A CSEREPESHÁZ – ZUGLÓI MŰVELŐDÉSI HÁZ ÉS TAGINTÉZMÉNYEINEK TÖRTÉNETE

Zugló első kerületi fenntartású közművelődési intézményét 1968-ban építették fel társadalmi munkában a Kacsóh Pongrác úti lakótelepen az Uzsoki u. 57. szám alatt. Neve valójában Kassák Lajos Művelődési Ház volt, de Kassák klubként lett ismert a fővárosban, sőt országosan is. A kezdetekkor az épületben működött az MSZMP három körzeti alapszervezete, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár fiókkönyvtára és maga a klub. Ekkor 398 m² alapterület állt a látogatók rendelkezésére. A lakótelepnek korábban nem volt közösségi tere, ezt a hiányt kívánták pótolni a Kassák Klub megépítésével.

A mai visszaemlékezésekben az egykori Kassák Klub egyrészt mint a Sebő Ferenc és együttese által elindított táncházmozgalom fő kiindulópontja, másrészt pedig mint alternatív szórakozási formákat nyújtó klubhelyiség ismeretes. A klub úttörő programjainak bemutatása, az itt megforduló személyiségek felsorolása külön tanulmányt igényelne, így a későbbiek során a teljesség igénye nélkül csak a legfontosabb – a klub életét és profilját alakító, formáló emberekről, csoportokról, mozgalmakról – szólunk.

A kezdetek

A Kassák Klub megnyitása után itt kapott helyet a Zuglói Diákklub, amelynek egyik első vezetője – 1969 és 1975 között – Péterfi Ferenc volt. A hely rövid időn belül a középiskolák központjává, a kibontakozó ifjúsági klubmozgalom egyik legjelentősebb helyszínévé alakult. A színes programok között szerepeltek az alternatív zenei próbálkozások, sőt egy darabig a klubnak saját zenekara is működött Nevada néven. Voltak színházi és irodalmi estek, többek között Nagy László utolsó nyilvános fellépése is a Kassák klubhoz kötődik. Rendeztek filmklubot, folyóirat-estet, kiselőadásokat, táncos alkalmakat, beszélgető kört stb.. E programok egyre több fiatalt vonzottak, a helyi lakótelepi ifjúságból jelentős számban kapcsolódtak be a közösségi életbe. A klubéletnek nagy lendületet adott Nógrádi Gábor vezetővé való kinevezése, aki 1970 és 1975 között látta el ezt a feladatot. Ebben az időszakban alakult ki egy 10–15 főből álló erős mag, akik a lakótelepnek szánt programok szervezésében is segítséget nyújtottak.

A Kassák Klubban minden újdonság szinte rögtön megjelent, s elsősorban ez tette olyan népszerűvé a helyet. Korszerű információhordozónak számított abban az időben, például a diaporáma, a mozgófilmet imitáló előadások, amelyek kedvelőiből megalakult a Diaporáma klub.

A Kassák Ház Stúdió

1969-től Kassák Ház Stúdió néven a Kassák klubban indult el a Halász Péter és Koós Anna által szervezett színházi együttes, amelynek tagjai közt szerepelt többek között Bajcsay Mária, Körmendy Mária, Breznyik Péter, Kollár Marianne, Bálint István, Buchmüller Éva, Can Togay stb.. A Stúdió 1972-ig tartotta itt előadásait, s az alábbi darabokat mutatták be: Két testvér balladája, Mert mindenki csak ül meg áll, A labirintus, A skanzen gyilkosai. Ez utóbbi bemutatója után azonban a társulatot betiltották, működési engedélyét megvonták. Ezt követőn Halász Péterék saját lakásukon folytatták tovább az előadásokat. 1971 májusában a Nancy-i Színházi Világfesztiválon szerepeltek. A formabontó előadások miatt azonban 1976-tól külföldön, New Yorkban folytatta tevékenységét – Squat Theatre néven –, ahol nagy sikere volt.

A Sebő-klub

Az első, mindenki számára nyitott táncház – Sebő Ferenc és együttese vezetésével – 1973. november 13-án nyílt meg a Kassákban.Aklub akkori vezetője, Nógrádi Gábor ajánlotta fel a szereplés lehetőségét a Sebő együttesnek.Akésőbb Sebő-klubként elhíresült rendezvénysorozat messze túlmutatott egy egyszerű táncházas összejövetelen. Célját Koltay Gergely, az együttes egyik tagja a Síppal-dobbal (15)A Síppal-dobbal a Sebő együttes klubjának tájékoztatója volt. Évente több alkalommal is megjelent, rendkívül változatos tartalommal. Szerepeltek benne népművészekkel és zenészekkel, képzőművészekkel készített beszélgetések, leírások régi hagyományokról, szokásokról, táncházakról, népzenei gyűjtések kottákkal, népi táncrendek bemutatásai, népzenéhez kapcsolódó versek, néprajzi gyűjtő utakról, felmérésekről készült beszámolók, valamint a Kassák Klub rendezvényeiről szóló tudósítások. című értesítőben a következőképpen fogalmazta meg: „Elsősorban a városi népzene megismertetése, vagyis költőink verseiben megszólaló „énünk” népzenei hagyományokkal történő interpretálása. A Sebő együttes azonban a zene megszerettetésén túlmenően szeretné sajátos eszközeivel segíteni az aktív-közösségi életforma feltételeinek megteremtését, azt, amit a beat-mozgalom csak részben tudott megvalósítani. (16)Sági Mária: A táncház. I. n.: Valóság, 21. évf. 5. sz., 1978, 69. o. A szervezők arra törekedtek, hogy a népművészet és magyar költők verseire született népzenei dalok együttes kultuszát teremtsék meg.

Sebő Ferenc elmondása szerint ajelen/jövőhangjánakmegtalálása érdekében fordultak a népzenéhez. Óriási eredményük volt, hogy a hangszeres népzenei hagyományt ők tették ismét élővé. „Évfolyamtársammal, Halmos Bélával együtt annak idején szüntelenül bújtuk a József Attila-köteteket. Egy idő után megpróbáltam a költői szöveghez dallamot komponálni. Rájöttem, hogy ezekhez a versekhez gazdag népzenei kultúránk ihlette dalokat szabad csak írni. A műfaj lehetőségein belül – a városi népzene kialakítása érdekében – a népzene nyelvére, dallamvilágára igyekeztem lefordítani neves költőink munkásságának gyöngyszemeit.Ezeket a legkülönfélébb népi hangszereken adjuk elő, mintegy a költők nyelvezetén megszólaló mai énünket az ősi parasztzene segítségével tolmácsolva. (17)Sági Mária: A táncház. I. n.: Valóság, 21. évf. 5. sz., 1978, 69. o.

A Sebő-klub kezdetben kéthetente 18–22 óráig várta az érdeklődőket, 32 taggal (17–21 évesek) működött, a tagok fő érdeklődési köre az irodalom és a népzene volt, a foglalkozások is e két ágazat köré csoportosultak, majd a későbbiekben kiegészültek táncházzal és tánctanítással. A sikereken és eredményeken felbuzdulva a táncnak, népzenének egyre nagyobb tér jutott, nőtt a tánctanításra szánt idő is, s a Kassák Klub fő profilját is ez határozta meg. Itt kell megemlítenünk, hogy a tánctanítás neves szakemberek bevonásával folyt, mint például Tímár Sándor, koreográfus, táncpedagógus, aki a Bartók Béla Táncegyüttes vezetője volt, Zsuráfszky Zoltán, koreográfus, aki az Állami Népi Együttesben táncolt, Janek József táncművész, egyetemi tanár, aki a Bartók Béla Táncegyüttes táncosa volt. S nem hagyhatjuk ki Sebestyén Márta nevét sem, aki kezdetben táncosként, majd a Sebő együttes énekeseként szerepelt rendszeresen az összejöveteleken. Az érdeklődők különböző tájakról származó népzenészekkel is megismerkedtek, ugyanis az estek rendszeres vendégei és fellépői voltak az együttes adatközlő zenekarai. Állandó résztvevőként, mesterként jelen volt Martin György neves néptánckutató is.

A szervezőkhöz közel álló vendégek a kultúra széles spektrumát ismertették meg az ide látogatókkal. Estjeiken olyan neves emberek szerepeltek, mint például Nagy László költő, Szécsi Margit költő, Szomjas György filmrendező, Korniss Péter fotográfus. Mindemellett rendszeresek voltak a kiállítások, amelyeken többek közt szerepelt, pl.: B. Müller Magda és Apáti Tóth Sándor fotóművész, Czakó Gábor író, Ardai Ildikó textilművész. Működött a klubban még egyetemi szavalókör, báb- és színjátszó kör, valamint a klub szervezett kutatómunkával, gyűjtéssel egybekötött nyári táborozásokat is.

Az itt folyó munkáról, az összejövetelek hangulatáról, varázsáról szemléletes leírás olvasható 1978-ból: „A színpadon hangszerek. Nagydob, térd közé szorított cserépdobok, bőgő, gitárok, hegedűk, tekerőlant, okarina, töröksíp, klarinét. A színpad alatt, közvetlenül a nézőtértől csak kissé elkülönítve: széksor.

Sebő Ferenc és Halmos Béla csángó népballadával kezdi a műsort. Összezárt lábbal, szinte vigyázban állva mondják–éneklik a verset. Arcuk mozdulatlan, testük is. Csak a vers fontos, s a zene. Nem „visszafogott”, nem „eszköztelen”, nem „fojtott” és nem „fűtött”, de nem is „oldott” vagy „felszabadult”. Csak természetes, magától értetődő és igaz.

A Sebő együttes (Sebő Ferenc, Halmos Béla, Koltay Gergely, Éri Péter) megvalósítja azt, amit sok kísérlet csak elkezdeni tudott: a közönség valóban résztvevője az előadásnak.

Éppoly természetességgel válik azzá, mint amilyen természetességgel erre lehetőséget nyújtanak számára. Ez az előadás oly módon válik élővé, ott és akkor megszületetté, ahogyan egy zenemű szólal meg esténként ugyanannak a partitúrának alapján azonosan, de mégis másként. Tudatos formálás és természetes könnyedség egymást feltételező és egymást támogató, nagyszerű együttese ez. A rendet szülő szabadság szép példája. A Duna-menti népek – bolgár, román, szlovák – költészetébe ágyazottan hangzanak el a Sebő által megzenésített énekelt versek…(18)Sági Mária: A táncház. I. n.: Valóság 21. évf. 5. sz., 1978. 70. o.

A Sebő együttes 1987 őszétől már nem vállalt fellépéseket, helyette Székely Levente zenekara tartott foglalkozást a Kassák Klubban gyermekjátszóval egybekötve.

Zenei programok a Kassákban

A kezdeti időktől fogva a különböző zenei próbálkozások, bemutatkozások színtere is volt a Kassák Klub. 1969-ben itt játszotta búcsúkoncertjét Radics Béla Sakk-Matt nevű bandája.

Az intézményben működött 1975 és 1979 között Szabados György, Liszt Ferencdíjas zongoraművész Nyitott csoport nevű formációja. Szabados György zenéjében a Bartók-i népzenei hagyományokra épített, de emellett az amerikai jazz zene magyarországi megismertetője is volt. A Kassák Klub bezárásáig folyamatosan jelen volt annak életében, különböző formációkat szervezve és vezetve.

1979-től a magyar jazz zene is szerepet kapott a klubban Szigeti Péter jóvoltából. Az általa vezetett jazzklubban mindinkább az élő zene került előtérbe. A program kezdetben kéthetente, majd 1980-tól havonta került megrendezésre. Évente nagy érdeklődés kísérte Kassák karácsony című rendezvényt, amelynek hagyományát a Kassák megszűnése után a Fonó Budai Zeneház folytatta.

Az 1980-as évek elején Szemző Tibor és a 180-as Csoport is a klub állandó vendégei között szerepelt. Szemző zeneszerzői munkáihoz gyakran kapcsolt beszélt szövegeket, filmeket, s a különös zenei formációi, előadásai érdekes művészi akciók voltak. Pályája elején itt játszott a KFT, 1981 márciusában itt búcsúzott közönségétől az URH, mely működésének rövid ideje alatt a kibontakozó újhullám törzshelyévé tette a Kassákot. Itt debütált a Kontroll Csoport, s egy kisebb fesztivál jóvoltából itt játszott egy színpadon 1981 februárjában a Balaton, a Neurotic a Punkráció és az URH.

1986-tól péntekenként a Petőfi Csarnokkal közös szervezésben a klub Új Zenei Prognózis címmel kezdő együttesek bemutatkozásának adott helyet. Az irodalomkedvelők számára nyújtott kikapcsolódást az Irodalmi keddek sorozat, itt a kortárs líra újhullámának megismerésére nyílott mód. A klub életében mindinkább előtérbe került az avantgárd irodalom és zene, olyan zenekaroknak biztosított próbalehetőséget, mint a Pokolgép vagy a Nyugati Pályaudvar.

Képzőművészeti programok a Kassákban

1979-ben egy neves rendezvénynek adott otthont a Kassák Klub. „Tíz évvel ezelőtt egy tizennégy tagú művészcsoport Szürenon elnevezéssel ugyanezen a helyen, a Kassák Lajos Művelődési Házban mutatta be újabb munkáit. Az elnevezés a kiállítás szervezőjétől, Csáji Attilától eredt, s elsődleges értelemben a szürrealizmus és a nonfiguráció kapcsolatára utalt. A laza csoportosulás, néhány, egymással szorosabb kapcsolatban álló művészre épült (Csáji, Csutoros, Haraszty, Pauer, Prutkay,Papp, Illyés, Türk), akik többször kiállítottak közösen. Valamennyien egyetértettekazonban „egy szellemi nyitottság és frissesség vállalásában, abban az igényben,hogy az emberi lét jellegzetesen e századi átéléséből, szellemi problémáiból fakadó formavilágot kell létrehozni, valamint abban is, hogy mindebből kiiktathatatlan a második világháború utáni évtizedek avantgarde irányzatainak formavilága,kutatása (Csáji Attila) (19)Mezei Ottó. I. n.: Szürenon előszava, Budapest, 1979.

A kiállító művészek a magyar művészet jelentős, sajátos hangvételű és színezetű képviselői voltak, akik a külföldi mintákat, formákat is tanulmányozva alakították ki stílusukat.

A Kassák Klub azonban ezen kívül is folyamatos kiállítási lehetőséget biztosított a különféle képzőművészeti alkotások bemutatásának.

Gyerekfoglalkozások a Kassákban

Az 1977-ből fennmaradt beszámolók és írások szerint az intézmény gyermekekszámára is kínált népszerű és érdekes foglalkozásokat. Az ide látogató 3–10 éves gyermekekkel minden második vasárnap két felnőtt (Kővágó Zsuzsa és VárnagyIldikó) játszott együtt. A foglalkozás célja az volt, hogy a művészetet komplexmódon megértessék a gyerekekkel, szabad képzettársítás és rögtönzés útján „megtanítsák” a cselekvő átélést. Az egyik foglalkozásvezető, Kővágó Zsuzsa megfogalmazása szerint„A gyerekekben még minden együtt van, mint az ősember barlangjában: a zene, a tánc, a színház (szertartás) és képzőművészet. És mi csak együtt akarjuk tartani ezeket.(20)Tibor Klára: Gyerekek a Kassák Klubban. I. n.: Köznevelés, 33. évf. 25. sz., 1977. 9. o. A gyermekek különböző zeneművek (Vivaldi,Bach, Schumann stb.) hallgatása közben „alkottak”, munkáikból pedig az év végénkiállítást állítottak össze.

Filmes programok a Kassákban

Az 1980-as évek elején az igények megváltozása következtében a közönség lassan kicserélődött, a hangsúlyeltolódás miatt a népzenei programok és a táncház mindinkább háttérbe szorult. Létrejött azonban az „Amatőr Fórum”, amely a főváros amatőr zenei, színjátszó együtteseinek biztosított bemutatkozási lehetőséget, valamint mindinkább előtérbe kerültek a filmes programok.

A Filmgyár közelségének köszönhetően már korábban is működött itt egy Filminformációs központ Dárday István rendező vezetésével, valamint 1979-től megkezdődött egy videoklub előkészítése is. A filmes programok kapcsán azonban Dárday mellett meg kell említenünk Tarr Bélát és Vitézi Lászlót is, akik ugyancsak hosszú éveken keresztül aktív szerepet játszottak a Kassák Klub életében.

A Fővárosi Tanács Művelődésügyi Főosztályának koncepciója szerint a fővárosban az egyes művészeti ágak módszertani központjai nem egy központi intézménybe, a Budapesti Művelődési Központba, hanem más-más intézményekbe kerültek.(21)A Budapesti Művelődési Központ mint fővárosi hatókörű intézmény indulásakor (1979-től) szakfelügyeleti és módszertani feladatkörrel lett felruházva. Ez utóbbit művészeti területen (többek között feltételeinek szűkössége okán), több kerületi közművelődési intézménnyel közösen, decentralizált formában látta el. A célszerű munkamegosztás jegyében elsősorban azok a művelődési házak váltak egy-egy szakterület gazdájává, ahol a feltételek már eleve adottak, vagy a legkönnyebben megteremthetők voltak (pl.: a Felnőttnevelési Stúdió a Patakyban, a Bábos Bázis a Csiliben, zenei területen a Zichy kastély, az Óbudai Társaskör elődintézménye – voltak az első bázisok). A művészet-módszertani bázisok kiválasztásának szakmai megalapozottságát és tevékenységük életképességétŰ mutatja, hogy a jelenleg is működő intézmények közül szinte valamennyi szervezet máig megtartotta fő-, vagy egyik fontos feladataként egykori profilját. A vizuális nevelés központi intézménye a XIII. kerületi József Attila Művelődési Központ lett, amely azonban nem foglalkozott a filmmel. Ezzel szemben a XIV. kerületi Művelődési Ház, mely a XIV. kerületi Tanács Művelődésügyi Osztályának Közművelődési csoportjával közösen több filmes formát is működtetett, a fővárosi közművelődés filmes bázis-intézményeként is működött. A Kassák Klubban a filmes bemutatók, filmklubok a nagyközönség számára nem vagy csak nehezen elérhetô filmeket mutatták be:

  • a Társadalmi Forgalmazás nevű program célja az volt, hogy a magyar dokumentumfilm eljusson a nagyközönséghez. A program összeállításában és levezetésében Dárday István, Tarr Béla és Vitézi László működött közre.
  • Perlaky Tamás filmesztéta filmklubjában a máshol nem látható külföldi művészfilmeket tekinthették meg a látogatók, tematikusan rendszerezve.

Mindezeken kívül alkotói filmes tevékenység, filmkészítés is folyt a Kassák Klubban:

  • a Kassák Kísérleti Video Csoport 1979 szeptemberében indult, 20 fővel működött, fő céljuk az volt, hogy a dramaturgiai és szerkesztési készségek elsajátítása után közéleti tevékenység formájában szűkebb környezetük emberi, társadalmi problémáit feltárják, ábrázolják s eljuttassák a problémában érdekelt közönséghez. A csoport vezetője Tarr Béla volt.
  • a Zuglói Amatőr Video- és Filmstúdió a Zuglói Ifjúsági Klubban működött 1979 augusztusától, korábban Labor Afk néven. A stúdió tagsága 8 fő volt, akik több díjnyertes amatőrfilmet is készítettek (az 1980. évi Országos Amatőrfilm Fesztivál nagydíját is elnyerték).

1983-ban a vezetőváltás miatt részben megváltozott a Kassák Klub tevékenysége, Kiss Katalin irányítása alatt új szórakozási és tevékenységi formák jelentek meg. Az addig telt házzal működő disco és a rock koncertek megszűntek, azonban megkezdte működését a Józsefvárosi Sportkörrel közösen a SANA-klub, amely az egészséges életmód, korszerű táplálkozás, keleti művészetek és filozófia segítségével elsősorban az indiai kultúrát igyekezett bemutatni és népszerűsíteni. Az amerikai népzene megismertetésére törekedett az újonnan elindult blueskocsma, a CHUCK-buli pedig a rockzene kezdeteit bemutató discojellegű szórakozási formát kínált. Mindemellett havi rendszerességgel bálokat is rendeztek.

A Kassák Klub profiljának átalakulása és a klub megszűnése

A Kassák Klub háttérbe szorulását nagyban elősegítette a Petőfi Csarnok indulása, ugyanis az 1986-ban felépült intézmény főként az ifjúság számára kínált szórakozást, s színvonalas programjával mindinkább kielégítette a tinédzserek igényeit, és a klub addigi közönségének egy részét bizony elhódította. Mindezt még tetézte, hogy a lakossági panaszok miatt a zajjal járó zenés programok, mulatságok száma egyre csökkent, holott korábban az ilyenfajta rendezvények vonzották leginkább a közönséget.

1988-ban már egyre inkább a rétegízlésre épülő programok jellemezték a Kassák kínálatát. A még mindig népszerű táncház, aprók tánca, jazzkoncertek (műhely-jelleggel), filmklub, videocsoport és videoklub (Tarr Béla, illetve Perlaky Tamás vezetésével), valamint az orkesztika csoport (Dienes Valéria táncpedagógiájára épülő mozgásművészet) működtek. Ezek közül a videoklub bizonyult a legnépszerűbbnek.Ízelítőül álljon itt 1988. évi tavaszi programja:

  1. január 8. – Truffaut: Két angol lány és… (francia)
  2. január 15. – Fassbinder: Lili Marleen (német)
  3. január 22. – T. Gilliam: Gyalog-galopp (angol)
  4. január 29. – Annaud: A rózsa neve (francia–német)
  5. február 5. – T. Gilliam: Jabberwocky (angol)
  6. február 12. – K. Russel: Szerelmes asszonyok (angol)
  7. február 19. – K. Russel: Mahler (angol)
  8. február 26. – K. Russel: Ördögök (angol)
  9. március 4. – K. Russel: Boyfriend (angol)
  10. március 11. – K. Russel: Világok harca (angol)
  11. március 18. – K. Russel: Változó állapotok (angol)
  12. március 25. – K. Russel: Valentino (angol)

Egyre több szokatlan, de az akkori divatirányzatoknak megfelelő program is megjelent a Kassák Klub kínálatában, olyanok mint például Asszertivitás tréning, a transzrelaxáció, a Tűztánc ünnepély, a New Age, valamint a különféle személyiségfejlesztő programok és pszichológiai kísérletek. Az átalakuló igények miatt az egytermes épület már nem tudta kiszolgálni az érdeklődőket, alkalmatlanná vált funkciójának betöltésére, ezt csak tetézte, hogy az épület állaga is teljesen leromlott. Mindezen tényezők együttesen járultak hozzá a Kassák Klub 1990-es bezárásához.

1991-ben Budapest–Zugló Önkormányzatának képviselőtestülete a Kassák Klub használati jogát visszavette a Cserepesháztól. „Intézményünk nyilvántartásában szereplő Kassák Klub épületét, az Önkormányzat testületi döntése alapján, állóeszköz állományunkból kivezetjük. Bruttó érték: 1 158 942 Ft”– áll az 1991. december 31-én kelt iraton.(22)Cserepesház irattára, 105/91. sz. irat Az önkormányzat ezt követően hozzákezdett egy magastető építéséhez. Mivel egy ekkora intézmény működtetése meghaladta volna a kerület anyagi lehetőségeit, ezért partnereket keresett olyan formában, hogy a működtetés joga Budapest–Zugló Önkormányzatáé maradjon. A Polgármesteri Hivatal Pénzügyi és Tervosztályának tervcsoportja tárgyalásokat kezdett a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár gazdasági igazgatójával, miszerint az alsó szint felújítási munkálatainak finanszírozása ellenében a FSZEK öt évre megkapja az alsó szint bérleti, üzemeltetési és használati jogát.(23)Cserepesház irattára, B/12/91. sz. irat A felújítás megtörtént a FSZEK kerületi fiókja az épület földszinti részén megkezdte működését, az Önkormányzat pedig az emeleti részt bérbeadással hasznosította.

Egy régi–új tagintézmény: a Kassák Klub Zuglói Helytörténeti Műhely

2004-ben került sor a Kassák Klub újbóli megnyitására a Cserepesház telephelyeként. Az újbóli üzembe helyezés fő oka az volt – mint korábban is –, hogy a Kacsóh Pongrác úti lakótelepnek semmiféle közművelődési színtere nem volt, így Budapest–Zugló Önkormányzata szükségét érezte egy új közművelődési színtér létrehozásának. Az újonnan megnyílt intézmény adott otthont a Zuglói Helytörténeti Műhelynek is, amely legfőképpen Herminamező Polgári Körének (alapítva 1990 – továbbiakban: HáPéKá) köszönhette létrejöttét. A kerület civiljeit – elsősorban a fentebb említett egyesület tagjait – már régóta foglalkoztatta egy Zuglói Helytörténeti Gyűjtemény létrehozásának a lehetősége. A HáPéKá tagjai közt többen is voltak (s vannak ma is), akik helytörténeti kutatómunkát végeznek. Az ő közbenjárásukra és szellemi tudásukra alapozva jött létre tehát a Zuglói Helytörténeti Műhely 2005 októberében.

A helytörténeti kutatómunka mellett a Kassák Klubban kapott helyet a Tetőtér Színtársulat, amely évente 8–10 előadással várja az érdeklődőket. A helytörténeti vonatkozású rendezvényeken kívül a Kassák Klub főként gyermekek számára kínál foglalkozásokat.