A Rátkai Márton Klub története
Rátkai Márton Klub kulturális egyesület

A 80-as évek közepétől csak a kulturális alapból, a szakszervezeti intézményeknek nyújtott támogatásból részesült a klub, de gazdasági szempontból még függött az MSZSZ-től. 1989 végére szakmai önállósága megerősödött, kialakult új profilja, és jó kapcsolatot épített ki a Művészeti Szakszervezetek Szövetségének tag-szakszervezeteivel. Saját érdeke is azt kívánta, de a társadalmi változások is indokolták, hogy teljesen önállóvá váljon. Úgy kellett biztosítani a jövőjét, hogy az önállósággal jobb tárgyalási pozícióba kerüljön, hogy ne kerülhessen többé olyan helyzetbe mint 1985-ben, vagyis hogy fedél nélkül maradjon.
      1989. december 20-án egy jogi személyiség, a Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezete és 17 magánszemély megalapította a Rátkai Márton Klub kulturális egyesületet, melyet 1990. február 1-jén a Fővárosi Bíróság bejegyzett. Az alapító okirat szerint a klub régi hagyományainak megőrzésére, művészeti ismeretterjesztésre, a művészek és a művészpedagógusok szakmai továbbképzésére illetve a művészet népszerűsítésére jött létre. Tisztségviselői az elnök, elnökhelyettes és a klubtitkár. A kulturális egyesület első elnöke Szép Ilona, elnökhelyettese Gyimesi László, titkára Zalka Ilona lett. Legfőbb szerve a közgyűlés, két közgyűlés között pedig a Választmány vezeti. A klubtitkárt a közgyűlés választja meg 5 évre és a munkáltatója a Választmány.

Szép Ilona a Rátkai Márton Klub első elnöke
Szép Ilona a Rátkai Márton Klub első elnöke

Nagyon hamar, már 90 tavaszán csatlakozott és tagja lett a klubnak az Írók Szakszervezete, a Filmművészek és Filmalkalmazottak Szakszervezete és az Artistaművészek Szakszervezete, végül 1993 áprilisában a Színházi Dolgozók Szakszervezete is. A klubtagok száma is nőtt. Az éves tagdíj 100 Ft volt. A Választmány először 3 tagból állt: az elnök és az elnökhelyettes (mint fent), valamint a tagok képviseletében Kováts Béla színművész. Amikor már több szakszervezet is belépett, az arányok megtartása miatt a mindenkori szakszervezeti tikárok is a Választmány tagjai lettek, képviselve szervezetüket.
      1994 júniusában Szép Ilona művésznő elhunyt, és új elnöknek Moldován Stefánia művésznőt választotta a közgyűlés.
      1990 legnagyobb eseménye a klub 35. születésnapjának megünneplése volt. A jubileumot az elmúlt időszak legsikeresebb képzőművész alkotóinak pl. Péli Tamás, Szentandrássy István, Róna György, Erdélyi Eta, Jakab Károly, Varga Győző munkáiból álló kollektív kiállítással és a klub művészbarátainak közreműködésével létrejött nagyszabású emlék- és szórakoztató műsorral tartotta meg a klub. A rendezvényt Antal Imre vezette, vendégként jelen volt ifj. Rátkai Márton, névadónk külföldön élő unokája is.
      Az évtized eleje elsősorban a klub műsorszerkezetének kialakításával és stabilizálásával telt. Egyes formák megszűntek (pl. videoklub), mások átalakultak (pl. dr. Benedek István előadássorozata, melyet más ismeretterjesztő program váltott fel) vagy újak keletkeztek a korszak igényeire épülően.
      Az 1990/91-es évadban jött létre egy nagy jelentőségű és ma is működő rétegklub, vagy mondhatnánk inkább egy misszió. A Budapesti Kamaraszínház Közművelődési Pódiuma 1980 óta 40 féle műsort visz ki 28 iskolába, mely nem csak rendhagyó irodalomóra, hanem általános értékeket is közvetít; rendezvényei kultúrtörténet, magatartás, egészséges életmód témájúak. Ebbe a tevékenységbe kapcsolódhatott be a Rátkai Márton Klub, újrakezdve korábbi, a szakmunkástanulók körében végzett tudatos nevelő munkáját, mely megszakadt az átköltözéssel. Az így létrejött Kultúrműhelyt azok a fiatalok látogatják, most már öntevékenyen, tanári kíséret nélkül, akik vonzódnak a szép magyar beszéd, a képzőművészet, történelem, irodalom iránt, sőt maguk is szívesen írogatnak, szerepelnek. Havonta 2 alkalommal találkoznak a klubban, ahol az előadások mellett az otthon elkészült munkáikat "korrigálják" a foglalkozásokat vezető neves művészek: Lisziák Elek festőművész, filmrendező, Szűcs Ildikó előadóművész, Turcsek László zeneszerző, Ullmann Krisztina koreográfus, dramaturg, Csongrádi Kata színművész irányításával. A programot Csongrádi Mária rendező vezeti.

Moldován Stefánia a Rátkai Márton Klub kulturális egyesület jelenlegi elnöke a közönség soraiban
Moldován Stefánia a Rátkai Márton Klub kulturális egyesület jelenlegi elnöke a közönség soraiban

A fiatalok az első 15 évben évente műsor-összeállítással mutatkoztak be a klub közönségének, melyet a program céljának megfelelően nemcsak ők állítottak össze, hanem a művek egy részét ők is írták. Külön műsorok készültek a Közművelődési Pódium 10, 15, és 25 éves évfordulójára.
      A Kultúrműhely tagjai és a művészek részt vettek a Közművelődési Pódium által létrehozott videoklipek készítésében. E művek témája az irodalmi, történelmi műsorok mellett, a 90-es évek közepétől főleg a szenvedélybetegségek megelőzése, felismerve ennek társadalmi fontosságát. Az új programnak a címe és lényege: Művészetekkel a szenvedélybetegségek megelőzéséért. A létrehozandó műhöz a Rátkai Márton Klubban kiállító, fellépő neves művészeket kérik fel a művészi együttműködésre, és a felvételek egy része is a klubban történik. Az UNESCO egyetlen ilyen magyar klubja ez a formáció. A fiatalok már maguk írják azokat a műveket, melyeket saját kortársaiknak mutatnak be, s így ennek sokkal nagyobb a hatása. Ez a munka máig folyik a Rátkai Márton Klubban, bár ritkábban, havonta egy alkalommal Csongrádi Mária lelkes, hozzáértő vezetésével.

Pécsi Ildikó színművész közreműködik az ünnepi műsorban
Pécsi Ildikó színművész közreműködik az ünnepi műsorban

1992 óta havonta jelentkezik a Gyurkovics-szalon, mely a Magyar Rádió nyilvános felvétele is. Az alapgondolat az volt, hogy művészek és különböző szakmák képviselői beszélgetnek a világ dolgairól, és elhoznak egy kedves verset, irodalmi, vagy zenei részletet, képzőművészeti alkotást, kedvencet, mintegy névjegyként.
      Nyakas Szilárdnak, a Rádió munkatársának tetszett az ötlet, és kiegészítette azzal, hogy legyen irodalomközpontú a műsor, és Gyurkovics Tibor költő vezesse. A program az első években úgy indult, hogy "valami" és az irodalom. Téma volt a nők, a sport, az üzlet, környezetvédelem, a repülés, a zene, az egészség, a képzőművészet, a humor, a könnyűzene, a film, a divat, a lóverseny, a turizmus stb. Később az azonos vezeték-, vagy keresztnevű ismert emberek, majd egy-egy esemény, érdekesség kapcsán előtérbe került személyiségek a vendégek,
      Nyakas Szilárd után rövidesen Linka Ágnes lett a szerkesztő, s máig ő tölti be ezt a tisztet. A 15 éve tartó műsorfolyam során több mint 150 adás készült. Közben változott a meghívottak köre, a beszélgetések témája, csak az érdeklődés maradt változatlan, ma is a leglátogatottabb műsora a klubnak. A fellépő vendégek teljes körét nehéz lenne felsorolni, mert népszerű művészek mellett tudósok, kutatók, sportolók, üzletemberek, politikusok, orvosok, és más szakemberek sora mutatkozott be a programban. A legismertebbek közül csak néhányat említünk:

Az egyik bemutatkozó előadás
Az egyik bemutatkozó előadás

Hernádi Gyula író, Kiss Dénes költő, Fekete János bankár, Farkas Bertalan űrhajós, Szilágyi János riporter, dr. Czeizel Endre genetikus, Szász Endre grafikus, Zorán énekes, Psota Irén színművész, Klapka György üzletember, Kovács Koko István bokszoló, Sándor Pál filmrendező, Szűcs Lajos és Mészőly Kálmán futballista, Pataki Ági producer, Kovács László miniszter, Erdős Péter hercegprímás, St. Martin zenész, Pécsi Ildikó színművész, dr. Magyar György ügyvéd, Széchy Tamás edző. A nagy és folyamatos siker miatt régen dédelgeti a tervet a klub, hogy a beszélgetések rövidített változatát megjelenteti egy olyan kiadványban, amely egyúttal egy olvasókönyv is, ahol az elhangzott irodalmi részletek mellékletben szerepelnek. Eddig még nem sikerült a kiadványt tető alá hozni, de erről a tervről nem mondunk le.
      A ma is működő műsorok közül a legrégebbi a Berzsenyi Dániel Irodalmi és Művészeti Társaság budapesti találkozói. A társaság a művészetek testvériségének jegyében született, és bár kaposvári bejegyzésű de országos hatáskörű. Fodor András költő, az Írószövetség akkori elnöke ajánlotta a klubnak. 1987 szeptemberétől működik a Rátkaiban. A Berzsenyi társaság műsorait a klubbal egyeztetve szervezi, elsősorban irodalmi esteket, zenés műsorokat rendez, de volt kiállítása is. Tagjai a magyar jelenkori irodalom, képzőművészet és előadóművészet legjobb képviselői. Havonta kiadja a Somogy című irodalmi folyóiratot, évente rendezi a Helikon Napokat, a határon túli magyar írók találkozóját. Mindezeket a klubba is elhozta műsor vagy film formájában. Nagyszerű költői estek, könyvbemutatók, szerkesztett műsorok fémjelezték azt a munkát, melyet Király Zoltánné, Ági, a társaság titkára végzett.

Az első Gyurkovics-szalon, 1992. február 6-án. A nő és az irodalom: Lajos
Júlia a BOOM Magazin főszerkesztője, Csurka Klára politikusfeleség,
Gyurkovics Tibor költő, Michna Orsolya szépségkirálynő
Az első Gyurkovics-szalon, 1992. február 6-án.
A nő és az irodalom: Lajos Júlia a BOOM Magazin főszerkesztője, Csurka Klára politikusfeleség,
Gyurkovics Tibor költő, Michna Orsolya szépségkirálynő

Sajnos ő is elhunyt. A társaság szeretete irányában abban is megnyilvánult, hogy készülő síremlékére a költők, írók rövid verseket írtak. Czigány György így emlékezett meg róla: "Várták tündér változatok / műhelyébe az angyalok / Király Ági láthatatlan / tudjuk mégis, hogy velünk van".
      Férje, Király Zoltán vette át a munkáját. A találkozóikat 2006-ig havonta rendezték a klubban, azóta ritkábban, egy-egy eseményhez kötötten. A Rátkai Márton Klub tagjai közül is sokan a társaság tagjai lettek.

A Berzsenyi Dániel irodalmi és Művészeti Társaság
estje a Rátkai Klubban Király Ágival
A Berzsenyi Dániel irodalmi és Művészeti Társaság
estje a Rátkai Klubban Király Ágival

Sok olyan költő, író van, aki sajnos már nincs köztünk, de a klub közönsége még találkozhatott velük személyesen: Vass István, Páskándy Géza, Fodor András, Lázár Ervin, Bella István, Nagy Gáspár - csak néhányat említve.
      Az 1991/92-es évadtól minden hónapban új kiállítás nyílik meg a klubban. Fennállása óta közel 150 kiállítás rendezése fűződik a Rátkai nevéhez. A Műgyűjtők és Műbarátok Köre, a klubhoz kapcsolódó szervezetek is segítik a kiállítások szervezését. Nemzetközi művészek is jönnek: pl. vendég volt Izraelből Margo Ben Cvi, Horvátországból amatőr festők, Franciaországból Elisabeth Forestier, az Amerikai Egyesült Államokból Edward Ginsberg. A sor folytatható sok más jeles külhoni vagy itthon élő magyar művésszel is: Kova László, Horkai István, Szász Endre, Húros Annamária, Kádár János Miklós, Szabó Sipos Barnabás, Osváth László, Liszák Elek, Szkok Iván, Wegenast Róbert, Ruttka Ferenc, Salamon György, Fassel-Lousa Ferenc, Czakó Ferenc, Szebeni András, Sólyom András nevét említhetjük példaként a festőművészek, fotóművészek, ruhatervezők és más kiállítók közül. László Gyula történész nemcsak a honfoglalással kapcsolatos rajzait, hanem ún. klasszikus képeit is bemutatta. Nagysikerű kiállításait folytatja a klub.
      A Rátkai már kezdetektől rendszeresen szervez irodalmi műsorokat, könyvbemutatókat, előadóesteket, melyhez az Írók Szakszervezete az egyesület tagjaként sok segítséget ad. Könyvkiadója, a Széphalom Könyvműhely a székházban működik, megjelenő köteteit szívesen népszerűsíti a klubban. Más kiadók és szervezetek is megkeresték a klubot könyveiket bemutatandó, így ez állandó program lett. A Berzsenyi Dániel Irodalmi és Művészeti Társaság mellett a Független Magyar Írók Szövetsége, az Írókamara, az Írószövetség, majd a megalakult Művészeti Akadémia vagy a Kráter Műhely Egyesület is szívesen működött együtt a klubbal. A határon túli kiadók közül a dunaszerdahelyi Nap Kiadó rendszeresen jelentkezett nálunk. Az Ister és a Háttér Kiadóval is tartalmas, jó kapcsolatot tudtunk kialakítani. A költők, írók maguk is megkeresték a Rátkait egy-egy kötetük megjelenésekor. Pl. Gyurkovics Tiborral is úgy kezdődött a kapcsolat, hogy új verseskötetét itt mutatta be. Ezek az estek egyúttal az írótársakkal való találkozást is jelentik. Kiemelkedő könyvbemutatót tartott Szakonyi Károly, Csoóri Sándor. Szélesedett a "kínálat" a színészek, előadóművészek önálló estjeivel. Többek között: Újlaky Károly, Havas Judit, Papp János, Szűcs Ildikó voltak vendégeink. Hernádi Gyula író, egy TV-nyilatkozatában - a klubtagság nem kis büszkeségére - a Rátkait az irodalom otthonának nevezte.
      Az irodalmi lapok bemutatását is feladatául választotta a klub. Küldetésének érzi, hogy megakadályozza, hogy a nagyközönség végképp elszokjon e lapok olvasásától, holott e folyóiratokban igazi gyöngyszemeket lehet találni: a Magyar Napló mellett, a Tájak, Folyóiratok sorozatban vidéki irodalmi lapok szerkesztőségeivel együttműködve, olyan írókat, költőket ismerhetett meg itt a budapesti közönség, akikkel másutt nem találkozhatott volna. Ezek közül kiemelkedik az Új Horizont és a Forrás.
      Hivatásos Előadóművészek és Versmondók Egyesületeként tért vissza klubhoz a korábbi Eladóművész Kör, és ezzel kibővült az önálló estek, megemlékezések, szerkesztett műsorok sora. A zene és az irodalom házassága az énekelt versek, és legkiválóbb művelői, mint Dévay Nagy Kamilla és tanítványai, valamint Dinnyés József is szívesen lépett fel a klubban.

Papp János színművész művészeti vetélkedőt vezet
Papp János színművész művészeti vetélkedőt vezet

Később, 2000-ben az előadóművészet helyzetéről konferenciát is szervezett a klub: Egy műfaj tündöklése és ...? címmel, mely "körbejárta" e sajátos művészeti forma lehetőségeit, műfaji sokféleségét és történetét, kitűnő előadók segítségével. (Jancsó Adrienne, Czigány György, Dinnyés József, Papp János, Böhm Edit, Domokos Mátyás, Babiczky László, Szigethy Gábor). A programból kiadvány is született.
      A zene évekig "vezetett" az irodalom előtt, ha az alkalmak és a látogatók számát tekintjük. Nem volt nehéz dolog a műsorok megszervezése, mert a Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezete alapító tagja az egyesületnek. A klub helyiségei igazán alkalmasak a kamaramuzsikálásra és ezt igyekezett kihasználni a klub. Zongora- és énekkoncertek, kamarazenei estek jelezték ezt a törekvést. A Zeneművészeti Főiskola, majd Egyetem és a Konzervatórium gyakran tartott növendékhangversenyt, melynek mindig sikere volt. A könnyűzene képviselői is hamar rátaláltak a klubra, már 1992-ben a Stúdió klubot indított, ahol a tanárok és a növendékek együtt léptek fel, hiszen csak a közönség előtt tanulhatják meg a "szakmájukat." Nagyszerű tanárokat, művészeket ismerhetett meg a klub közönsége: Jávori Vilmos, Berki Tamás, Babos Gyula, Kósa Zsuzsa mutatták be tehetséges tanítványaikat. Ez a program nem a klub szokásos napjain, hanem pénteken került megrendezésre, és abban különbözött a többitől, hogy bevételes rendezvény volt. Ez egy próbálkozás volt a Rátkai részéről, ami a profilhoz is illett, és bevételt is hozott volna, de másfél év után kiderült, hogy a klub adottságai miatt (a késői zajos rendezvényeket a közeli lakóház nehezményezte, az ingyenességet a saját közönség megszokta) nem tudja a klub folytatni. 1997-ben felújította az ötletet a Kőbányai Zenei Stúdió, amikor hasonló elképzeléssel kereste meg a klubot, azzal a különbséggel, hogy ez a program a tanítványoknak kötelező zenekari gyakorlat is volt. Tanárokból és tanítványokból különböző alkalmi formációk jöttek létre kitűnő énekesekkel. Sajnos a körülmények miatt, bár ez díjmentes volt, ez sem tartott két évnél tovább. Nem maradt azonban növendékhangverseny nélkül a klub, mert a különböző zeneiskolák, akár könnyű, akár komolyzenét tanítanak, szívesen lépnek fel ma is a klubban (Polgári Zenetanoda, Etűd Zeneiskola).

Linka Ágnes és Dévay Nagy Kamilla önálló estjének bemutatója
Linka Ágnes és Dévay Nagy Kamilla önálló estjének bemutatója

Jancsó Adrienn és Sediánszky János
Jancsó Adrienn és Sediánszky János

Volt opera- és operettest, áriaest, melyeket ma is rendez a klub. Bemutatkoztak zenélő családok, különleges, érdekes emberek, mint Portisch Lajos sakknagymester, aki a klasszikus daléneklésnek is mestere. Domahidy László is kedvelt közreműködője volt a zenei összeállításoknak, és a kórusmuzsika sem maradt ki. A kiállításokat is koncertekkel kapcsolta össze a klub.
      1998-ban és 1999-ben a klubban tartotta mesterkurzusát Dimitrij Baskirov professzor, a Rácz Aladár Zeneiskola és a klub közös szervezésében. A professzor a zongora mestere és nagy nemzetközi zongoraversenyek elnöke vagy zsűritagja. Az egy hétig tartó kurzusokon 5 magyar és 5 külföldi diákkal foglalkozott, de a "passzív" hallgatók naponta több mint 120-an voltak jelen. Jelentős bevételt hozott ez a klubnak, és mivel két zongorára volt szükség, a klub kihasználta a lehetőséget, és esténként két zongorás koncerteket szervezett. A zeneiskolának 2000-re elkészült a saját hangversenyterme, így ezeket a mesterkurzusokat ma már ott tartja.
      A klub, e program sikerén felbuzdulva, Gencsy Sári művésznőnek és Esze Jenő zongoraművésznek szervezett mesterkurzust, és tervezte másokét is, melyeket pénzhiány miatt nem tudott megvalósítani, de nem mondott le erről a tervéről.
      Az ismeretterjesztés klasszikus formáit elevenítette fel a Szigety Emma által vezetett Reflektorfényben sorozat, mely a 90-es évek közepén indult, és néhány évig működött. Témái a viselkedés, az illem, a környezetvédelem, a természettudomány egy-egy aktuális kérdése, de foglalkozott például az egészségmegőrzéssel is. Bemutatott érdekes foglalkozású nőket, politikusfeleségeket, pártállástól függetlenül. Ez a sorozat két évig tartott. Szintén Szigethy Emma vezette az Egyszemélyes háztartás című sajátos rétegklubot az egyedül élőknek, de nem magányosok klubjaként. Praktikus tanácsokat adott szakértők bevonásával a mindennapok problémáihoz, segítséget nyújtott az egyedüllét pszichés nehézségeinek leküzdésére is. Ez a témakör bővült ki 1999-re Egyszemélyes életmód címmel, mely 2007 tavaszáig működött. A mindennapok aktualitásai mellett egyre többet foglalkozott ezotériával, természetgyógyászattal, de nem tette mellé a természettudományos oldalt. Művészeket is bemutatott, és szerkesztett műsorok is színesítették az összejöveteleket. Az ismeretterjesztés sajátos formájával találkozhat a látogató a Somogyiak Baráti Körének estjein, mert ugyan somogyiakat mutat be, de nemcsak művészeket, hanem a legkülönfélébb foglalkozású, ma már karriert befutott hírességeket, akik szívesen beszélnek a munkájukról és hivatásuk aktuális kérdéseiről.

Perczel Zita, Petrik József és Szép Ilona
Perczel Zita, Petrik József és Szép Ilona

A művészeti ismeretterjesztés másik sajátos formája is ekkor indult, a Művészcsaládok, és a Régen láttuk sorozatokkal, melyeket - ugyan sokkal ritkábban - de ma is "elővesz" a klub. A családok között a Domahidy család, a Czigány család és a Tátray család volt a legnépszerűbb. Az "Akiket régen láttunk" azok a művészek voltak, akikkel nem találkozik a közönség gyakran, de ismertek és népszerűek maradtak, mint például Peczel Zita.
      A korszakra jellemző gyors változások az igények terén is megmutatkoznak. Napjainkban egy-egy rendezvénytípus, műsorsorozat, bármilyen sikeres kezdetben, egy-két év alatt kifut. Ma már sokkal nagyobb kínálatot kell ahhoz teremteni, hogy a közönség érdeklődése folyamatosan a klub felé forduljon. Erre példák az itt felsorolt kezdeményezések. Néhány évig igen népszerű volt a Szerelmem, színház sorozat, melyet Szennyay Mária színművész vezetett, aki színészeket és rendezőket ültetett le egy sztalhoz, és alkalmat adott pályakezdő vagy vidéki színészeknek is, hogy a közönség és a jelenlevő színházi szakemberek megismerhessék.
      A magyar szinkron, különösen a 70-es, 80-as években talán világhírű volt. A Magyar hangja című korábbi klubműsor felelevenítésével a mai hangokkal ismerkedhetett meg a közönség. A Magyar Rádióval közös műsor volt a Boldog születésnapot! című, melyet először Tóth Gabriella, majd a kitűnő Szabó Éva vezetett, melyben elsősorban népszerű színművészeket köszönthetett a közönség. A sorozat Szabó Éva halála után nem folytatódott.
      A klub szívesen mutatott és mutat be szobaszínház-szerű előadásokat. Különböző tanodák vizsgaelőadásai mellett monodrámákat láthat a közönség. 1996-ban különleges élményben lehetett része a klubba látogatóknak Siposhegyi Péter drámaíró a Magyar Dráma napján megdöntötte a drámaírás gyorsasági világrekordját. Egy újság híre alapján írt a helyszínen egy színpadi művet, melyet az este felolvastak a művészek és a Magyar Rádió az egész napot úgy közvetítette, mint egy sajátos sporteseményt. Azóta is megrendezik ezt a versenyt, más és más színházban, de már 3 drámaíró versenyez egymással gyorsaságban, és persze magával a "művel".

Szerelmem, Színház: Szennyai Mária és középen
Kállay Bori színművészek
Szerelmem, Színház: Szennyai Mária és középen
Kállay Bori színművészek

Drámaírói verseny rádiófelvétele: Oszter Sándor,
Kézdy György, Szabó Sándor színművészek
Drámaírói verseny rádiófelvétele: Oszter Sándor,
Kézdy György, Szabó Sándor színművészek

A szórakoztató műsorok kapcsán sajátos helyzet alakult ki. A télapóműsorok, a divatbemutatóval egybekötött hagyományos nőnapi vagy zenés összeállítások közkedveltek voltak, de táncos rendezvényekre, illetve hétvégi könnyű műsorokra már nem volt elegendő közönség. Ahogy vannak olyan műfajok is, melyet nem szívesen néz meg a klubtagság, jó példa erre a magyarnóta.
      Az évtized végére kialakult a Rátkai, mint egyesületi intézmény feladatköre. A klub a saját programok szervezése mellett segíti a székházban működő szervezeteket rendezvényeik feltételeinek megteremtésével. Fő tevékenysége mellett a hétvégéket kihasználva igyekezett bevételhez jutni. Az egyesület az így szerzett forrásait a klub állagának megóvására, karbantartására fordította, A családi és társasági események mellett néhány évig itt működött a fiatal reklámszakemberek klubja, mely jobbára "bulizást" jelentett, a klub által szervezett a kis műsorral fűszerezve. Ugyanakkor jelenlétük sokat segített a klub kommunikációjában. Sajnos a berendezés állagromlása és a büfé hiányosságai miatt elszoktak ezek a fiatalok. A hétvégére szervezett belépődíjas jazzklubot a szomszédok viselték nehezen. Bár csendesebb volt a vasárnapi szalon, ami katolikus fiatalok hagyományos ifjúsági klubja volt, de ez ismét csak a büfé miatt maradt abba. Az üzletembereket és a kultúra képviselőit kívánta egy társaságba "hozni" a Spenót Klub. Ez az ötlet a korábbi, rövid életű Női Menedzser Klubból adódott, mert kiderült, hogy a főszervező Siposhegyi Péter kedvenc étele a spenót, és ezt a látogatók mindig megkapták. A klub helyiségeinek szerény volta és esztétikai fogyatékossága okozta, hogy elegánsabb helyet keresett ez a társaság. (Más kérdés, hogy ezek szintén nem váltak be, így meg is szűnt.) Rövid életük ellenére e törekvések eredményeként az első 5 évben a klub közel 1.300.000 Ft-ot tudott költeni javításra, állagmegóvásra és szponzort talált, aki tatarozta a helyiségeket, de az elavult és elhasználódott bútorokat már nem tudta lecserélni.
      Az évtized eredményeinek bizonyítéka, hogy 1990-ben 82 alkalommal 5.000 látogató, míg 1999 végére 213 alkalommal 14.700 látogató tisztelte meg jelenlétével klubunkat.
      Így érkezett el az évezredforduló, és 2001. februárban a Rátkai közhasznú egyesület lett. Ez lényegében nem változtatta meg a klub életét, de az egyesületét igen, mert olyan pályázatokon is elindulhatott, melyen e nélkül nem.
      A vezetés, a korábbi korszakokat értékelő összegzése szerint, az arculatot és a műsorszerkezetet folyamatosan alakította és alakítja ma is, de a küldetése nem változott: ez a klub egy értéket felmutató jó hangulatú hely. Olyan programokat, műsorokat szervez, amelyek érdeklik a közönséget és ugyanakkor értékesek. A megszokott hagyományossá vált műsorok, sorozatok megmaradtak és ma is működnek. Ami elfáradt, attól megvált, és újak léptek a helyébe. Hagyomány és megújulás jellemezte és jellemzi ma is a klub törekvéseit. Az intézményi kommunikáció eredménye az lett, hogy a művészek magukénak érzik a klubot, felkeresik egy-egy "üggyel", vagyis maguk kérik a bemutatkozás, előadás lehetőségét, és ezzel a díjmentességet is lehet tartani a változó társadalmi környezetben is. A tag-szakszervezetek és az MSZSZ is értékelte és értékeli a klub munkáját. Ami abban is megnyilvánul, hogy egyre több "kedvezményt" kap; a termekért nem fizet, a telefon egy részét átvállalta a székház, és a többi számla átutalásánál is türelmes. A tag-szakszervezetek azon kívül, hogy a klubot érintő kérdések tárgyalásakor annak érdekeit messzemenően figyelembe veszik, anyagilag is támogatják (már amelyiknek erre módja van). A Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezete, a Színházi Dolgozók Szakszervezete és az Artisták Szakszervezete évről évre növekvő támogatást nyújt az egyesületnek. 2004-ben új bútorokat, szőnyeget és függönyt kapott a klub és 2007-ben a büfé bútorait is kicserélték a Művészeti Szakszervezetek Szövetségének jóvoltából. Sajnos a világítás korszerűsítésére és festés-mázolásra még nem jutott.

Faludy György dedikál
Faludy György dedikál

A klub igazi profilja, a művészet és a művészek népszerűsítése, a közvetlen kapcsolat megteremtése maradt. Továbbra is közkedvelt a Gyurkovics-szalon, a könyvbemutatók, előadóestek, szerkesztett műsorok, könnyűzenei és növendék hangversenyek, a havonta megújuló kiállítások és a Közművelődési Pódium. Neves művészek mutatják be estjeiket (pl. Hűvösvölgyi Ildikó, Ráckevei Anna) és színházi előadásaikat (Bánfalvy Ágnes, Csongrádi Kata). Bővült a klubbal kapcsolatba kerülő könyvkiadók sora (pl. Hungarovox, Kaiser Kiadók), ami további érdekes kötetek bemutatásával és új premierekkel is (pl. Gruiz Anikóé) járt.

dr. Rásonyi Leila hegedűművész és vonósnégyese
dr. Rásonyi Leila hegedűművész és vonósnégyese

A klub tisztelői és művészbarátai segítségével emlékezett a Költészet Napján régi segítőjére, Jancsó Adriennre.
      A zenei műsorok megújításában nagy szerepet vállalt az Ars & Sanitas egyesület. Közösen pályázott a klubbal a XXI. század hazai komolyzenei műveinek bemutatására "Vissza a közönséghez" címmel. A Rátkai ezzel egy nagyon fontos de nehéz "ügyet" vállalt fel, hiszen a mű csak akkor születik meg igazán, ha elhangzik. Látható volt előre, hogy nem lesz nagy közönségsikere, mert ezeknek a műveknek befogadása nem könnyű. A 3 évadot megélt sorozat nem váltott ki elegendő érdeklődést, így egyelőre nem folytatja a klub. Kísérleteztünk és kísérletezünk ma is a Con spirito zenei estekkel, a fiatal komolyzenészek bemutatásával. A kamara- és énekkoncertek, ária- és dalestek ma is színesítik a klub programját. Mindig nagy érdeklődés kíséri dr. Rásonyi Leila hegedűművész kamarazenekarának és tanítványainak koncertjeit.
      A könnyűzene is kedvelt, különösen a növendékkoncertek, kisebb együttesek és az operett-musical műsorok, valamint ún. esztrádműsorok. A klub továbbra is lehetőséget ad fiatal zenészek bemutatkozására. Új zenei közösségünk a St. Martin baráti klub.

Fiatal zenészek bemutatkozása
Fiatal zenészek bemutatkozása

Újdonság egy irodalmi weblap élő műsora, amely a saját netközösségnek ad lehetőséget a személyes találkozásra, melyet Pethes Mária költő vezet.
      A Rátkaiban működik az ország egyetlen sci-fi klubja Trethon Judit vezetésével. A klubtagság stabil, és a támogatók köre is bővült. A közhasznúság kötelezi az egyesületet, hogy évente beszámoló közgyűlést tartson, és ebből sok tapasztalat vonható le.
      Az egyesület megalakulása után kommunikációs terv készült, azóta ez alapján dolgozunk. A klub látogatása továbbra is díjmentes, amit a művészek áldozatkészsége (nincs gázsi) és a pályázatok tesznek lehetővé. A meghívottak köre a klubtagokon kívül a vezető újságírók és a művészek vendégei. A szerény nyomdai megjelenés, műsorfüzet és meghívók is azt célozzák, hogy az egyesület tájékoztatasson, de ne hivalkodjon.
      Az egyesület tagja a Területi Művelődési Intézmények Egyesületének, mely a volt szakszervezeti művelődési intézmények ernyőszervezete, és egyúttal az állami támogatás pályázat útján történő elosztásáért is felelős. Mivel az egyesület költségvetésének jelentős részét a nyertes pályázatok adják, ez nagy jelentőséggel bír.
      A klub jelenlegi feladatait három fő csoportban lehet összefoglalni. A céljának megfelelő kulturális tevékenység, műsorok szervezése, a székházban működő 46 szervezet kiszolgálása és a bevételek előteremtése. Mára a programok száma és ezzel az igénybevett napok száma is megnőtt: már heti 3-4 alkalommal fogadja a közönségét. A hétvégéket is igyekszik kihasználni, egyrészt olyan, új típusú "terembérletekkel", melyek egy-egy civil közösséggel vagy szervezettel történő együttműködésen alapulnak, másrészt önálló műsorok szervezésével.

A küllemében megújult Rátkai Márton Klub
A küllemében megújult Rátkai Márton Klub
A küllemében megújult Rátkai Márton Klub

2005-ben volt a Rátkai Márton Klub 50 éves, az évfordulót 3 napos műsorfolyammal ünnepeltük. Megkoszorúztuk Rátkai Márton sírját, melyet a klub tart rendben. A jubileumi tárlatra az elmúlt időszak legsikeresebb kiállításainak művészeitől kért és kapott egy-egy munkát a klub, az így beérkezett sok művet a kiállítási felület korlátozott lehetőségei miatt csak két részletben (1-1-hónapos nyitvatartással) tudtuk bemutatni. A rendkívül sikeres háromnapos program komolyzenei koncertekből, a régi klubok, sorozatműsorok szerkesztőinek, műsorvezetőinek visszaemlékezéseiből, az elmúlt 50 év dokumentumaiból összeállított kiállításból, egy szakmai fórumból és végül egy nagyszerű gálaműsorból állt. Külön erre az alkalomra írtak köszöntő dalt Németh Norbert zeneszerző és Győry Magda szövegíró.
      A klub sikerét legjobban látogatottsága mutatja: 2006-ban 413 alkalommal 20.913 vendége volt.
      A Rátkai Márton Klub a viszontagságok, a gyakori nehézségek ellenére ma is jól működik, kedvelt intézménye nem csak a VI. kerületnek, hanem a fővárosnak is. Továbbra is változatlan odafigyeléssel várja érdeklődő, művészetszerető közönségét. Köszönet illeti ezért a Művészeti Szakszervezetek Szövetségét, a tag-szakszervezeteket, a támogató művészeket, a klub régi és új munkatársait, akiknek e sikerekben nagy szerepe volt.




Előző oldal Tartalomjegyzék Következő oldal