vezetője volt, vagy az 1972. szeptemberi antifasiszta nagygyűlés) kötődtek.
A Tanácsköztársaság 60. Évfordulója c. kiállítás
Az ünnepi könyvhetekhez (Költészet Napja, műszaki és mezőgazdasági könyvnapok,
gyermek és téli könyvhetek és vásárok stb.) könyvbemutatók kapcsolódtak,
illetve a kiscsoportok tevékenységének megismertetését is kiállítások szolgálták
(ERE kiállítások, 10 éves a Láng Leánykar, különböző szakköri kiállítások).
Évenként kerültek bemutatásra a környező iskolákban készített gyermekrajzok, a
képzőművészeti és kézműves szakkörök termékei. Esetenként a kerületi amatőr
művészek képeinek és szobrainak kiállítására is vállalkozott. Így biztosított több
alkalommal is lehetőséget a Láng Gépgyár által patronált Kovács Erzsébet szobrászművész munkáinak bemutatására is.
Takács Erzsébet alkotásai között az 1974-es kiállításon
Az olvasási kultúra fejlesztése
E feladat a művelődési központ számára az olvasás megszerettetését, a könyv
iránti érdeklődés felkeltését, fokozását és kielégítését jelentette. Könyvtárának
alapjait a gyári szakszervezeti könyvtár anyaga képezte, amely a ház nyitásakor
átkerült állományába. Szolgáltatásai közül 1993 végéig legjelentősebb a kölcsönzés,
de a helyben-olvasási lehetőség is adott volt.
A könyvtár a '80-as évek közepéig külön hírlapolvasóval rendelkezett, ahol a
153-féle újság és folyóirat, valamint a 100 kötetes kézikönyvtár állományán kívül
cikk-katalógus segítette a tanulást, a vizsgákra való felkészülést, egy-egy irodalmi
mű újabb kritikájának elolvasását. A külföldi folyóiratok árának jelentős megemelésekor
a könyvtárnak erről a szolgáltatásáról le kellett mondania.
Az intézmény a Láng-gyári dolgozókat letéti könyvtárak létrehozásával (a Diesel-
gyáregységben, a dombóvári gyáregységnél, külföldi szereléseken, a vállalati
üdülőkben) kívánta teljes mértékben bekapcsolni a könyvtár által hirdetett olvasómozgalomba.
A környék iskoláival (a Váci út 61., a Tomori u. 2. és a Thälmann u. 35. szám
alatti iskolákkal) rendszeres kapcsolat alakult ki, könyvtárosai kihelyezett könyvtári
órák keretében megtanították a gyermekeket a könyvtár használatára, foglalkozásokat
tartottak (környezetismeret, irodalom óra) a tanulóknak.
Kihelyezett óra a könyvtárban
|