A CSEREPESHÁZ – ZUGLÓI MŰVELŐDÉSI HÁZ ÉS TAGINTÉZMÉNYEINEK TÖRTÉNETE

Zuglói Ifjúsági Klub

A Füredi úti lakótelepen folyó közművelődési munka az Információs iroda létrejötte előtt

Az 1970-es évek végére megszületett az elhatározás, hogy az addig több színtéren is működő, de központi irodáját a tanácsi épületben üzemeltető XIV. kerületi Művelődési Ház a Füredi úti lakótelepre költözzön, hisz feladatai közt elsősorban a lakótelep közművelődési feladatainak ellátása szerepelt.

A Füredi úti lakótelep a főváros első nagypanelos lakótelepeként – az egykori Rákosfalva területén – épült meg 1968 és 1976 között 120 ha-os területen. Ehhez sajnos az egykori Rákosfalva szinte teljes egészét lebontották. Az átlagos lakásterület 50 m² volt, egy főre 15 m² jutott. A tervek szerint: „A városközpontban – egységes városképi kompozíció keretében – két áruház, művelődési ház, kamaraszínház, filmszínház, kiállító terem, 2 étterem, orvosi rendelőintézet és gyógyszertár, szolgáltatóház, igazgatási intézmények és nyolc irodaház épül. (30)30 A zuglói új lakónegyed, Budapest, 1973. Tudjuk azonban, hogy főként anyagi okok miatt mindezekből csak egy áruház, két szolgáltatóház s egy étterem valósult meg.

A lakótelepi lakosság összetétele kezdetben aránylag homogén volt, hiszen zömében a lakótelep helyén álló egykori Rákosfalva lakosaiból tevődött össze. Az 1990-es évek közepére azonban megváltozott a helyzet. Mivel a lakótelep lakásai többnyire 1–1,5 szobásak voltak, jobbára csak idősek maradtak a telepen, a gyermekes családok kinőtték a lakásokat, elköltöztek, így megváltozott a lakosság összetétele is. Hiányzott továbbá a lakótelepről a közművelődési tér. Zugló már korábban benépesített helyeivel ellentétben, ahol a benépesítés során kialakultak a közösségi színterek, a mesterséges úton létrehozott lakótelepek esetében ez nem így volt. Ez volt a helyzet a Füredi úti lakótelep esetében is. Az itt épült bevásárlóközpontokban, illetve különböző épületekben voltak ugyan közösségi célokra is alkalmas terek, ezekben azonban műhelyek dolgoztak.

A közművelődési szakemberek a tanácsi épületből jártak ki a lakótelepre, „kivitték” a kultúrát az érdeklődőknek: filmvetítést, amatőr bemutatókat, gyermekprogramokat, térzenét.

Nagy sikerrel zajlott a „Lakótelepi nyár (31)A „Lakótelepi nyár”, vagy korábbi nevén a „Nyári lakótelepi akció”, illetve a „Színházalás”, a Budapesti Művelődési Központ szakmai szolgáltatása volt a fővárosi közművelődési intézmények számára. Ezeknek az ún. „körműsorok”-nak számos kitűnő előadó, művész, kézműves volt hosszú éveken át állandó fellépője, résztvevője. Célja volt, hogy az akkor még nagyszámú, és többségükben színpadképes amatőr művészeti csoportokat elégséges fellépési lehetőséghez, továbbá az egyre szaporodó lakótelepek – amelyek mindenféle kulturális és közösségi infrastruktúra nélkül épültek – lakóit kulturális programokhoz, művészeti élményekhez jutassa. rendezvénysorozat, melynek színterei – a korabeli ismertető szerint – a Csertő park, illetve a Rákosfalva park voltak, a programban pedig olyan bemutatók szerepeltek mint a kisfilmek, rajzfilmek, ismeretterjesztő és egyéb rövidfilmek vetítése „Kisfilmek a nagyvilágból”címmel. – Amatőr színpadok bemutatója – tréfák, vígjátékok, vásári komédiák – mindezek a felnőtt lakosságnak szóltak. Gyermekek számára daltanulást, játékkészítést, rajzversenyt, bábszínházat,sportversenyeket, tréfás játékokat kínáltak. A Nyugdíjasház kertjében került sor az Esti kamarazene című rendezvényre, illetve a Szabadtéri szoborkiállításra. Ezek a rendezvények alkalmanként 200–300 embert is megmozgattak, sikerük azonban mindig az időjárástól is függött. A kultúraközvetítés eme módja azonban a telepen való állandó jelenlét hiánya miatt igencsak nehézkes volt, hiszen az emberek a személyes kapcsolatokat is igényelték.

A telephely nélküli művelődési ház állandó épületet keres

A Tanács a Csertő park 2/a. szám alatt működő műhely, az Ezermester Vállalat bérletét felmondta. A művelődési ház Információs irodája 1980. április 9-én költözött ki a tanács épületéből, hivatalos működését 1980. május 5-én kezdte meg 80 m²-en.Az új helyszín – egy 1972-ben épült 15 emeletes lakóház földszintje – négy utcai portállal rendelkezett, s a közhasznú információs iroda mellett könyvtár is helyet kapott az épületben.

A művelődési ház telephelyeként működő Információs iroda tehát most már közvetlenül a helyszínen szervezte a lakótelep kulturális életét, az igényeknek megfelelő szolgáltatásokat nyújtva. A csoportos foglalkozások továbbra is iskolákban és a lakótelepen található pártházakban folytak.

Kezdetben tanácsi ügyekben, útlevél-és utazási ügyekben igazította el az érdeklődőket, de Autóklub szolgáltatásokat is nyújtott számukra, színházjegyet árusított, s népszerű volt szabásminta szolgálata (szakemberek segítettek a szabásminták elké-szítésében), valamint az egyéni korrepetálás is. Továbbá itt működött a LARES Humán Szolgáltató Kisszövetkezet kirendeltsége is. Az épületben helyet kapó könyvtár 2500 kötettel nyitott, s az első évben 327 fő iratkozott be, hogy szolgáltatásait igénybe vegye.

Az Információs iroda elsődleges célja és feladata az egyénnel való foglalkozás volt, de fontosnak tartották azt is, hogy segítségükkel közösségek alakuljanak és működjenek. A kezdetektől működő nyugdíjas közösség nagyon hamar önszerveződő közösségé alakult, s a mai napig működik.

Azzal, hogy az intézmény új helyszínre került, és kínálatát bővíteni, színesíteni tudta nőtt látogatottsága is.

Az 1970-es évek végére nyilvánvalóvá vált, hogy az Örs vezér terére tervezett kulturális központ különböző okok miatt nem épülhet meg. Nyilvánvaló volt azonban az is, hogy a közel 50 ezer lelket számláló Füredi úti lakótelep nem maradhat művelődési ház nélkül, hiszen az ún. telephely nélküli művelődési házak nem adnak hosszú távú megoldást a lakótelepek kulturális kérdéseire.

A művelődési ház több telephelyen való jelenléte megnehezítette a közművelődési munkát. Ezért is merült fel egy új központ kialakításának az igénye. A legnagyobb gondot azonban az erre a célra leginkább megfelelő épület megtalálása jelentette. Végül is a Vezér u. 28/b. szám alatti, a panelházak árnyékában meghúzódó, az egykori Rákosfalva hangulatát idéző épületre esett a választás. Az épületet a Füredi lakótelep építése során felvonulási épületként használták, majd a telep elkészülésével lebontásra ítélték.