A CSEREPESHÁZ – ZUGLÓI MŰVELŐDÉSI HÁZ ÉS TAGINTÉZMÉNYEINEK TÖRTÉNETE

Munkácsy Mihály Képzőművészeti Kör

A Munkácsy Mihály Képzőművészeti Kör (továbbiakban: Kör) ugyancsak a XIV. kerületi Tanács VB Irodalmi és Művészeti Klub telephelyeként működött az Ajtósi Dürer sor 5. szám alatt. 1958-tól volt az intézmény használatában, s már 1959-től fogva szakköri helyiségként működött. 1965-ben a tanácsi beszámoló szerint a Kör mindkét csoportjában élénk munka folyt, 45 tag vett részt a rendszeres oktatásban.(24)Zugló 1966. évi Várospolitikai terve. 74. o.

1981-ben az Kör a Jurisich u. 18/b. szám alatt folytatta munkáját, az Ajtósi Dürer soron pedig megkezdték egy kisgaléria kialakítását.

A Jurisich utcai klubhelyiséget a klubtagok társadalmi munkában hozták helyre a Gépipari Technológiai Intézet Műanyagipari osztályának segítségével. Ettől kezdve két képzőművészeti kör működött a telephelyen: a főként a fiatalabb korosztálynak szóló csoport vezetője Csáji Attila volt, a felnőtteknek szóló csoporté pedig Veress Sándor. A képzőművészeti szakkör célja az volt, hogy a résztvevőkben elindítsa a képi nyelv további tudatosítását, felébressze és fejlessze az egyéni alkotó tevékenységet, valamint bővítse a vizuális ismereteket.

A Csáji Attila vezette kör tizen- és huszonévesekből állt, tanulókból és dolgozókból vegyesen. Munkájuk két módszertani elv alapján folyt:

  1. A képet-képpel magyarázás. A látványt gazdagabb összefüggésrendszerbe helyezzük, egy-egy megformált képi konklúziót képek, fotók, magyarázó rajzok stb. és szöveg kíséretében bontjuk összetevőire.
  2. A témát a körtagok manuális és intellektuális síkon egyaránt megközelítik (elemzések, beszámolók, a vizuális problémákról való szóbeli megnyilatkozás pontosítása stb.).(25)A Munkácsy Mihály Képzőművészeti Kör 1979–80-as munkaterve. A Cserepesház irattára

A nagyobb helyiség lehetővé tette a korábbi munka színesítését, kiszélesítését: a hangsúly a színnel, fénnyel kapcsolatos és az anyagismereti gyakorlatokra tevődött át, a kép időbeliségének vizsgálatára. Már az 1980-as évek elejére kialakult egy olyan csoport, melynek tagjai friss szellemű, önálló alkotó munkára voltak képesek (Léh Ernő, Császári Gábor, Maróti László, Szerdahelyi András, Stankóczi Vera stb.), de mellettük újabb- és újabb érdeklődők kapcsolódtak be a munkába, képzettségük és képességi szintjük azonban nagyon eltérő volt. Az új helyszín lehetővé tette a differenciált munkát is. A már amatőr képességeiket bizonyított tagok számára létrehoztak egy zuglói amatőr stúdiót, s ők ott folytathatták munkájukat.

A kör és Csáji Attila munkája kezdetektől fogva nagyon jó megítélésben részesült az igénybevevők oldaláról, de kivívta a hivatalos elismerést is: „A szakfelügyelő örül, ha könnyű helyzetben van. Helyzete akkor könnyű, ha kifogásait nem kell a jelentés-diplomácia problémákra utaló sejtetéseket sugalmazó virágnyelvén megfogalmazza, hanem egyszerűen megírhatja, hogy amit tapasztalt, az jó. Így öröme tulajdonképpen kettős: az élményszámba menő jó tapasztalaté és a vele kapcsolatos szókimondhatásé. Csáji Attila körében nagyszerű munka folyik […] Csáji Attila képzőművészetünk élvonalába tartozó fiatal festőművész. Kimagasló pedagógiai rátermettsége teszi alkalmassá az igen sokoldalú program megvalósítására.(26)XIV. ker. Tanács Munkácsy Mihály Képzőművészeti Körének Csáji Attila által vezetett tagozata, a Cserepesház irattára, 1978.