A Láng Művelődési Központ 1970-1993.

Az egyre bővülő művelődési és képzési tevékenységre a Láng Gépgyár kultúrházának méretei már nem bizonyult elégségesnek, ezért a SZOT, a VASAS Szakszervezet és a Láng Gépgyár dolgozóinak összefogásával közel 20 millió forintos beruházással 1968-ban megkezdődött a művelődési ház átépítése, amelyet elkészültekor a XIII. kerületi Tanács Végrehajtó Bizottsága Népművelési Osztálya művelődési központ kategóriába sorolt be.
A Láng Művelődési Központ átadására 1970. január 14-én került sor. A kibővített művelődési otthonban 456 férőhelyes színháztermet és új hírlapolvasót nyitottak meg az épület földszintjén. Az I. emeleti galérián a kiállítások, a II. emeleten a játékterem kapott otthont. A III. emeleten 5 kisebb termet adtak át szakköri foglalkozások és tanfolyamok megtartására. A régi épületrészben nyertek elhelyezést az irodák, az előadóterem (amely a legnagyobb létszámú tanfolyamok és előadássorozatok elhelyezésére szolgált), az általános iskolai és a nyelvtanfolyamok hallgatóinak terme, valamint a könyvtár helyisége.

Az intézmény fenntartó szerve a Láng Gépgyár, működtetője a Láng Gépgyár Szakszervezeti Bizottsága lett. A szakmai irányítást és ellenőrzést a XIII. kerületi Tanács V. B. Művelődésügyi osztálya gyakorolta.

A művelődési központ egyszemélyi kinevezett vezetője Nagy Gyula lett (aki még az építkezés alatt, 1968-ban vette át az intézmény irányítását), és 1997. júniusában bekövetkezett haláláig ő volt a kultúrház igazgatója. Munkásságának köszönhetően a művelődési központ három évtizedig töretlenül folytatta hagyományain alapuló tevékenységét, de azt mindig az adott kor színvonalának és elvárásainak megfelelően alakította és bővítette. Tevékenységében lelkes kis csapat segítette, amely a '70-es évek közepére már 5 népművelőből (Oláh Ervin felnőttoktatási előadó, Novák József rendezvény-szervező, Andriska Pál ismeretterjesztési előadó, Kárpáti Erzsébet tanfolyamszervező és Viszmeg Ágota ifjúsági előadó) és 3 könyvtárosból (Somorjai Ildikó, majd Bakos Éva könyvtárvezető, Rose Gáborné hírlapolvasó-vezető és Türjei Rita könyvtáros) állt.

A művelődési központ munkatervét, költségvetését és programját a vállalati szakszervezeti bizottság és az intézmény kiscsoportjaiból választott "társadalmi vezetőség" meghallgatásával a Vasas Szakszervezet hagyta jóvá. Az általános felügyeletet annak Kulturális, Agitációs és Propagandaosztálya, a gazdasági revíziós vizsgálatokat Főkönyvelősége látta el. Ugyanakkor, mivel az intézmény területi jelleggel működő vállalati művelődési otthon volt, éves munkatervét és propaganda- kiadványait a szakigazgatást ellátó tanács végrehajtó bizottságának művelődési osztályára is megküldte.

A Láng Művelődési Központ költségvetési rendszerben gazdálkodott. Költségvetése a '70-es éves második felében már elérte a 4 milliós nagyságrendet. Kiadásai fedezésére állami támogatásban részesült, valamint a vállalat és annak szakszervezeti bizottsága meghatározott összegű éves támogatást biztosított működéséhez. Azonban a bevételei háromnegyed részét saját forrásból - szakköri, klub és könyvtári tagsági díjak; filmklub, munkásakadémiai sorozatok, tanfolyamok díjai; belépőjegyes színházi előadások, koncertek; vállalatok és intézmények térítései - nyerte.

Tevékenysége kettős funkcióra épült. Egyfelől a Láng Gépgyár dolgozóinak a tanulását, művelődését és szórakozását szolgálta. Továbbá a hatókörébe eső üzemek dolgozói részére különböző tanfolyamokat szervezett, ezen belül kiemelt szerepet biztosítva a "Mindenki Iskolája" mozgalomnak. Ugyanígy szakköröket, klubokat, könyvtári szolgáltatásokat működtetett részükre, segítséget nyújtva családi és társadalmi ünnepségeik megrendezéséhez is.

Másfelől a terület felé nyitott kaput. A környék általános és középiskoláival, szakmunkásképző intézeteivel együttműködési szerződést kötött, amelynek keretében egyrészt kihelyezett előadássorozatokat biztosított a tanulók és a szülői munkaközösségek részére, másrészt iskolai tananyaghoz kapcsolódó filmsorozatokat állított össze a tanítás-tanulás megkönnyítésére. A környék lakosságának művelődési, szórakozási igényét a rendszeres színházi előadásokkal, vasárnap délelőtti matiné műsorokkal, a filmklub valamint a könyvtár- és hírlapolvasó szolgáltatással elégítette ki.


Az általános műveltség fejlesztése


A felnőttoktatás

A művelődési központ felnőttoktatási tevékenysége során a tanulás, az önművelődés elősegítésére helyezte a hangsúlyt. Ennek érdekében társadalom- és természettudományi előadássorozatokat szervezett, és támogatta a kiscsoportokban folyó ismeretterjesztő tevékenység számos formáját.

Mivel a műveltség alapjait az általános iskola biztosítja azzal, hogy lehetővé teszi a továbbtanulást, s egyben kötelező feltétele a szakmunkás-képesítés megszerzésének, az intézmény fontos közművelődési feladatának tekintette a felnőttkorú dolgozók továbbtanulásának támogatását. Felismerve, hogy mit jelent, ha az egyéni felkészülésben szakszerű irányítást, tanári vezetést biztosít, 1970 októberétől (a TIT-el karöltve) magánvizsgára előkészítő tanfolyamot indított a Dolgozók általános iskolája 7, 8. osztályának tananyagából.

Továbbá megfelelő létszámú (8-10 fő) jelentkezése esetén 5. és 6. osztályt is szervezett. A hallgatók 1-1 osztály tananyagából 5 hónap alatt készültek fel a vizsgára.

Az előkészítő tanfolyamon a szaktanárok rávezették őket az egyéni tanulás helyes módszereire, megtanították a vizsgára való önálló felkészülés hatékony formáit, a nehezebben érthető, bonyolultabb témaköröket közösen dolgozták fel. A művelődési központ az 1975/76-os oktatási évtől szaktanári irányítással konzultációt is biztosított a hallgatók részére, könyvtára megvásárolta és díjmentesen kölcsönözte a szükséges tankönyveket a felkészülés hatékonyabb segítése és az eredményes vizsga megkönnyítése érdekében.

1976 szeptemberétől indult be országosan a "Mindenki Iskolája" művelődési mozgalom. Ez a sajátos iskola, a rádió és televízió lehetőségeivel élve, összetetten segítette a korábban abbahagyott általános iskolai tanulmányok folytatását, az új ismeretek megszerzését, a meglévők bővítését, a szabadidő hasznos eltöltését, a műveltségi szint emelését, s ezért a felnőttoktatás és önképzés fontos elemévé vált.

Hiányossága volt ugyanakkor, hogy nem vette figyelembe az oktatás bipoláris (tanítás-tanulás) voltát. A TV által sugárzott adások csak az egyik oldalra, a tanításra adtak lehetőséget. A tanulásról, a tananyag elsajátításának fokáról, az eredményes vizsgák letételéről már nem kaptak visszajelzést a szervezők.

Ennek az anomáliának a feloldására vállalkozott a művelődési központ, amikor elvállalta a Mindenki Iskolája konzultációs és módszertani központjának szerepét. A foglalkozások alkalmával a hallgatók szaktanári segítséggel dolgozták fel az elsajátítandó tananyagot. Az eredményes rögzítést a televíziós adások képmagnetofon felvételének ismételt megtekintése és a látottak közös megbeszélése segítette. Az intézmény könyvtára beszerezte a szükséges tankönyveket, a rádióadások hangfelvételét tartalmazó magnetofonszalagokat, amelyeket díjmentesen kölcsönözött a hallgatóknak. A tantárgyakhoz kapcsolódva kötelező és ajánlott irodalomjegyzéket adott közre a tanulás megkönnyítése érdekében.



Mindenki Iskolája: a sikeres vizsga utáni percek


Ismeretterjesztő tevékenység.

A Láng Művelődési Központ 1970-ben 3 sorozattal indította újra a hagyományokon alapuló munkásakadémia rendszerét.

Az Irodalmi munkásakadémia hallgatói majd 2 évtizeden át barangoltak az irodalom berkeiben.



Az irodalmi munkásakadémia "bérletesei"


Jártak az antik tragédiák világában, eljutottak a középkori vásárterek komédiáihoz, majd a jelennel ismerkedtek a kortárs magyar költők és írók munkásságát tanulmányozva, sőt ellátogattak a jövőbe is, a tudományos-fantasztikus irodalom világába. Olyan kiváló művészek kísérték el őket, mint Básti Lajos, Sinkovits Imre, Bujtor István, Bánffy György, Lukács Sándor, Verdes Tamás stb. Az 1977/78- as közművelődési évadtól kezdődően 1988 nyaráig (a sorozat végéig) neves színművészek tartottak önálló esteket a hallgatóknak. Meghívottak voltak: Psota Irén, Major Tamás, Váradi Hédi, Márkus László, Darvas Iván, Huszti Péter, Esztergályos Cecília stb.



Földi Teri, Nagy Attila és Kozák András előadása a '70-es évek közepén


A Földrajzi munkásakadémia előadássorozatait 1970-től szintén 1988 nyaráig szervezte a művelődési központ. Az előadó - Dr. Fogarassy László tanár - személyének változatlansága volt a záloga, hogy a sorozat többéves tematikája alapján a látogatók egyre magasabb szinten és egyre mélyebb összefüggéseiben ismerjék meg hazánkat és a föld mondhatni összes országát, egy-egy ország földrajzát, gazdasági-, politikai- és művészeti viszonyait, népének életét és kultúráját.

Az Önök kérték (Diesel-gyáregységi munkásakadémia) sorozat tematikája kezdettől fogva vegyes jellegű volt. A Láng Gépgyár Gépszerelő Gyáregységében dolgozók érdeklődési körüknek, igényeiknek, felkészültségüknek megfelelően önmaguk állították össze az előadások programját közel 10 éven át, a gyáregység eladásáig. E sorozat kínálatában a neves színművészekkel, írókkal, újságírókkal és közéleti személyiségekkel való találkozások mellett irodalmi, földrajzi, zenei témájú előadások és kirándulások szerepeltek.

Zenei munkásakadémia sorozatot 1973-tól 1976-ig szervezett a művelődési központ. Az évek folyamán a résztvevők dr. Volly István zenekutató vezetésével és Váradi Edit zongora- ill. tangóharmonika kíséretével ismerkedtek meg a különböző országok és nemzetiségek zenéjével, a zenekultúra fejlődésével, a legnagyobb zeneszerzők és a zeneirodalom kiemelkedő alkotásaival.

Az intézmény egyéb előadássorozatait rétegigényekre építette. Nyugdíjas Klubja számára közel 20 évig biztosított a kultúrház önálló előadássorozatot, amelynek évenként egymásra épülő rendszerében minden esztendőben szó esett az időskor egészségügyi és pszichológiai problémáiról, a komoly és könnyű műfajú zeneirodalom, a szépirodalom kiemelkedő képviselőiről és alkotásaikról, hazánk, illetve egy-egy - a klubtagok által kért - ország tájairól.



Bilicsi Tivadar a Nyugdíjas Klubban

A XIII. kerületi Öregek Napközi Otthonában tartott előadássorozatok tematikája megegyezett a Nyugdíjas Klub foglalkozási rendjével, de többletként jelentkezett, hogy az egyedülálló öregek számára rendszeresen anyák napi köszöntővel, karácsonyi műsorral kedveskedett az intézmény.

A Láng Gépgyárban szakmai gyakorlatot töltő ipari tanulók számára a '70-es évek közepéig évenként külön előadássorozatot állított össze a művelődési központ. A kerületi ipari szakmunkásképző intézetek (a Huba utcai vendéglátó-ipari, a Váci úti Katona József és Bánki Donát, a Vág utcai Móricz Zsigmond és az Angyalföldi úti Bolyai János iskolák) tanulói számára - együttműködési megállapodások alapján - biztosított előadássorozatok magukba foglalták az ifjú korosztály problémavilágának kérdéseit (a tanulás és továbbtanulás lehetőségeit, a kamaszok családon és társadalmon belül elfoglalt helyét, jogait és kötelezettségeit, a párkapcsolat és párválasztás témaköreit). A szülői munkaközösségek tevékenységének eredményesebbé tételére külön előadásokat szervezett az intézmény.

Kihelyezett sorozatok színhelye volt több kerületi vállalat (Volán 20. sz. Vállalat, Fémmunkás Vállalat, Elzett Zár- és Lakatgyár, Magyar Acél- és Gépelemgyár, Acélöntő- és Csőgyár, Csavarárugyár, Folyami Kavicskotró Vállalat, Angyalföldi Közért Vállalat, a Javszer stb.) is, amelyek vegyes tematikáját mindig az adott közösség igényei szabták meg. Így helyet kapott bennük az irodalom, a zene, a földrajz, a képzőművészet tárgyköréhez tartozó előadás ugyan úgy, mint pl. az egyre növekvő számú kiskert-tulajdonosokat érintő mezőgazdasági témájú programok.

A Láng Művelődési Központ a tudományos ismeretterjesztéshez nyújtott kiemelkedő támogatásáért 1983-ban elnyerte a TIT Aranykoszorús Emlékplakett kitűntetését.


A szakmai művelődés, továbbképzés segítése

Az intézmény 1973-ban a Láng Gépgyár és több kerületi vállalat megbízásából szervezett első ízben szakmunkásképző tanfolyamokat marós, hegesztő, esztergályos és köszörűs szakmákból. A 7 hónapos képzések kedvező lehetőséget biztosítottak a betanított munkások szakmunkás bizonyítványának megszerzésére.

1974-től a 80-as évek elejéig e tanfolyamokat a házban a Gépipari Tudományos Egyesület, a Kohó- és Gépipari, valamint a Könnyűipari Minisztérium szervezésében lévő továbbképzések váltották fel.

Az 1973/74-es oktatási évben szervezett először a művelődési központ nyelvtanfolyamokat a TIT József Attila Szabadegyetem kihelyezett tagozataként. Az elsők között indult meg az alapfokú német- és angol nyelvű oktatás. A következő évtől a haladó, majd 1977. szeptemberétől az intenzív kurzust is sikerült beindítani. A nyelvtanfolyamok szervezésével a 80-as évek végéig foglalkozott az intézmény, egészen addig, amíg a jobb feltételekkel bíró, vállalkozási alapon működő nyelviskolák el nem csábították a hallgatókat.

1973-ban kezdte meg a házon belüli pályafutását a szabás-varrás tanfolyam, amelynek folyamatos szervezése (TIT-előadók közreműködésével) kezdő- és haladó fokon a 80-as évek végéig tartott. A nagyfokú érdeklődés hatására nemegyszer valamelyik környező üzem nődolgozói részére (pl. az Elzett Gyárban, a Fémmunkás Vállalatnál) kihelyezett formában is indult e 12 hetes képzés.

A szocialista brigádok művelődésének segítése


Az Irodalmi Klub (amely még 1967-ben az olvasás megszerettetésére jött létre) tovább folytatta tevékenységét. Fő célkitűzésének tartotta: felkelteni a klubtagok irodalmi érdeklődését, megismertetni velük és népszerűsíteni körükben a legszebb szépirodalmi alkotásokat (a magyar és a világirodalom remekeit egyaránt) és a vasas szakmákhoz kötődő (pl. a modern NC-gépek megismertetésére és népszerűsítésére vonatkozó) szakirodalmat is. Neves színművészek, előadóművészek, írók, költők meghívásával került sor az író-olvasó találkozókra és vitával egybekötött irodalmi délutánokra, amelyeken vendégek voltak többek között Illyés Gyula, Fejes Endre, Simon István, Nemeskürthy István és Balázs Anna írók is. Bánffy György, Gyöngyössy Katalin és Berek Kati tolmácsolásában ismerkedtek a hallgatók a magyar és világirodalom költészetének gyöngyszemeivel.



Előadás az Irodalmi Klubban

1971-től kezdődően az érdeklődők a kultúrház hírlapolvasójában havonta egy alkalommal találkozhattak kedvenc napilapjuk, folyóiratuk szerkesztőivel. A több évig tartó ankétsorozat keretében a Népszava, az Élet és Irodalom, a Népszabadság, az Esti Hírlap, a Magyar Ifjúság, a Film, Színház, Muzsika, az Élet és Tudomány, a Delta, az Ifjúsági Magazin, a Ludas Matyi, a Látóhatár, a Képes Sport, a Magyarország stb. munkatársai látogattak el a rendezvényre.
A klub programját irodalmi-kirándulások színesítették, amelyek keretében neves írók és költők síremlékeit és emlékhelyeit, különböző múzeumokat (Petőfi Irodalmi Múzeum, Gárdonyi Géza Emlékmúzeum stb.) látogattak meg a tagok.

A csoport patronálta és segítette az 1972 tavaszán Vass Lajos karnagy és zeneszerző vezetésével alakult "Röpülj Páva Kör" munkáját és rendezvényeit is.



Ízelítő a Röpülj Páva Kör rendezvényeiből





Vass Lajos megbeszélése a Páva Kört támogató brigádokkal

1976 őszétől a Tessék választani című program keretében az érdeklődők 60 javasolt téma közül választhattak érdeklődésüknek, felkészültségüknek megfelelően a természet- és társadalomtudományok, a művészetek tárgyköreiből, de igény szerint városnéző autóbuszos kiránduláson is részt vehettek, vagy jegyet rendelhettek a budapesti színházakba és filmszínházakba.

A hírlapolvasó-ankétok folytatásaként jelentkezett "Az MTI jelenti", ahol annak munkatársai tájékoztatták a résztvevőket a legfrissebb és legérdekesebb eseményekről.

A kultúrház könyvtára Olvasó brigád címmel indított mozgalmat, amelyet évenként vetélkedővel kötött össze, értékelte és jutalmazta a rendszeresen olvasókat. A '70-es évek végétől e mozgalom a szocialista brigádok vetélkedőjével teljesedett ki, ahol az olvasás mellett már a színház-, mozi- és kiállítás látogatás is hangsúlyt kapott. Az első három helyezett brigád között értékes könyveket, színház- és hangverseny bérleteket osztottak ki. A brigádok vetélkedési szellemét nagyban fellendítette, hogy az első helyen végzett 4 fős csapat rendszeresen elkísérhette a művelődési központ amatőr csoportjait a külföldi csere-vendégszereplésre. Így pl.: NDK-beli jutalomutazáson vett részt a Diesel-gyáregység, a lakatos műhely, a forgácsolók (ők 3 alkalommal is) 1-1 brigádjának 4 fős csapata.

Felhívás az 1973/74-es Századunk c. vetélkedősorozatra;
Felhívás a "110 éves a Láng Gépgyár" vetélkedőre



Elfogadjuk, vagy ne? Nehéz döntés előtt az 1979-es vetélkedő zsűrije



Kiscsoportok tevékenysége

A művelődési központ kiscsoportos foglalkozásai részben klub, részben pedig szakköri jelleggel működtek. Munkaterveik a kultúrház munkatervének szerves részét képezték.

A Láng Gépgyári Nyugdíjasok Klubja 1970 januárjától a '80-as évek végéig Szívós Ferenc vezetésével a hét minden napján, majd Tábori Gusztáv klubvezető tevékenysége alatt csak hétfőnként tartott foglalkozást. Az előadássorozatok mellett minden évben 1-2 autóbuszos kirándulást biztosított részükre a művelődési központ, ősszel pedig (szeptember vagy október utolsó hetében) "Öregek Hete" rendezvénysorozatot szervezett a gyárral közösen, ahol ünnepi műsorral, különböző kártya- és sakkversenyekkel köszöntötte nyugdíjasait.

Rátonyi Róbert a nyugdíjas klubban

A Bélyeggyűjtők Klubja 1970-ben költözött át a gyárból a művelődési központba, ahol állandó otthonra talált. Összejöveteleiket hetente egyszer Tábori Gusztáv, majd a 80-as évek közepétől havonta egyszer Wilk Ferenc vezetésével tartották.

1976-tól 10 éven keresztül működött az Ifjúsági Bélyeggyűjtő Szakkör kihelyezett csoportként, először a 207-es számú, majd pedig a Bp. IV. Baross utcai Szakmunkásképző Intézetben Révay András vezetésével. Tagjai az országos ifjúsági versenyeken rendszeresen helyezést, nem egyszer első helyezést nyertek.

1971-től 1977 nyaráig üzemelt a Természetjárók Klubja Papp Lajos turistavezető szervezésében. A heti egy alkalommal tartott foglalkozásokra TIT-előadók jártak ki, illetve a tagok filmekkel, élménybeszámolókkal önmaguk tették színesebbé, változatosabbá a programot.

A Foto-klub a Láng Gépgyárban kezdte pályafutását, majd 1970-től a művelődési központ vállalta fenntartását Genda János fotóművész vezetésével, aki 1972- től az ifjabb korosztály számára is szervezett szakkört. Az intézmény megteremtette az eredményes munka végzéséhez szükséges feltételeket (beszerezte a fotólaboratórium felszerelését), és lehetőséget biztosított hozzáértő szakemberek segítségével az amatőr fotósok képeinek bírálatára. A klub a 80-as évek elejéig üzemelt, amikor már túlságosan sokba került fenntartása, és a művelődési központ kényszerűségből megszüntette.

1970 januárjában az intézmény együttműködési megállapodást kötött a Magyar Eszperanto Szövetséggel, amelynek keretében kihelyezett klubot kezdett üzemeltetni, az Eszperanto Rovartani Csoportot (ERE: Entomologia Rondo Esperanto) Fabulya Pál köri elnök vezetésével. A csoport titkára Baranyai Vera lett, majd Evva Margit töltötte be e társadalmi megbízatást. A "bogarasok" hetenként tartották összejöveteleiket a házban (ahol a különböző természettudományi előadások mellett az eszperanto nyelv elsajátítása is céljuk volt), hétvégeken pedig kirándulásokat szerveztek rovar (elsődlegesen lepke) gyűjtéssel egybekötve. Minden év januárjában kiállítás keretében mutatták be az elmúlt esztendő gyűjteményeit és megörökített élményeiket. 1976-tól a kör feladva speciális jellegét klubbá alakult, hiszen a ritka lepkéket védettnek nyilvánították, s így azok gyűjtéséről le kellett mondani (bár a rovarokkal való foglalkozást továbbra is megtartották). Az életkor, szakma és érdeklődési kör szempontjából heterogén klub tagjai autodidakta módon folytatták az eszperantó nyelv elsajátítását, sokan jártak és járnak az eszperantó világkongresszusokra, hazai eszperantó rendezvényekre, ifjúsági találkozókra. A csoport számára az intézmény havonta 1-2 ismeretterjesztő előadást biztosított - immár a társadalomtudományok témaköreit, a '90-es évektől pedig a természetgyógyászat különböző ágait is felölelve -, és részt vett a hétvégi bogárgyűjtő kirándulások szervezésében is.

1972-93 között 21 alkalommal volt a művelődési központban a Magyar Eszperanto Szövetség Budapesti Bizottsága szervezésében és az ERE közreműködésével Nemzetközi Téli Eszperantó Találkozó (VEF). Ez egy többnapos programsorozat volt szilveszteri bállal egybekötve. 1994-ben az Expressz Utazási Iroda Eszperantó Szekciója Nemzetközi Turisztikai Szimpoziont szervezett, melynek előadója volt többek között Dr. Sárdi Gyula, az Expressz igazgatója és Dr. Lengyel Márton, a Magyar Turisztikai Szövetség elnöke is. Majd 1995-ben Nemzetközi Eszperantó Békekonferenciára került sor az intézményben.

A Sakk-Szakosztály a Láng Sportkör égisze alatt a Magyar Sakkszövetség tagjaként fejtette ki tevékenységét, de a kultúrház átadása óta itt lelt igazi otthonra, ahol felkészülhetett a különböző kerületi, fővárosi és országos versenyekre (évtizedek óta az NB I. csoport tagja), amelyhez a művelődési központ neves sakkmesterek közreműködését biztosította. Így volt például többször is vendége a körnek Portisch Lajos nemzetközi sakkmester. Az intézmény és Dr. Maróthy Ferenc szakosztályvezető nagy hangsúlyt fektetett az utánpótlás biztosítására, ezért 10 éven felüli gyermekek és fiatalok részére létrehozták a Sakk Szakkört Fábri Ferenc vezetésével, ahol az ifjúságot elvezették e szellemi sport alapjainak megismerésétől a budapesti és országos ifjúsági versenyen való sikeres helytállásukig.


Az ifjúság körében végzett munka


A Láng Ifjúsági Klub a vállalati KISZ és Szakszervezeti Bizottságok jóváhagyása alapján üzemelt 1974 decemberétől heti 2, majd 1984-87 között heti 1 alkalommal a KISZ Bizottság kultúrfelelősének irányításával (közülük kiemelkedő volt pl. Czuczu Sándorné és Varga József tevékenysége). A klub tematikájában a szórakoztató (komoly- és könnyű műfajú) rendezvények - amelyek rendszeres fellépője volt pl.: Sándor György és Cseh Tamás - és a disco estek mellett ismeretterjesztő előadások (csillagászati, ifjúságpolitikai, pszichológiai), 8 és 16 mm-es szórakoztató és természetfilm vetítések, diaporáma műsorok, különböző vetélkedők szerepeltek, amelyek előadóit és feltételeit a művelődési központ biztosította.

Az Ipari tanulók fóruma 1970-től 1976-ig havonta 1 alkalommal a Vág utcai Móricz Zsigmond Kollégiumban a pályakezdő ifjúság problémáival, a szerelem-házasság kérdéskörével, a társkapcsolatok kialakításával, az ifjúság társadalomba való beilleszkedésével foglalkozott TIT-előadók közreműködésével.

Az Ifjak Fóruma keretében a Temesvári Judit vezette önismereti kör az 1971/72-es évad szombat délutánjain a fiatalság problémáit mélyebb összefüggéseiben tárta fel (pl. ifjúság-művelődés-műveltség, szerelem-szexualitás-házasság, karrier stb.).

1972-től a művelődési központ hírlapolvasójának szervezésében a Fiatal Olvasók Baráti Köre Ha... sorozatának kéthetenkénti foglalkozásain megismerkedtek a fiatalok a klasszikus és a modern irodalom, zene és képzőművészet alkotásaival, hazánk szép tájaival, történelmével, az adott kor kül- és belpolitikai kérdéseivel is.

A művelődési központ - a tanuló ifjúság körében kifejtett tevékenysége eredményeként - helyszíne volt 1970-ben a III., majd 1972-ben a IV. Országos Diákparlament tanácskozásának.

1972-ben alakult meg - általános iskolai tanulókból - az Ifjúsági Eszperanto Szakkör, ahol a tagok a vezetőtanár segítségével az eszperantó nyelvvel ismerkedtek 3 éven át.

A Csillagász Szakkört a művelődési központ 8-10 felső tagozatos tanuló kérésére indította 1972-ben. A csoport fennállása alatt, egészen 1976-ig Zombori Ottó csillagász vezetésével ismerkedett e tudománnyal. Az elméleti tudásanyag elsajátítása mellett rendszeresen ellátogattak a Csillagvizsgálóba, ahol az éjszakai égbolton ellenőrizték az elméletben tanultakat, nem egyszer sajátkészítésű távcsöveik segítségével.

1976-tól kezdve a művelődési központ az általános iskolai korosztály felé fordult. Közös fenntartással kihelyezett szakköröket hozott létre a közelében lévő Váci út 61., Tomori u. 2., Thälmann (ma Fiastyúk) u. 35. és 47. szám alatti, valamint a Tüzér, a Karikás Frigyes és a Csata utcai általános iskolákban. Ezekben az elsődlegesen kézműves, rajz és színjátszó csoportokban a gyermekek nemcsak szabad idejüket tölthették el hasznosan, de jártasságot szerezhettek egy-egy művészeti ágban, megismerkedhettek annak kifejezési eszközeivel, miközben ismereteik egyre bővültek, és ízlésviláguk is jelentősen fejlődött. A szakkörökben készített produktumokat a tanév zárása előtt kiállítás keretében a kultúrház bemutatta.

Az 1993.évi szakköri kiállítás megnyitóján Kerékgyártó István esztéta értékeli a kiállított munkákat.



Művészeti tevékenység


A Láng Művelődési Központ feladatának tekintette az öntevékeny művészeti csoportok fejlesztését, a különböző művészeti ágak népszerűsítését, képzőművészeti kiállítások szervezését. Mindig előszeretettel gondoskodott amatőr művészeti csoportjairól.

A Monszun együttes 1967-ben alakult, az un. pol-beat - városi népzenének nevezett - zenei mozgalom kezdetén. Részben külföldi énekesek és zenekarok (Pete Seeger, Joan Baez, Quilapayun, S.Kiberovici) dalait adta elő, másrészt saját dalokkal lépett fel. Alapító tagjai Szabó Katalin, Bársony János és P. Vass János voltak.

1970-től a zenekar a művelődési központ keretében működött. Ebben az időben kezdett a csoport az élő népzene kutatásával foglalkozni. Az együttes olyan zenei stílus kialakítására törekedett, amelyben a dalok politikai tartalma és a népzenei elemek alkalmazása sajátos formában ötvöződtek. A Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézet Bartók Béla Archívumával kötött megállapodás alapján 3 év alatt 2500-3000 dalt gyűjtöttek össze és dolgoztak fel, amelyek jelentős részét a cigány folklór alkotta.

1975-től kezdve versmegzenésítéssel is foglalkoztak, elsődlegesen fiatal és kortárs költők alkotásait dolgozták fel (Illuh István, Ladányi Ferenc, Györe Imre), de Nagy László és több klasszikus is szerepelt a repertoárban. Az együttes zenei világában érdekesen keveredtek a népzene, a jazz és a pop (a mai világzene) elemei. A zenekar 1971-ben a Berlini Politikai Dalfesztiválon képviselte Magyarországot, az 1972-es Salgótarjáni Könnyűzenei Fesztiválon elnyerte az aranydiplomát, a Ki mit tud? vetélkedőn pedig III. helyezést ért el.

A Monszun együttes fellépése a 72-es Ki mit tud? vetélkedősorozaton


  
A Monszun együttes a '80-as években
Felléptek ifjúsági és területi klubokban, munkásszállókon, iskolákban, a nyári ifjúsági építőtáborokban, valamint a művelődési központ különböző rendezvényein. Számos rádió-, TV-felvétel és műsor, 1984-ben NDK-beli csere-vendégszereplés résztvevői voltak. A '80-as évek végére az együttes tagjai középkorúakká váltak, és bár továbbra is foglalkoztak zenével közönség előtti fellépést már nem vállaltak.
A Láng Leánykórus 1973-ban alakult meg a Váci úti Közgazdasági Szakközépiskola énekkaraként. Az "Egy üzem - egy iskola" mozgalom keretében a Láng Gép-gyár és a Láng Művelődési Központ a
Közgazdasági Szakközépiskola patronálását vállalta, így a leánykórus fenntartója a művelődési központ lett, a karnagyának pedig Vass Lajost kérte fel, aki pár év múlva - sokrétű elfoglaltsága miatt - Vass M. Katalinra bízta az énekkar vezetését.

A kórus népdalokkal és népdalfeldolgozásokkal kezdte pályafutását, majd repertoárja reneszánsz zeneszerzők műveivel, Liszt és Kodály feldolgozásokkal, a 80-as évek elejére pedig kortárs zeneszerzők alkotásaival bővült. Az énekkar a KÓTA által meghirdetett minősítési versenyen 1975-ben ezüstkoszorús, 1977-ben aranykoszorú-diploma fokozatot ért el. 1978-ban a Vándor Szemlén Nívó-díjat kapott. Fennállása alatt 5 alkalommal vett részt NDK-beli csere vendégszereplésen, ill. jugoszláviai utazáson. Rendszeresen fellépett a Láng Gépgyár az iskola és a művelődési központ rendezvényein, ünnepségein. A háznak - anyagi okok miatt - a '80-as évek közepén le kellett mondania a kórus patronálásáról.

1982-86 között a művelődési központ - együttműködési megállapodás alapján - a 26. sz. Szakmunkástanuló Kollégiumban megszervezte a Láng Szakmunkástanuló Kórust Büttner Hedvig karnagy vezetésével, amely színvonalban nem érte ugyan utol a leánykórust, de a tagok zenei éhsége és énekelni vágyása messze felülmúlta azt. Repertoárjukon a népdalok és népdalfeldolgozások, a klasszikus kórusművek mellett elsődlegesen spirituálék szerepeltek. A 20 fős énekkar rendszeresen fellépett az iskolai ünnepségeken, 1982-ben pedig határainkon túl (az NDK-beli Kamenzben) is bemutatkozott a Monszun együttessel közös csere-vendégszereplés keretében. 1983-ban a szombathelyi Munkás Dalos Találkozón Dicsérő Oklevelet kapott, majd 1984-től új karnagya, Surján Sándor vezetésével részt vett az "Éneklő Ifjúság" kórusmozgalomban is. A kultúrház és az iskola közötti együttműködési megállapodás felújításakor (1986-ban) az énekkar fenntartását az iskola vette át, de az énekkar sajnos egy év múlva megszűnt.

A Láng Gépgyár November 7-i ünnepsége

A '90-es évek elején jelentkezett a művelődési központban a Kültelki Baráti Kör, hogy havonta egy alkalommal szeretne a ház galériáján összejövetelt tartani. Pár hónap után került napvilágra, hogy a baráti kör tagjainak nagy része énekelt vagy énekel valamelyik kórusban.
  
Az Angyalföldi Láng Nyugdíjas Férfikórus
Innen jött az ötlet, hogy a körből létre kellene hozni egy énekkart. 1991-ben Angyalföldi Láng Nyugdíjas Férfikórus néven Gerenday Endre karmester vezetésével meg is alakultak. Az együttes folyamatosan bővítette repertoárját, bár megnehezítette helyzetét, hogy a zeneirodalomban fellelhető kórusművek döntő többsége női vagy vegyes karra íródott. A Láng Irodalmi Színpad létrejöttére az 1977/78-as közművelődési évben került sor, a Láng Gépgyár fiataljainak öntevékenysége alapján. Az amatőr együttes vezetését a művelődési központ Laczina László rendezőre bízta, akinek segítségével
a csoport 3 évig maradt életképes. A társulat Karinthy Frigyes, Örkény István, Tabi László műveiből öszszeállított humoros műsorokkal lépett fel az ifjúsági klubban és a gyári KISZ alapszervezetek összejövetelein.

Szórakoztató rendezvények

A Láng Művelődési Központ fő célkitűzései között mindig is szerepelt a szabad idő kulturált eltöltésének segítése, amelyet a művészeti ízlés fejlesztésével összehangoltan kívánt
  
A Déryné Színház vendégjátéka
megvalósítani. Ennek egyik formája az un. szórakoztató rendezvények szervezése volt. 1971-74 között évente 2-4 felnőtt és 5-6 gyermek színházi előadást szervezett az intézmény elsődlegesen az Állami Déryné Színházzal, majd 1973-tól 2 éven át a Radnóti Miklós Irodalmi Színpaddal. 1973 tavaszán örömmel fogadta a magyarországi körútra érkező sepsiszentgyörgyi Állami Magyar Színház vendégjátékát (Paul Everac: Ki vagy Te? című darabjával), ősszel pedig a Doni Kozák népi Ének- és Táncegyüttes műsorát is.
A '70-es évek végétől a színházi előadások száma lecsökkent, mivel a fővárosi színházak egyre ritkábban vállalkoztak kihelyezett előadások megtartására.
Ezért a művelődési központ 1977-82 között gyermekek részére Vasár- nap délelőtti matiné- műsor szervezésével próbál- kozott, ahol a gyermek- műsorok (elsődlegesen bábelő- adások és bohóc- műsorok) mellett pódium-játékok és filmvetítések is szerepeltek. Az 1979-es évadtól a gyermek- műsorok közönséglét- száma erősen lecsökkent (mindössze 15-20 gyermek vett részt az előadásokon), s így ettől
  
A Doni Kozák Népi Ének- és Táncegyüttes műsora
kezdve a matinék programját már csak a FŐMO által forgalmazott filmek vetítése és a művelődési központ által patronált TALP-együttes gyermekműsorai töltötték ki.

A Talp együttes vasárnap délelőtti matiné műsora

Az intézmény a filmklubját 1970-től folyamatosan a Filmtudományi Intézettel kötött megállapodás alapján üzemeltette. Az első években 3 felnőtt (1 szórakoztató, 1 művészi, 1 nyugdíjas) filmsorozat szerepelt a programban, ahol a filmismertető (bevezető) előadásokat, majd a film utáni ankétokat Kartsay Kulcsár István filmesztéta tartotta.

A '70-es évek végére az ifjúsági sorozatok száma négyre emelkedett. Ezek az iskolai tananyaghoz kapcsolódó tematika alapján épültek fel: az általános iskolai magyar irodalom tantárgy által feldolgozandó témakörökhöz, a 3 középiskolai sorozat részben az irodalom, részben pedig a filmesztétika tantárgyhoz kapcsolódott.

A "Bűnügy-társadalom-filmművészet" c. felnőtt sorozat meghirdetése, és "A mai filművészet útjai" c. ifjúsági sorozat meghirdetése 1973-ban.


Kabos László műsora a mérkőzés szünetében

A '80-as évek közepétől a kultúrház filmklub rendszere is átalakult. A korábbi felnőtt és középiskolai sorozatokból a "Szombat Délutáni Filmklub" nőtte ki magát 250-300 fős közönséglétszámával, amely 10 éven át egymásra épülő tematika alapján követte nyomon egy-egy kiemelkedő rendező (pl. Godard, Luis Bunuel, Hitchcock) vagy színművész (mint Charley Chaplin, Orson Welles) munkásságát. A filmművészet fejlődését Perlaki Tamás filmesztéta vezetésével követhették az érdeklődők.

A '90-es évek elejétől - az iskolai anyaghoz kapcsolódó filmek vetítése helyett - az általános iskolások részére szervezett sorozatok is egyre inkább szórakoztató és ismeretterjesztő jellegűvé váltak.

A művelődési központ a '80-as évek közepéig szervezett egész napos szórakoztató programokat a kultúrházban és a Láng Sporttelepen (pl. a május 1-jei "Majálisokat", az Öreg Fiúk focimeccseit, ahová a gyári dolgozók mellett a kerület lakóit is elvárta a sportversenyekre, a gyermek- és felnőtt szórakoztató műsorokra, de helyet adott pl.: a szórakoztató műsorral
  
Fodrászverseny '73
egybekötött lottósorsolások, fodrászversenyek lebonyolí- tásának is.
Mivel Angyalföldön a fiatalok számára szombat esténként kevés szórakozási lehetőség adódott, a Láng Művelődési Központ átadása óta feladatának tekintette a Könnyűzenei Klub létrehozását. A fiatalok szórakozásának biztosítását kulturált körülmények között kívánta megoldani, olyan együttesek szerződtetésével, amelyek egyúttal az ifjúság ízlésének fejlesztését is elősegíthetik. Ezért 1970-ben a Victors együttessel szervezett táncesteket, 1971-73 között a Hungária majd az Olympic, a Juventus, 1975 őszétől pedig az M7 együttessel alakított klubot. (1971 és '72 nyarán Hungária klubhajót is indított a Vigadó térről, kibérelve a Mahart Hunyadi nevű hajóját.) 1978-ban Disco-Klubbal indult az évad, amely 4 évig működött Dévényi Tibor discjockey vezetésével, és minden alkalommal más "Mai vendég" (népszerű zenészek és énekesek - köztük pl.: Ladislav Vodicka és Sláva Kunst country- zenész -, színművészek, újságírók) felléptetésével. 1982-től alkalmi koncertek
rendezésével kívánta a ház változatossá tenni a fiatalok szórakozását: Beatrice, Hobo Blus Band, Pokolgép, Locomotív GT, Mini, P. Mobil, P. Box, Syrius stb. zenekarok fellépésére került sor.

Az IM cikke a Hungária otthonra találásáról

Az intézmény a '80-as évek elejéig (ekkor - anyagi okok miatt - a II. emeleti kiállítóterem beépítésre került) szívesen fogadta a különböző természet- és társadalomtudományi, képzőművészeti (pl. poszter) vándorkiállításokat.

Sajátkészítésű kiállításait az előcsarnokban és a nagyteremben helyezte el. Ezek általában az eseménynaptárhoz (különböző évfordulók megünneplése) és kiemelkedő rendezvényekhez (pl. az 1971 májusában tartott szolidaritási nagygyűlés, amelynek vendége Ralph Abernathy lelkész, az amerikai polgárjogi mozgalom vezetője volt, vagy az 1972. szeptemberi antifasiszta nagygyűlés) kötődtek.

A Tanácsköztársaság 60. Évfordulója c. kiállítás

Az ünnepi könyvhetekhez (Költészet Napja, műszaki és mezőgazdasági könyvnapok, gyermek és téli könyvhetek és vásárok stb.) könyvbemutatók kapcsolódtak, illetve a kiscsoportok tevékenységének megismertetését is kiállítások szolgálták (ERE kiállítások, 10 éves a Láng Leánykar, különböző szakköri kiállítások). Évenként kerültek bemutatásra a környező iskolákban készített gyermekrajzok, a képzőművészeti és kézműves szakkörök termékei. Esetenként a kerületi amatőr művészek képeinek és szobrainak kiállítására is vállalkozott. Így biztosított több alkalommal is lehetőséget a Láng Gépgyár által patronált Kovács Erzsébet szobrászművész munkáinak bemutatására is.

Takács Erzsébet alkotásai között az 1974-es kiállításon


Az olvasási kultúra fejlesztése

E feladat a művelődési központ számára az olvasás megszerettetését, a könyv iránti érdeklődés felkeltését, fokozását és kielégítését jelentette. Könyvtárának alapjait a gyári szakszervezeti könyvtár anyaga képezte, amely a ház nyitásakor átkerült állományába. Szolgáltatásai közül 1993 végéig legjelentősebb a kölcsönzés, de a helyben-olvasási lehetőség is adott volt.

A könyvtár a '80-as évek közepéig külön hírlapolvasóval rendelkezett, ahol a 153-féle újság és folyóirat, valamint a 100 kötetes kézikönyvtár állományán kívül cikk-katalógus segítette a tanulást, a vizsgákra való felkészülést, egy-egy irodalmi mű újabb kritikájának elolvasását. A külföldi folyóiratok árának jelentős megemelésekor a könyvtárnak erről a szolgáltatásáról le kellett mondania.

Az intézmény a Láng-gyári dolgozókat letéti könyvtárak létrehozásával (a Diesel- gyáregységben, a dombóvári gyáregységnél, külföldi szereléseken, a vállalati üdülőkben) kívánta teljes mértékben bekapcsolni a könyvtár által hirdetett olvasómozgalomba.

A környék iskoláival (a Váci út 61., a Tomori u. 2. és a Thälmann u. 35. szám alatti iskolákkal) rendszeres kapcsolat alakult ki, könyvtárosai kihelyezett könyvtári órák keretében megtanították a gyermekeket a könyvtár használatára, foglalkozásokat tartottak (környezetismeret, irodalom óra) a tanulóknak.

Kihelyezett óra a könyvtárban