A CSEREPESHÁZ – ZUGLÓI MŰVELŐDÉSI HÁZ ÉS TAGINTÉZMÉNYEINEK TÖRTÉNETE

Kultúra és művelődés

A kulturális élet kezdetei és alakulása a XX. század közepéig

Zugló kulturális életének alakulásában, fejlődésében meghatározó szerep jutott a Városligetnek, amely a 19. századra a főváros egyik legismertebb és legkedveltebb szórakozóhelyévé vált. Lehetetlen vállalkozás az itt működő összes kulturális–szórakoztató intézményt felsorolni, ezért csak vázlatszerűen, a legismertebbeket kiemelve szólunk róluk.

1795-ben épült fel az első vendéglő, s 1832-ben már óránként induló társaskocsi vitte az utasokat a Városligetbe. Ekkor már csepűrágók, erőművészek és egyéb mutatványosok törzshelye volt a terület. A nép legkedveltebb szórakozási helye a Vurstli volt. Az első mutatványos bódét 1838-ban nyitotta meg Wexlechner Sebestyén.

Az 1885-ben megnyílt Országos kiállítás központi hellyé tette a már eddig is méltán népszerű helyet. 1896-ban rendezték meg a Millenniumi kiállítást, amely a Városliget máig is legnagyobb eseményének számít, s amely ugyancsak nagy tömegeket vonzott. A Stefánia úttól keletre 548 000 m²-es területen több mint 200 épületet állítottak fel, s május elejétől október végéig tartott nyitva. A megnyitón részt vett az uralkodó, Ferenc

Ős-Budavára József is. A főbejárat a mai Millenniumi Emlékmű helyén állt. A kiállítás részeként, de önálló vállalkozásban épült fel Ős-Budavára, amely a törökkori Budát jelenítette meg.

A Szépművészeti Múzeum ekkor még nem állt, helyén a Feszty-körkép kiállítási csarnoka, a rotunda volt. Feszty Árpád kilenc társával együtt festette a magyarok bejövetelét bemutató 15×120 méter méretű körképet, amely a kor leghíresebb látványossága volt. A csarnokot a Szépművészeti Múzeum építésekor bontották le.

A XIX. század második felétől épültek fel a Városliget első épületei: 1866-ban megnyitotta kapuit az Állat- és Növénykert, az Angolpark – a mai Vidámpark elődje – 1909-ben alakult meg az Állatkert keleti felében. 1891-ben kezdte meg működését közel 2300 férőhellyel Budapest első állandó cirkusza, amelyet Wulff Ede német vállalkozó építtetett. Az I. világháború után Beketow Cirkusz néven vált ismertté. 1945-ben Fővárosi Nagycirkusz(4)Az épületet 1966-ban lebontották, helyén épült fel az új cirkuszépület, amelyben 1971 óta folynak az előadások. néven államosították.

1894-ben nyílt meg a mai Gundel étterem elődeként Wampetics Ferenc vendéglője. Ahozzá tartozó „Bagolyvár” Kós Károly tervei alapján készült Állatkerti szabadjegy erdélyi stílusban. A vendéglőt Gundel János és fia, Károly 1910-ben vette át, s tette világhírűvé.

A Széchenyi gyógyfürdő elődje 1881-től áll a gyógyulni vágyók rendelkezésére. A néhány évvel korábban feltárt artézi kút vizét vezették a Nádor-szigeten álló majorsági épületbe. A nagy népszerűség miatt döntöttek úgy, hogy az egyszerű épület helyett felépítenek egy fürdőépületet, amely 1909 és 1913 között készült el.

Szót kell ejtenünk még a Városligetben működő színházakról is. 1879-től működött itt a főváros nyári színháza, a Városligeti Színkör, amelyet később télen is használható kőszínházzá építettek át, majd 1952-ben lebontottak. A Magyar Műszínkört 1896-ban alapították, amely komoly konkurenciája volt a német nyelven játszó Fisch-féle varietének. Épületét 1940-ben tüzelőhiány miatt szétszedték és eltüzelték. Itt működött 1904 és 1922 között a Kis Színház, 1895-től a Városligeti Varieté, 1915 és 1931 között pedig a Jókai Színkör. Ez utóbbi kezdetben kabaréműsorokat játszott, majd 1927-től drámai színházként működött. Színpadán egész színészgeneráció nőtt fel, a bemutatókon olyan neves színészek játszottak, mint Rákosi Szidi, Király Ernő, Somogyi Nusi, illetve vendégként Makay Margit, Szirmai Imre, Komlóssy Emma stb.

A Nemzeti Sportcsarnokhoz kapcsolódó épületben működött 1954. és 1965. között Magyarország máig egyetlen Jégszínháza.

Itt kell megemlítenünk, hogy Zuglóban a Városligeten kívül is működött két színház. Az egyik az Angol u. 21. szám alatt 1928. augusztus 31-én nyílt meg, igazgatója Nagy László volt. Nagyon rövid ideig működött, valószínűleg 1930-ban már meg is szűnhetett. A kerület másik színháza 1930 októberétől a Bosnyák utca 21. szám alatt, a Hungária mozi helyiségében volt. Igazgatói Déri Sándor, Boháty Lajos majd Bakonyi Ödön voltak. 1938-ban ugyanezen a helyen nyitott színházat Sárossy Szüle Mihály.

Korabeli társasági élet

Zugló – főként a városligeti hatalmas zöldterület, illetve a belvárosi részektől távol eső éttermek, kerthelyiségek, kávéházak népszerűsége miatt – nagyon jó színteret nyújtott a társasági élethez, a különféle társadalmi osztályok összejöveteleihez, találkozóihoz.

Zuglóban a XIX. század végétől élénk társasági élet folyt. Tudomásunk van az 1893-ban megalakuló Budapest VII. kerület Kis-Zuglói Kör működéséről, amely alapszabályaiban céljaként határozta meg a következőket: „A kör tagjai közt az összetartás eszméjét megtestesíteni, a főváros, különösen pedig a VII. kerület Kis-Zugló és környékét érdeklő kérdések tárgyalása és megvitatása által a közügyek iránti érdekeltséget felkölteni és állandóan fentartani. Végül a közjóra czélzó minden üdvös eszmét egyesült erővel támogatni.(5)Budapest VII. kerület Kis-Zuglói Kör alapszabályai, Buschmann F. Könyvnyomdája, Budapest, 1893, 1. o.

A kör alkalmat nyújtott tagjainak a szabadidő kedélyes eltöltésére, a tagok igényeinek megfelelően berendezett helyiségeket és könyvtárat tartott fenn, valamint anyagi erejéhez mérten különféle ismeretterjesztő- és hetilapokat járatott, felolvasásokat, táncvigalmakat és társas mulatságokat szervezett. Az alapító tagok kötelesek voltak 30 Ft-ot fizetni évente.

Egy meghatározó intézmény, a Park Klub

1895-ben jött létre a Stefánia úton a Park Klub (továbbiakban: Klub), amely hamarosan a társasági élet legjelentősebb színtere lett. Alapeszméje Atzél Bélától származik.

Épületét Meining Artúr tervezte neobarokk stílusban, Londonból hozott bútorai igazi iparművészeti látványosságnak számítottak, mint ahogy arról a korabeli Magyar Iparművészet című lap be is számolt. Az épületet igazi különlegességként, rendkívüli jó ízléssel megtervezett és berendezett gyöngyszemként tartották számon.

A Park Klub a közép- és főnemesség közös szórakozását kívánta szolgálni, de nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, mert 1910-től már kizárólagosan a mágnások szórakozóhelye volt. 1901-es évkönyvéből értesülünk arról, hogy ekkor már 931 volt a tagok száma, ebből 283 hölgy és 648 férfi. Ugyanekkor bevételük 186 719,87 korona, kiadásuk 154 647,17 korona volt. Október 30-án Nikolajevics Mihály orosz nagyherceg volt a Park Klub vendége.(6)A Park Klub évkönyve 1901. Hornyánszky Viktor cs. és kir. Udvari Könyvnyomdája, Budapest, 1902.

A klub tagjai között olyan jelentős személyiségek is megfordultak, mint Wekerle Sándor, gróf Tisza István, gróf Bethlen István, de vendégként Ferenc József,

II. Vilmos német császár és Vlagyimir orosz főherceg is ellátogatott a neves intézménybe. Tiszteletbeli tagjai között tudhatta Ferenc Ferdinánd trónörököst, Károly román királyt, Mozaffer ed Dinh perzsa sahot vagy Vajiravudh sziámi királyt.

A Park Klub a II. világháború után szűnt meg létezni. 1948-ban a Honvédelmi Miniszter kijelölte a Honvédség Háza „nyári helyiségének”. 1974-ben új épületszárnyat kapott Kiss Albert és Zádori Attila tervei alapján. Neve az idők során többször is változott, volt Tiszti Ház, Központi Klub, Magyar Honvédség Művelődési Háza. 2000. július 15-én közhasznú társasággá alakította a Honvédelmi Minisztérium, s ma is ebben a formában működik, gazdag programkínálatot nyújtva az érdeklődőknek.

Asztaltársaságok, klubok, egyletek és a korabeli sajtó

Egy évvel a Park Klub megalakulása után 1869. december 2-án a Duna parti Steingassner kávéház kártyaszobájában megalakult az az egylet, amely a későbbiek folyamán nagyban befolyásolta Zugló szabadidős és sportéletét. Létrejött ugyanis a Pesti Korcsolyázó Egylet, melynek alapító tagjai között voltak: Benke Gyula szobrász, az állatkerti Kis-és Nagyszikla tervezője és kivitelezője, dr. Kresz Géza Budapest V. kerületének tisztiorvosa, Szentkirályi Albert orvosdoktor, országgyűlési képviselő. Önerőből még ugyanaz év december folyamán felépítettek a városligeti tavon egy kis fabódét, amelynek megnyitása 1870. január 29-én történt Rudolf koronaherceg jelenlétében. Az új sport-és szórakozási lehetőség reklámozása nem volt túl könnyű, de az első korcsolyázók közt szerepelt báró Eötvös József két lánya. Az idény végére már 432 tagot számlált az egylet. A később Budapesti Korcsolyaegylet néven működő szervezet több ünnepséget is szervezett a jégpályán, ezek mindig sok embert vonzottak.

Első épületük, a Városligeti-tó partján felépített kis fabódé 1874-ben leégett, majd 1875-ben épült meg az első korcsolyacsarnok Lechner Ödön tervei alapján. Egy évvel később elkészült a mesterséges jégpálya is. A korcsolyacsarnok mai épületét Frencsik Imre tervei alapján 1893-ban építették.

1905-ben alakult meg a Budapesti „Páduai Szt. Antalról nevezett Zuglói Kápolna-Egylet”, amelynek elnöke Fektor Ferenc volt, célja pedig, a Zugló utca 13. szám alatti kápolna fenntartása és gondozása, valamint egy alap létesítése a Zugló és környékén lakó katolikusok számára építendő templomra. Bevételét, a működéséhez szükséges anyagi fedezetet könyöradományból, tagsági díjból, nyilvános gyűjtésből, sorsjátékból és kisebb mulatságok rendezéséből kívánta biztosítani.(7)A Budapesti Páduai Szt. Antalról nevezett Zuglói Kápolna-Egylet alapszabályai, Kertész József, Budapest, 1905.

1917-ben jött létre a Liget Klub, amely céljaként alapszabályzatában a következőket fogalmazta meg: „a társadalmunk művelt rétegeinek egybeforrasztását célzó társas érintkezést fejleszteni, a társas érintkezést megfelelő szórakozás nyújtásával is ápolni, és a VII. közigazgatási kerület, de különösen a Városliget és környéke érdekeinek istápolása mellett nemzeti, hazafias, közművelődési, emberbaráti és művészi célokat eszmecsere tárgyává tenni, anyagi és erkölcsi támogatásban részesíteni és társadalmi úton hathatósan előmozdítani.(8)A Liget Klub alapszabályai, Budapest, 1917.

A Liget Klub szülője a Városligeti Szomszédok Asztaltársasága volt, amely a Stefánia Corzó kávéházban tartotta összejöveteleit minden pénteken, kb. 80 fős tagsággal. Az asztaltársaság tagjaiból megalakult Liget Klub ugyanezen a helyen kezdte meg működését, külön termet bocsátottak rendelkezésükre. Alakuló közgyűlése 1913. január 3-án volt, az év végére már 167 rendes és 1 kültagot tartottak számon. Ugyanez év augusztus 1-jétől a Stefánia út 55. szám alatti ház első emeletét bérelték ki, s az ünnepélyes felavató november 16-án volt. Elnöknek dr. Márkus Jenőt választották. Péntekenként társas összejöveteleket szerveztek, majd nem sokkal a klub megalakulása után rendszeressé váltak a kedd délutánonkénti teazsúrok hölgyek részére, ezenkívül gyakorta társasvacsorákat is rendeztek. A későbbi években a társaság a Thököly út 78. szám alá költözött, s a korábbi programjaik kirándulásokkal, hangversenyekkel és egyéb szórakoztató rendezvényekkel is kiegészültek.(9)A Liget Klub választmányának jelentése az 1913. évben kifejtett működéséről az 1914. évi március hó 28. napjára egybehívott 1. rendes közgyűléshez. Fried és Krakauer, Budapest, 1914.

A zuglói társadalmi és közélet alakulásáról, a 1920–30-as években, szemléletes képet kaphatunk a korabeli helyi lapokból, Bengi László tollából. 1929 és 1931 között négy zuglói lap jelent meg. A Zuglói Közérdek című kétheti lap a Polgári Kaszinónak, illetve a Ház- és Telektulajdonosok Egyesületének lapja volt. Az 1930–31-ben havonta megjelenő Zuglói Református Egyházi Értesítő mellett a Zuglói Hírlap is jelen volt, amely 1929. december 22-én jelent meg, s amelyet Alsórákos hivatalos lapjának ismert el. A következő évben már Zuglói Újság néven találkozhatunk vele, s ekkor már az Alsórákosi Rétek és Környéke Társaskörének, a Zuglói Protestáns Egyesületnek valamint a Zuglói Sportegyesületnek a támogatását is bírja. Ez a lap számolt be többek között a XIV. kerületi Kispolgárok Pártjának megalakulásáról (1930 novembere).(10)Bengi László: Közérdek és kultúra. I. n.: Zuglói lapok, 2002. október 22. 11. o.

A feljegyzések szerint a Kovács Gyula vezette Erzsébet királyné útja 118. szám alatti vendéglőben tartotta összejöveteleit a Jóbarátok asztaltársaság, ennek pénztárosa maga a vendéglős volt.

A Paskálmalmi vendéglőben az 1920–30-as években hetenkénti, kuglizással egybekötött összejöveteleket tartott a Lyra asztaltársaság, mely egyúttal spóregyletként is működött.

Az 1930-as években először a Gyarmat u. 2., majd az Amerikai út 74. szám alatt működött a Gyenes Irodalmi Szalon Wallesz Jenő író és Gyenes Gitta keramikus, festőművész lakásában. Összejövetelein gyakran megfordult József Attila, Karin-thy Frigyes, Kassák Lajos, Kosztolányi Dezső és Tersánszky Józsi Jenő is.

Az 1950-es évek végén jött létre a hasonló gondolkodású képzőművészeket öszszefogó csoport, a Zuglói Kör, amely elsősorban Molnár Sándor személye körül alakult ki. Célja a hazai és külföldi progresszív törekvések feldolgozása, megismertetése volt. Tagjai közé tartozott pl.: Bak Imre, Nádler István, Deim Pál. A művészcsoport 1968 után felbomlott.

Munkások találkahelyei

Felsorolhatatlan volna, hogy a hosszú évek során hányféle programnak, összejövetelnek, munkásmegmozdulásnak adott helyet a Városliget, ezért most csak néhányat emelnénk ki. A Munkás Heti Krónika számol be arról, hogy 1875. június 6-án nagyszabású munkásünnepélyt tartottak a Városligetben, utána pedig nagysikerű táncestélyt tartottak, amelyre a felnőtt belépő 40, a gyermek pedig 30 krajcárba került.(11)Munkás Heti Krónika, 1875. június 6. 30. o.

Fontos megemlítenünk, hogy Zugló kezdetektől fogva remek helyszínt biztosított a különféle munkástalálkozóknak és összejöveteleknek, illetve a Városliget révén állandó színtere volt a különböző – főként – munkásmegmozdulásoknak. Ezekben, a találkozók politikai színezete mellett, mindig nagy hangsúlyt kapott a kulturális, szórakozási igények kielégítése is, éppen emiatt is fontos, hogy ezekről az összejövetelekről is szót ejtsünk.

Kis-Zuglóban a Schätz-féle vendéglő volt a munkásmozgalmak egyik központja (Csömöri út 140.). 1903. július 26-án a Magyarországi Vas- és Fémmunkások Központi Szövetségének Műkedvelő Köre díjtekézéssel és tánccal egybekötött színielőadást szervezett az „Üstököshöz” címzett nagyvendéglőben, ahol belépőt nem kellett fizetni, csupán a műsor áráért 50 fillért. Ugyanezen a napon a Trieszti Nő kerthelyiségében a munkásszervezetek rendezték meg az első Anna-bált az alakuló Anna Egyesület javára.

A Bernáth-féle vendéglőben – Dévényi út 26. – tartotta összejöveteleit a Vasúti Munkások Országos Szövetsége. A Budapesti Munkásképző Egylet 1906-ban több alkalommal is a Hungária krt. 35. szám alatt tartotta megbeszéléseit. Az Aréna út 33. szám alatt lévő Liget vendéglő adott helyet a Magyarországi Famunkások Budapesti Szövetségének, valamint itt tartotta összejöveteleit a Budapesti Színházak Műszaki Személyzetének Szakosztálya. Az egykori Trieszti Nő vendéglő

A kulturális élet színterei 1945-től

Az 1945 utáni időszak a népművelés elsődleges feladataként a munkásművelődés fejlesztését, a munkások tanítását, taníttatását: „az egyéniség gazdagítását szolgáló, a szocialista tudatot és ízlést formáló ismeretek, művészi alkotások közvetítését.(12)Zugló 1965. évi Várospolitikai tervezete, 29. o. jelölte meg.

Az 1945 utáni munkásművelődés fontos színterei voltak a különböző gyárak, üzemek, szakszervezetek munkásotthonai, kultúrházai. Egy korabeli helyi lapban olvashatunk az 1945-ben megalakult József Attila Kultúrházról. „A „József Attila” 11 Munkás Heti Krónika, 1875. június 6. 30. o. 12 Zugló 1965. évi Várospolitikai tervezete, 29. o. Kultúrház egyike a munkásság legnagyobb tetteinek. A maga erejéből hozta létre ezt a kultúrszervet, mely a rosszemlékű fasisztamásolatú kényszer-szórakoztató intézményeket van hivatva jóval, nemessel helyettesíteni. Az Angol utca 26. számú ház teljes első emeletét foglalja el ez az intézmény, kényelmesen berendezett, világos helyiségeivel […] De ha valakinek a muzsikához több a hajlandósága, kaphat arra is alkalmat. A Szabadság-énekkar (már a neve is milyen kedvvel muzsikál!) minden szerdán és pénteken ½6-kor ott próbál a Kultúrház színháztermében s a felhők felé törő, diadalmasan szárnyaló munkáshangok az egész környéket megtöltik melódiával.(13)Zugló hangja. A Magyar Kommunista Párt XIV. kerületi szervezetének lapja. 1945. május 15., 8. o. Működött még itt szavalókórus, de ide várták a munkászenészeket, a sakkozni vágyókat. Itt léptek fel a Zuglói Munkásszínjátszók.(14)Csak érdekességként említjük meg, hogy első műsorukon Molière egy munkáskörnyezetbe átültetett komédiája és egy orosz egyfelvonásos szerepelt.

Az 1960-as években a munkásakadémiák szervezése volt az elsődleges feladat, s tudjuk, hogy az évtized közepén ezekből több mint ötven működött a kerületben. A munkásakadémiák tudományos, politikai, műszaki előadásokat szerveztek az érdeklődők számára. A munkásművelődés fő színterei a Danuvia „Gorkij” Művelődési Ház és a Szabó Pál Művelődési Otthon voltak. Mivel a helyi tanács nem rendelkezett saját fenntartású kultúrházzal, ezért a kerületi népművelési feladatokat is ezen a két színtéren igyekeztek ellátni. A Danuviában – amit egyszerűen csak VIA-ként emlegetnek ma is – komolyzenei hangversenyeket, földrajzi–biológiai sorozatokat, irodalmi, történelmi előadásokat, filmvetítéseket, kiállításokat szerveztek, de ez volt az egyre inkább megélénkülő klubmozgalom központja is, itt működött a kultúrmunkások, a zenebarátok klubja. A Szabó Pál Művelődési Otthon ezzel szemben a könnyűzenei programoknak adott helyet, de itt gyűltek össze a magnó-és televízióklub tagjai is. A pártkörzetek szintén kivették részüket a népművelési feladatokból. Az Ifjúsági Klub pedig 1965-től a Rózsakert étteremben működött.

A XIV. kerületi tanácsnak volt színjátszó csoportja, néptánc együttese, énekkara is.Közösségi színtérként – úgy is fogalmazhatnánk –, hogy közművelődési színtérként funkcionált a kultúrterme is, mely a 1960-as években és az 1970-es évek elején több jelentős rendezvénynek is helyet adott.