A Corvin Művelődési Ház

Rendszerváltás után: a Corvin Művelődési Ház

Pályázatok jegyében (1991–1998-ig)

A kerület újonnan elnevezett művelődési házának életében jelentős változást a rendszeres pályázati források elnyerése jelentette. Ezek segítették a szakterületek munkáját, és általuk a tevékenységek bővítésére is sor kerülhetett. Így kapott például 1991-ben támogatást a művészeti terület, a helytörténet, a Szünidő 91’ program, a Természetkutató gyermektábor,
a helyi nyári tábor is.

A Corvin Művész Klub kiállításait átmenetileg az épület ebédlőjében rendezték meg. 1991-től Mohácsi Regős Ferenc festőművész lett a klub új vezetője. Mégabban az évben hat egyéni és csoportoskiállítást szerveztek (látogatók száma kb. 750 fő) és innentől szerepel a Corvin Galéria elnevezés is.

Jelentősen növekedett ebben az időszakban az egészségnevelési programok száma. (Reiki tanfolyam, reflexterápia, keleti diagnosztika, gyógynövény ismereti tanfolyam stb.) Második éve működött az amatőr rock zenekarok felkarolása, koncertlehetőség biztosítása.

1992-től számíthatjuk a fokozatos átállást a számítógépes adatkezelésre.

Az 1993-as vezetői programban jelentős szerepet kap a marketing, a reklám, a szakmai és gazdasági munka menedzselése,
a kerületi közművelődési tevékenységek összehangolása.

A Corvin Művész Klub 1995. január 5-én írta alá a működési rendjét, melyben rögzíti, hogy a klub vezetése a tagság által választott vezetővel és vezetőségi tagokkal működik. A klub tagja lehet, aki a rendezvényeket rendszeresen látogatja, egyetért
a klub célkitűzéseivel, munkássága alapján a klub vezetősége felvételre javasolja, és az évi tagsági díjat (1995-ben: 1200 Ft) kifizeti. 1991-től Mohácsi Regős Ferenc festőművész a vezető, a vezetőség tagjai pedig Darázs István és Koncz Vilmos fafaragók, Richter Endre keramikus, Thurzay Gábor és Zsuráffy Mária festőművészek. Éves szinten megvitatásra kerül a vezetőséggel és a tagsággal a csoportos kiállítások menete, valamint a Corvin éremmel kapcsolatos pályázat kiírásának feltételei, és a hozzá kapcsolódó tennivalók. Ezenkívül állandóan napirenden van a Corvin Galéria működtetése, kiállításainak gondozása és az egyéb közös programok szervezése, például klubösszejövetelek rendezése kötött és kötetlen formában. A klub célkitűzései: a közösségi élet biztosítása és kiállítások szervezése; évi egy közös kiállítás, Őszi Tárlat megrendezése és a Corvin érem kiadása. Az Őszi Tárlat nyitott, bárki jelentkezhet rá, a vezetőség elő zsűrijével. A havi kiállításokat, amennyiben szükséges, a vezetőség zsűrizi.

A Corvin emlékérem alapítását a tagság 1993-ban határozta el, az eszmei alapító Mohácsi Regős Ferenc volt, az érmet Csúcs Ferenc éremművész készítette. A pénzdíjas kitüntetést pártatlan kuratórium ítéli oda kétévenként. Díjazott csak a Corvin Klub tagja, több évtizedes egyéni értékeket felmutató művész lehet.

A változást hozó év a 1996. volt. A Corvin Művelődési ház megkapta az Erzsébet-ligetben a szovjet csapatok által hátrahagyott kulturális központ épületét, mint telephelyet. A millecentenáriumi évére már programokat is szerveztek ide, a 80 éves mátyásföldi repülőtér jubileumi ünnepségeit.

A következő évtől folyamatosan (a ligeti épület eléggé leromlott állapotát helyrehozó folyamatos tatarozást is követve) bővülnek az intézmény programjai.

Így első ízben rendezték meg a több mint egyhónapos rendezvénysorozatot, a Kerületi Kulturális Napokat. Koncertsorozatok indultak, amatőr zenekaroknak a Koncertfórum, már ismert zenekaroknak a Hónap koncertje, valamint nosztalgia táncestek a Gemini trióval. 1997-ben az intézmény megbízást kapott a fenntartótól, hogy az önkormányzat első emeleti előtérben létesítsenek mini galériát. Az Önkormányzati Galériát december 22-én avatták fel Farkas Sándor díszmű kovács és Koncz Vilmos fafaragó munkáival. Az év új képzőművészeti sorozata volt a Pillanatképek, amely a Képzőművészeti Főiskola növendékeinek és pályakezdő képzőművészeknek adott kiállítási lehetőséget.

A XVI. Kerületi Önkormányzat az 1997. évi CXL. Törvény 77. paragrafusában nyert felhatalmazása alapján rendeletet hozott a helyi közművelődésről, amelynek feladatait elsősorban és döntő többségben az általa fenntartott Corvin Művelődési Ház látja el. Tölg-Molnár Gábor, a Corvin Művelődési Ház volt igazgatóhelyettese(1)Tölg-Molnár Gábor 1996. március 1-jétől 2007. december 31-ig dolgozott az intézményben.összesítette a ház rendeletben nevesített feladatait:

„Az iskolarendszeren kívüli öntevékeny, önképző, szakképző tanfolyamok, életminőségi és életesélyt javító tanulási, felnőttoktatási lehetőségek megteremtése.” A feladatot a Corvin Művelődési Ház két alapvető tevékenységi körre osztotta: egyrészt az amatőr művészek tehetséggondozására, benne az előadó-művészeti tagozat és a vizuális tagozat. Másrészt a közhasznú információkat biztosító, illetve szervező funkciókra, időszakos tanfolyamok, előadások, nyelvtanfolyamok, önismereti, önbizalom fejlesztő tréning, rovásírás tanfolyam, manómuzsika (játékos ismeretterjesztés gyerekeknek – családi foglalkozás keretében) szervezésére, internet hozzáférésre.

„A település környezeti, szellemi, művészeti értékeinek, hagyományainak feltárása, megismertetése, a helyi művelődési szokások gondozása, gazdagítása.” Képző- és iparművészeti kiállítások (éves szinten 30 megnyitó), helytörténeti bemutatók, helyi hagyományok gondozása és gazdagítása Mátyásnapi Vigasságok, Tavaszi Fesztivál, húsvéti, pünkösdi, karácsonyi ünnepkör tradicionális ünneplése, Kertvárosi Vigasságok.

„Az egyetemes és nemzeti kultúra értékeinek megismertetése, a megértés, a befogadás elősegítése, az ünnepek kultúrájának gondozása.” Színházi estek szervezése: befogadó színház funkció több műfajban, zenei rendezvények szervezése műfaji korlátok nélkül, előadó-művészeti pódium rendezvények. A nemzeti ünnepek méltó megünneplése.
    „A helyi társadalom kulturális önszerveződő tevékenysége erősítésének, közösségi életének, érdekérvényesítésének segítése.” Ebben a kérdésben stratégiai cél a közösség építése, megtartása és a segítése. Megvalósítási formái: kisközösségek befogadása, illetve létrehozása, civil körök kezdeményezéseinek felkarolása és támogatása, klubok, körök rendszeres működtetése.
    „A nemzeti és nemzetiségi kultúrák közötti kapcsolatok kiépítésének és fenntartásának segítése.” A kerületben élő tizenegy kisebbségi önkormányzat bemutatkozásának, kiállításainak, és egyéb összejöveteleinek segítése a művelődési ház személyi és tárgyi feltételeivel.
    „Egyéb művelődést segítő lehetőségek biztosítása.” Ide tartoznak a rendszeresen visszatérő táncestek, gyerek bulik, táncházak, a Majális, a Gyermeknap, a Mikulás ünnep, a bálok és vetélkedők.

Az 1998-as év a Corvin Művelődési Ház fennállásának 25 éves évfordulója jegyében telt el. Az éves munkatervben kiemelt feladatokról olvashatjuk „Koncepciónknak megfelelően a művészeti, a helytörténeti, és egyéb tevékenységekben az eddigi eredmények folytatása, hagyományaink ápolása, új tevékenységek indítása… Az 1848-as szabadságharc 150. évfordulójának méltó megünneplése. Kerületi és intézményi szinten. Sashalom 75. és Pest–Buda–Óbuda egyesítésének 125. évfordulójának megünneplése”.

Ebben az évben indulnak el a Thököly utcai ház földszinti nagytermében a Kamarazenei Estek, a Kamaraszínházi-pódium Estek, valamint a nemzetiségi, népzenei estek. A Corvin Galériában továbbra is kéthetente rendeznek új kiállításokat, főleg a kerület művészeinek, a művész klub tagjainak, valamint folytatódik a Pillanatképek mini tárlat sorozat. Új tanfolyamok indulnak.

Az év végén Gallé Lászlóné nyugdíjba vonult. Több mint húszéves munkája sommáját kollégája, Tölg-Molnár Gábor írta le: „…sorozatos nehézségek (költözések, helyhiány, pénzhiány) ellenére a művelődési házat mégis sikerült a kerületi lakosság körében vonzóvá tennie, megszerettetnie.”

A bizonytalanság évei (1999–2004-ig)

1999-től Jámbor Imre az új igazgató. A vele készült interjúk főbb gondolatait a XVI. Kerületi Újságban olvashatjuk. Mindkét cikket Benedek Ágnes újságíró jegyezte le, az elsőt 1999 januárjában:

„A kérdésekből, hozzászólásokból kiderült, hogy a képviselők menedzserszemléletű, a pénzügyekkel is jól bánó vezetőt látnának szívesen. Programjából úgy tűnik, Jámbor Imre megfelel ezeknek az elvárásoknak, most már csak a gyakorlatban kell ezt bizonyítania. A harmincnyolc esztendős fiatalember tizenkét éve dolgozik a kultúra területén. Az Iparművészeti Főiskolán kulturális és művészeti menedzser szakon végzett, a Fiatal Művészek Klubjában hét éven át – annak megszűnéséig – művészeti vezetőként tevékenykedett.

Első dolga az anyagi, szellemi, emberi értékek leltározása lesz. Szeretné mihamarabb megismerni belülről, folyamatában a házban folyó munkát, a munkatársakat, és fel akarja venni a kapcsolatot a kerületi intézményekkel. Ígérte, a jól bevált programokon nem változtat, de a művelődési ház arculatát szeretné a ‘90-es évek színvonalára emelni. Nagy szerepet szán a számítógépnek, az internetnek, hiszen tömegkommunikációs korban élünk. Tervei közt szerepel az Erzsébetligeti Színház jobb kihasználása, kávéház kialakítása, egy – az Almássy téri Kölyökvárhoz hasonló – gyermekjátszóház megteremtése, az értelmiség erőteljesebb megszólítása, kapcsolat a civil szervezetekkel, az extrém sportokhoz kapcsolódó klubok létrehozása.”

A második cikk, alig több mint egy év múlva, 2000 márciusában jelent meg:
    „Igaz nem vagyunk bővében kulturális intézményeknek, de azért itt található a hajdan nagynevű Ikarus, a Holdvilág Kamaraszínház és természetesen a Corvin Művelődési Ház és az Erzsébetligeti Színház.
    Az önkormányzat által tíz éve működtetett Corvin nem igazán tudta betölteni az Ikarus által hátrahagyott kulturális űrt. Gond volt, hogy a sashalmi piac melletti régi iskolaépületben működő kultúrháznak nincs múltja, azon kívül nincsen nagyterme sem, csak klubfoglalkozásokra, tanfolyamokra alkalmas helyiségekkel rendelkezik.

Új helyzetet teremtett, hogy a szovjet kivonulással az önkormányzatra „hagyományozódott” a mátyásföldi volt tiszti kaszinó, amelynek impozáns épülete egy szép park közepén áll, és nem mellékesen nyolcszáz fős a nagyterme (2)Az eredetileg a Rákóczi Ferenc Katonai Középiskola részére épült középső rész tornateremként funkcionált. Ez ma a színházterem és az Aula Galéria területe. A szovjet hadseregcsoport építette hozzá a bal oldali étteremrészt és a jobb oldali előteret is, valamint kialakította a tornateremből a színházat – (Végh Aladár építész közlése)..
Az önkormányzat a felújításra is áldozott, így az épület harmada – a nagy és egy kisterem, valamint az aula – használható. Egy évvel ezelőtt a Corvin kezelésébe került az Erzsébetligeti Színháznak keresztelt épület. Ugyanekkor nevezték ki az új igazgatót, Jámbor Imrét is, aki izgalmas kihívás előtt állt. Feladatul kapta, hogy vezesse be a köztudatba az új művelődési intézményt.

Mi történt az elmúlt egy évben, hogyan sikerültek a tervek? Erről kérdeztük az igazgatót.

„Az igazgatóváltás nem jelentette Helytörténeti kiállítás a régi, bejáratott dolgok felrúgását. Minden sikeres programot és lényeges funkciót megtartottunk, és jó néhányat be is indítottunk. A legsikeresebb újdonságunk az Erzsébet-ligetben a vasárnapi táncházas, játszóházas, bábszínházas gyerek buli, amin átlagosan kétszázan vesznek részt. A Gemini nosztalgia táncest kinőtte a Corvin falait, ezért szintén a ligetben zajlik, és most csalogatjuk a vendégeket a Caribeat latin táncestjére.

Volt néhány nagy sikerű koncertünk, mint az EDDA és a VHK, és a könnyebb műfajú színházi előadások iránt is egyre nagyobb az igény, legutóbb teltházas volt a Bajor Imre-kabaré és a Süsü, a sárkány is. Újabb tanfolyamokat indítottunk, így párhuzamosan négy-öt programis zajlik a házban, péntek esténként pedig az alternatív és a rockzene kedvelőit várjuk, korosztályi megkötöttség nélkül, hiszen lehetőséget nyújtunk klubzenélésre az ifjú tehetségeknek, de a zenész öregfiúknak is."
    Jámbor Imre előtt állt az a feladat is, hogy választania kellett, melyik intézményétől válik meg. Felmerült ugyanis, hogy az egyiket el kell adni ahhoz, hogy a másik működhessen. Döntését így indokolta: „Nem szívesen válok meg a Corvintól, de lehetséges, hogy a gazdasági kényszerűség ezt diktálja. Kényszermegoldás ugyan, de jobb, ha van egy jól működő, szép házunk, mintha kettő vegetál. Ebben természetesen az önkormányzat dönt, de ilyen kicsi létszámmal és költségvetéssel dinamikusan és fejlődő módon nem lehet a két intézményt működtetni. Viszont nem is várhatom el, hogy megtízszerezzék a költségvetést, így a megoldás az összevonás lehet. Ennek egyik formája a Corvin eladása, a pénzből pedig fel lehetne újítani a színházat. …Nagyon fontosnak tartom a komoly marketingmunkát. …A menedzserszemlélet nem azt jelenti, hogy a pénzt elköltjük, hanem, hogy befektetjük. A reklámhordozók, a megvásárolt technika, bútorzat megtérül, hiszen egy szegényes felszereltségű termet nem szívesen vesznek bérbe a nívós küllemre adó cégek. A házat be kell vezetni nemcsak a kulturális piacra, hanem az üzleti világba is: kiállítások, külső rendezvények szervezése, az eszközök bérbeadása – ezek jelentik a bevételt, amit aztán visszaforgathatunk a kultúra anyagi hasznot nem hozó ágaiba.”

Az egyszerűnek nem nevezhető helyzetben minden szempontból át kellett gondolni a „Hogyan tovább?” kérdését, ez komoly elemzést igényelt az intézmény vezetésétől.

„Ez egy önálló világ, egy kertvárosi rész, más életforma dívik, ezt meg kellett ismerni, kapcsolatokat építeni. De egyben jó is hogy nem kötöttek semmiféle szálak, új lehetőséget eredményezett. A régi kollegákkal továbbra is együtt dolgozunk, azok nagyon sokat segítettek a múlt megismerésében. Egy művelődési házat nem lehet úgy működtetni, hogy elvágjuk a szálakat s elkezdünk valami mást, mert végül is a lakosság igényeire épül, tehát nem lehet kikerülni, nem lehet egy félévre bezárni, hogy most kigondoljuk mi lesz tovább. Mindenképpen az előrelépés fokozatos lehet, hogy közben állandóan folyamatosan működni kell. Ezt így gondolom”…
„Egyenlőre ezekből a lehetőségekből tudunk építkezni. Ha onnan nézzük a kérdést, hogy a kultúrának az országban betöltött szerepe nem mérhető, vagy csak hosszú távon, az elbutulásban. Ha egy ország nehéz gazdasági helyzetben van, mindig arra költ, amire muszáj. Ha egy színházi előadás nem valósul meg, nem történik semmi. Ha realista vagyok, nem elvárható.”
(– Jámbor Imre).

Az eltelt öt év a már nem és a még nem időszaka volt, a művelődési ház megszokott, folyamatos alapműködése biztosítva volt, a szakkörök, kiállítások, programok működtek, de a Thököly utcai házról már kiderült, hogy nem egészen alkalmas a művelődési központ funkcióra, a ligeti épületet pedig szocreál sivársága, infrastrukturális hiányosságai miatt, még nem lehetett komolyan venni. „A sashalmi régi iskolaépület félig leromlott és a mátyásföldi színház félig felújított állaga további jelentős beruházásokat igényel.” (– Tölg-Molnár Gábor).

Jámbor Imre a művelődési ház igazgatója 2004-ben mandátuma lejártával nem pályázott újra.

Ebben az időszakban változások voltak a Corvin Művész Klub működésében is, az elnöki tisztet 1999-től 2003-ig Bak Péter Róbert látta el. 2003 elején Bak Péter néhány művésztársával kivált a művészklubból, megalakították az Art16 Művész Csoportot, és székhelyüket áttették a Cinkotáért Közhasznú Egyesület épületébe, a volt cinkotai kultúrházba. Az elkövetkező közel két esztendeig Darázs István faszobrász vezette a Corvin Művész Klubot, majd Vargay Zoltán intarziaművész, 2004-től pedig Koltayné Zolder Klára a művészklub titkára, vezetője.

A Liget (2004-től napjainkig)

Az igazgatói posztra kiírt következő pályázatot Bankó László nyerte meg, aki 2004 áprilisától vezette a művelődési házat. Megválasztásakor őt is Benedek Ágnes kérdezte terveiről a XVI. Kerületi Újságban:

„Felmerülhet a kérdés, …mihez kezd a XVI. kerületben egy kulturális menedzser? Mert, hogy a menedzselésre, koordinálásra helyezi a hangsúlyt, és kamatoztatni akarja az évtizedek alatt kialakult kapcsolati tőkéjét. Majdnem visszalépett a feladattól, amikor meglátta a Corvin Művelődési Ház épületét, mint mondja, elkedvetlenedett a mai kor elvárásaitól fényévekre lévő külső-belső láttán, ám az Erzsébetligeti Színház vonzó, parkos környezete, és a benne rejlő lehetőségek már jobb kedvre derítették. Az épület állaga, belső esztétikai megjelenése kívánnivalót hagy maga után, ám pozitívum, hogy a fenntartó önkormányzat a felújításon, bővítésen gondolkodik. Az intézmény így alkalmas lesz nagy rendezvények, összművészeti fesztiválok, konferenciák szervezésére, befogadására, akár szabadtéren is, főként, ha saját működtetésű éttermet, kávézót lehet hozzá kapcsolni”. A riport a továbbiakban részletezi Bankó László terveit, aki úgy nyilatkozik, hogy „belülről is otthonossá szeretné tenni a házat, hogy jó legyen oda betérni, ami kellemes találkozóhely baráti és üzleti kapcsolatokhoz egyaránt, a szellemi és lelki gyarapodás színtere, és a passzív használók, a tanfolyamokon résztvevő gyermekekre váró szülők is jól érzik magukat.

A programok kialakításánál az itt élők igényeire akar támaszkodni, tapasztalatai szerint fontos bevonni a civil szervezeteket, működő társaságokat, helyi alkotóművészeket, és amatőr művészeti csoportokat, mert rájuk alapozva lehet igazán közösséget építeni. Galgahévízen jó példa volt rá, mekkora sikere lehet a helyi fiatalok által előadott musicalnek, ami persze csak néhány előadást ér meg, de a próbák által művészetre fogékony közönséget nevelnek ki, akik a ház más programjaira is el fognak járni. De ugyanez a helyzet a nyugdíjasok bevonásával, hiszen ez a két korcsoport az, akik általában a közönséget alkotják. A tanfolyamokon, gyermekrendezvényeken, koncerteken kívül látni szeretne a házban olyan egyszerű technikai hátterű, igényes szórakozást nyújtó színházi előadásokat, melyekre alkalmas a kisméretű színpad. Fontosnak tartja az elődök kulturális örökségének ismeretét, a hagyományőrzést, a helytörténetet, és a programok kialakításában építeni akar a szép számú helyi nemzetiségre.

A jövőt az új igazgató az Erzsébet-ligeti központtal és több telephellyel képzeli el, melyeken a helyi szervezetekkel összefogva zajlik az élet. Ezért szeretne a társintézmények, civilek rendezvényein részt venni, velük jó kapcsolatot kialakítani, közös produkciókat létrehozni. Dédelgetett terv a művészeti alapiskola létrehozása, melyhez az állam fejkvótával járul hozzá. Ezt a ház szervezné, de a konkrét foglalkozások – a zeneiskolához hasonlóan – az iskolákban zajlanának. A marketinget is erősíteni kívánja a kerület értékeit bemutató kiadványokkal, CD-ROM-mal, szórólapokkal, képeslapokkal, havi kulturális programajánlóval.

A művelődési ház gazdálkodásának elsődleges bázisa az önkormányzat, ezt a fő forrást a pályázati lehetőségek intenzívebb kihasználásával lehet bővíteni. Több saját bevételre akkor lesz lehetőség, ha egyszeri nagyobb befektetés segítségével a kulturális centrum berendezése, audiovizuális eszközökkel való ellátása olyan szintű lesz, amivel már magasabb összegért is ki lehet adni. Érdemes lenne mecénásokat bevonni a munkába (ők azok, aki érdek nélkül támogatják a kultúrát), és alapítványt létrehozni, ami hosszabb távon segíti a ház működését, hiszen adományokat fogadhat, melyet az adományozók leírhatnak az adójukból.

2004-ben a kerület kulturális életében új fejezet kezdődött. Fontos elem volt az új igazgató tapasztalata, lendülete, a szakmai rendszer kiépítése. A ház folyamatos működése mellett megtörtént annak külső és belső renoválása, és uniós pályázatok segítségével a körülötte lévő park is rendezésre került. Kialakult a kulturális munkára kiválóan alkalmas közösségi tér (kívül és belül egyaránt). A ház körüli park lehetőséget adott a nagyszabású szabadtéri rendezvények, ünnepségek, fesztiválok megrendezésére. A közművelődési tevékenységet végző munkacsoport szakmai igazgatóhelyettesi irányítás alá került, amely lehetővé tette az innovációt és az új programok, kezdeményezések bevezetését. Mindezeknek köszönhetően az intézmény, egyre markánsabban jelent meg a kerület kulturális életében és egyre professzionálisabb tevékenységével átvette a vezető szerepet.

Az önkormányzat, az Európai Uniós „Erzsébetligeti Projekt” keretében, 2007-benfelújította, bővítette és akadálymentesítette az intézményt. Az intézmény melletti MLTC pálya és klubház 2007-es felújítása, és az uszoda 2008-as megépítése révén az Erzsébet-liget megkapta a lehetőséget, hogy a friss levegőjű terület a kerület kulturális és sportközpontja legyen.

Felújításra került a színházterem, valamint a „lepényépület”, ami új kiállító teremmel, és több kisebb foglalkoztató teremmel, kerthelyiséggel bővítette az intézményt. Az új kiállító terem a Harmónia Terem nevet kapta, a nyitó kiállításon.

A belső közösségi tereknél fontos szempont volt a többfunkciós működési lehetőségek kialakítása, a megfelelő infrastruktúra megteremtése. Ezen felül az intézmény egy nagy befogadó képességű (500 nézőférőhely) színházi előadások megrendezésére is alkalmas teremmel rendelkezik, ami a mobil széksoroknak köszönhetően vacsorával egybekötött bálok, koncertek szervezésére is alkalmas.

Ez – a budapesti közművelődési intézmények tekintetében is – jelentős nagyságú terem, befogadóképessége alapján, lehetőséget teremtett, drágább, primer színvonalat képviselő, profi nagyszínházi produkciók, koncertek megrendezésére is. Ugyanakkor a kamaradarabok elvesznek ebben a hatalmas térben és a technikai felszereltség hiányossága sem teszi lehetővé mobilizálhatóságukat, ezért 2009. október 20-án képviselőtestületi döntés született a kerületben működő Holdvilág Kamaraszínházzal történő fúzióról (mint a Corvin Művelődési Ház telephelye), ami a jövőt tekintve, orvosolhatja ezt a problémát. Az intézmény tetőterében 2002 óta működik a Varázsműhely Művészeti Alapítvány Varázs Ovija, Sz. Mátéffi Erika vezetésével, aki tevékenységével, partnerségével, szakmaiságával az intézmény kollektívájának tiszteletbeli tagjává vált.

2004-ben a feladat ellátáshoz 10 státusszal rendelkezett az intézmény, melyből szakalkalmazott 4 fő volt. 2006-tól az új Szervezeti és Működési Szabályzatban megszületik a szakmai igazgatóhelyettesi munkakör, amelyet – a 2005-től itt dolgozó – Jenei Mónika tölt be. Feladata elsősorban a teljes körű szakmai koordináció, az intézményi kapcsolattartás, valamint az intézményi alapdokumentumok elkészítése, a szakmai munkatársak értékelése, képzésük szervezése stb.

2009-ben az intézmény létszáma 23 főre emelkedett. Kialakult három jól elkülöníthető szervezeti csoport, csoportvezetői irányítással, illetve az igazgatói titkárságvezető pozíció.

A szakalkalmazottak/művelődésszervezők szakmai területfelosztás alapján végzik feladataikat, 7 fővel. Csoportvezetőjük Thurzó Katalin, aki 2001-től dolgozik az intézményben. Szakmai és helyismeretének, rutinjának, bizonyítéka, hogy csoportvezetői teendőin túl a gyermekprogramokért és a színházi területért is ő a felelős.

Kialakul a 4 fős gazdasági osztály, Tamás Józsefné gazdasági csoportvezető irányításával. A műszaki csoportot 5 fő technikai munkatárs és 4 fő takarító alkotja, Had András vezetésével, aki elsősorban az intézmény üzemeltetési feladatai látja el. A csoport koordinációt Litvai Gábor irányítja, aki 2001 óta az intézmény dolgozója.

Bár a működéshez szükséges létszám kedvezően alakult, gondot jelentett a szervezetben meglévő magas fluktuáció (42 fő 2009-ig). Ennek ellenére 2008-ra sikerül kialakítani egy összetartó, szakmailag jól működő teamet.

Az intézmény kapcsolatrendszere fokozatosan épült ki. A cél elsősorban a kerületi öt településrész együttműködésének, közművelődésben való részvételének koordinálása volt, de ebben az időszakban megkezdődött a szakmai kapcsolatrendszer bővítése is. Az intézmény elmélyítette kapcsolatát a fővárosi és országos szervezetekkel (pl.: a népművelők országos (MANE), és fővárosi (BNE) egyesületével, a közművelődési dolgozók szakmai szakszervezetével (KKDSZ) és a Kulturális Központok Országos Szövetségével (KKOSZ). Az elmúlt időszakban több fővárosi és országos szintű kiemelt rendezvénynek volt helyszíne a ház. 2006-ban civil konferenciát is rendeztek a Corvin Művelődési Házban. 2008-ban kerületlátogatást szervezett budapesti népművelők számára a Budapesti Népművelők Egyesületeelnökségével közösen. 2009-ben szakmai napok keretében adott helyet – Börönte Márta, Rákosszentmihályi Evangélikus Egyházközség lelkésze kezdeményezésére – egy erőszakmentes kommunikáció témakörben rendezett konferenciának.

Az intézmény megnövekedett alapterülete ösztönzőleg hatott a programkínálat bővítésére. A 2006-os év beszámolója szerint a ház fő feladatai a közösségteremtő és közösségfejlesztő tevékenység, a helyi amatőr művészeti tevékenység támogatása és tehetséggondozás, a hagyományápolás és hagyományteremtő kezdeményezések, a befogadó színházi funkció, az egészséges életmód, a szabadidő lehetőségeinek biztosítása, továbbá a koordináló, egyeztető, közvetítő, menedzselő funkció, valamint rendezvények, fesztiválok, kiállítások szervezése, lebonyolítása.

Az intézmény közösségfejlesztő törekvései elsősorban az egészséges lokálpatrióta szemléletet igyekeznek erősíteni. Cél a kerületben működő csoportok befogadása, számukra a kisközösségi élettér, az identitást erősítő tevékenységek biztosítása volt. A klubok, körök, tanfolyamok tartalmilag, tematikailag sokszínűek, számuk folyamatosan nő (2005-ben számuk 8, jelenleg 32). A helyi, amatőr művészeti tevékenység segítésénél a művészeti értékek átadása, illetve megteremtése, az alapszintű művészeti nevelés és az amatőr művészeti tehetséggondozás (pl.: Sasvári Sándor Musical Stúdió) az elsődleges feladat.

A hagyományápolás célja a magyar népi kultúra megismertetése, megszerettetése, ezen értékek őrzése az egyházi ünnepkörhöz vagy az emberi élet sorsfordulóihoz tartozó ünnepek felelevenítésével. Kitartó és elszánt munkával leginkább ezen a területen sikerült igazán maradandót alkotni.

Negyedik éve kerül megrendezésre március 7–21-ig a Kerületi Tavaszi Fesztivál, melynek műfajilag sokszínű programsorozatában prioritást élvez a „magaskultúra”, s hagyományosan a budapesti kórustalálkozó zárja.

Immár hatodik alkalommal nyitja meg, a Corvin az őszi közművelődési évadot, a „Kertvárosi Vigasságok” című háromnapos, szabadtéri rendezvénnyel, szeptember utolsó hétvégéjén. 2006-ban indult el az Operagála, 2007-ben a Tavaszi fesztivál, 2008-ban a Kulturális Kaszinó, 2009-ben a Kertvárosi Hölgyklub.

Az intézmény színpada befogadó színházként is működik az előadásokat műfajisokszínűség jellemzi az operettől a drámáig, színes a paletta. Thurzó Katalin csoportvezető fogja össze ezt a szakmai területet. Irányításával ezen a színpadon megfordult már a Madách Színház, az Új Színház, az Örkény Színház, a Rock Színház, az Operett Színház, a Turay Ida Színház, a Sziget Színház, a L’art Pour L’art, valamint az Orlay Produkció: Hat hét, hat tánc című darabja. A fellépők között vidéki színházak is akadtak. Itt tartotta budapesti premierjét a debreceni Csokonai Színház, Hobo: Vadászat című albumának színpadi adaptációjával, ugyancsak járt itt a komáromi MagyaRock Dalszínház és a veszprémi Petőfi Színház is.

A Magyar Táncművészeti Főiskola elhozta a Tánc, Tánc, Tánc című produkcióját, illetve a Dózsa Imre nevével fémjelzett Diótörőt is. Három éve, minden májusban a Corvin a házigazdája a Duna Karneválnak. Bemutatták a Magyar Misét a Tolcsvay testvérek szerzeményét, valamint a Magyar Állami Népi Együttes is többször vendégük volt. Saját produkcióval is büszkélkedhet a művelődési ház, bár a későbbiekben nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket, mindössze három előadást élt meg a darab. Ide íródott és máshol még soha nem látott ősbemutatója volt Jókai Mór Kőszívű ember fiai című művéből készült musicalnek, Pécsi Ildikó rendezésében, kiváló színészek közreműködésével (pl.: Bencze Ilona, Makrai Pál, Tunyogi Bernadett). Ez a színházi kuriózum jó hírét vitte az intézménynek és a kerületnek egyaránt, hiszen nemcsak Budapestről, de vidékről is sok érdeklődőt vonzott a bemutató.

Gyermekeknek a bábjátéktól a mesejátékon át a táncszínházig, óvodás kortól felső tagozatig kínálnak színházi csemegét, de állandó vendég Halász Judit, valamint a Kolompos Együttes is.

A ház által rendezett koncertprogramok is igen sokszínűek műfajilag; minél szélesebb korosztály igényeit igyekeznek lefedni.

A komolyzenei koncertek gerincét a Rácz Aladár Zeneiskolával való együttműködés, illetve a zeneiskola együtteseinek koncertjei adják.

A népzenei koncertek általában táncházzal egybekötötten kerülnek megrendezésre (Muzsikás Együttes, Paya Bea, Zagyva Banda, Söndörgő Együttes, Üsztürü Együttes stb.).

A koncerteket műfaj szempontjából a könnyűzene uralja. A teljesség igénye nélkül néhány:
Presser Gábor Újévi koncertje, Zorán, Cotton Club Singers, Rúzsa Magdi, Charlie, Kispál és a Borz, Kiscsillag, Torres Dani és barátai, SP, Edda, Gesarol, Bon-Bon, After Crying, Madai Jazz Project, Poór Péter jubileumi koncertje, Sasvári Sándor jubileumi koncertje, Hot Jazz Band, Benkó Dixiland… Sikerrel rendezték meg a Country Fesztivált, valamint a Tribute Fesztivált. Igazi kuriózum volt a 2006-ban és 2007-ben megrendezett John Lennon–George Harrison Emlékest, ahol sok ismert művész (Takács Tamás, Dolák-Saly Róbert, Bornai Tibor, Szikora Róbert, Charlie) idézte meg a „legendákat”.

Elindult a Beatles Klub, a Rock Klub. Az ifjúság bevonását ösztönző programoknál sikerrel működik a Jazz Klub, mely Vaszta Pál zenei területért felelős művelődésszervező kezdeményezésére 2008-ban indult s a mai napig működik, illetve 2009. évi Kertvárosi Vigasságokon felállítottak egy „Rock Színpadot”, ahol kifejezetten fiatal amatőr együtteseknek adtak lehetőséget a bemutatkozásra. Az önkormányzattal közösen kialakításra került az Ifjúsági Információs Pont Iroda, illetve ehhez kapcsolódóan novemberben megrendezésre került a Demokrácia Nap, amit további tematikus napok követnek majd. 2009 végén elkészült a Kerület Ifjúsági Koncepciója, megalakult a diákönkormányzat. Megkezdődtek a PANKKK pályázatból finanszírozott Ifjúsági Amatőr Zenei Tehetségkutató Fesztivál előkészületei. A jelentkező együttesek száma meghaladta a 25-öt, az ország több pontjáról (Nyíregyházától–Zalaegerszegig) sőt, határon túlról is érkeztek jelentkezők! (A verseny napja 2010. január 10-e volt.)

Az idősebb generáció kéthavi rendszerességgel táncolhat az Old Boys esteken, illetve havonta rophatja a Gemini Együttes örökzöld slágereire, vagy éppen nótázhat a Nóta Klub rendezvényein a Száztagú Cigányzenekar szólistáiból alakult Mátyásföldi Sztárzenekarral.

Az egészséges életmód, életesélyt növelő és életminőséget javító tevékenységek szervezése terén kiemelhető, hogy az intézmény 2007 óta bekapcsolódott a Születés Hete Országos Fesztiválba, programhelyszínként. Mészáros Melinda álmodta meg, majd Váradiné Nagy Irma művelődésszervezővel közösen valósították meg ezt a kezdetben 1–2 napos, 2009-ben már egy hetes programsorozatot. Az előadásokat és foglalkozásokat „Nőből anyává, anyából nővé” címmel rendezték.
Az eseményt az Ikertalálkozó zárta.

A művelődési ház művészklubja a Corvin Művész Klub, de a házon belül működik a Cserhát Művészkör is, és a kerülethez köthető Art16 Művész Csoport kiállításait szintén támogatja az intézmény. A házon belül ma már négy helyiség is alkalmas kiállítások megrendezésére, a Harmónia Terem és az Aula Galéria a nagyobb szabású egyéni és csoportos kiállításoknak ad otthont, a kamarateremben és a Folyosógalérián pedig kamarajellegű kiállításokat szemlélhetnek meg az érdeklődők. Ezenkívül a ház rendezi az Önkormányzati Galéria kiállításait is, a polgármesteri hivatal aulájában.

A kiállításoknál mindenképpen meg kell említenünk Gál Bernadett művelődésszervezőt, aki 2006-ban és 2007-ben Székely Bertalan, majd Szász Endre műveiből rendezett kiállítást, amit az elhunyt művész özvegye nyitott meg, valamint a Lengyel Kulturális Szövetség segítségével az intézményben is bemutatásra került II. János Pál pápa tevékenységét bemutató fotókiállítás.

Szakács Barbara művelődésszervező vette át a stafétát ezen a területen, akinek köszönhető többek között a Napfény Galéria ötlete és megalapítása, valamint 2008ban elindította az „Art Fest” – országos összművészeti tárlatot. A pályázati kiírás minden olyan képző- és iparművészetben tevékenykedő amatőr alkotóhoz szólt, aki szeretett volna bemutatkozni, de eddig még nem volt rá lehetősége. Az alkotásokat képző- és iparművészeti szakemberekből álló zsűri bírálta el. A pályázatra 2009. évben már 38 pályázó több mint száz tárgya érkezett be. Ehhez kapcsolódóan a tárlat alkotóiról és alkotásairól katalógust jelentetett meg a művelődési ház.

Jelentős helytörténeti kiállítás-sorozat indult az Otthonunk a XVI. Kerület Egyesület segítségével, majd kis időre önállóvá is vált, később, 2008-tól a kultúrház támogatásával rendezték meg. A kiállítások a kerület helytörténeti emlékeit mutatták be, eddig közel ezer tablón. (Ez idáig tíz kiállításra került sort, többek között: Kerületünk világa térképeken, Kerületünk épített világa, Azok a csodálatos részletek, Templomaink belső világa – címmel.)

A kiállítás a kerületen kívül (Budapes-Kerületünk épített világa – meghívó ti Városvédő Egyesület, Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár) is bemutatkozott, anyagából impozáns album is megjelent, Kerületünk Épített világa címmel. A kiállítások és a könyv alkotói: Lantos Antal helytörténész, Tóth Miklós a kerület főépítésze és Széman Richárd fotográfus. 2009. év elejétől rendszeressé vált a helytörténeti tevékenység a ház keretein belül, a meglévő gyűjtemény kezelése, digitális feldolgozása, állandó és időszakos kiállítások rendezése, a helytörténeti füzetek eddig megjelent köteteinek értékesítése, újak írása, íratása. A helytörténeti munkát Lantos Antal vezetésével Börcsökné Lábas Hilda és Széman Richárd végzik.

A Corvin Művelődési Ház rendezi (továbbra is) a kerület központi ünnepségeit, a nemzeti ünnepeket (március 15-ét a mátyásföldi katolikus templom előtti turul emlékműnél, valamint este a színházban, október 23-át az Erzsébet-ligeti 56-os emlékműnél, augusztus 20-át az önkormányzat előtti parkban), és a kerületi ünnepeket (Majális, Gyereknap, Pünkösd, húsvéti, karácsonyi ünnepkör) az Erzsébet-ligetben.

2009 szeptemberében egy évvel igazgatói megbízásának lejárta előtt, közös megegyezéssel távozott az intézmény éléről Bankó László igazgató. A képviselőtestület 2009 szeptemberétől Jenei Mónikát a Corvin Művelődési Ház igazgatóhelyettesét bízta meg az intézmény vezetésével az igazgatói pályázat lebonyolításáig. Az új vezetés a Kertvárosi Vigasságok rendezvénnyel debütált. A „bemutatkozás” remekül sikerült, újságcikkek és számtalan dicsérő levél bizonyította, hogy ez volt az eddigi legjobban szervezett és résztvevői létszámot tekintve a leglátogatottabb vigasság. Októberben az intézmény két új kezdeményezésnek adott teret, amit szintén hasonló elismerés övezett. Az első a Magyar Olimpiai Akadémia nemzetközi Vándorgyűlésének megszervezése volt a második Országos Latin és Standard Táncbajnokság.

Ez alkalomból az intézmény megbízott vezetőjét, Jenei Mónikát kiváló szakmai munkájáért elismerésben részesítették.

2009 szeptemberében az igazgatóváltást követően az éves bevételi terv 47%-on állt, október, november, december hónapban sikerült elérni, illetve túlszárnyalni (2 655 000 forinttal) az előírt bevételt.

„A rendezvények, programok legjava szakmailag, minőségileg színvonalas – számszerűségét tekintve sem kevés –, nemcsak az intézménynek, de a kerületnek is kiváló hírét vitték Budapesten. …A siker záloga az is, hogy az intézményben dolgozók fontosnak érezzék munkájukat, megerősítést kapjanak a szervezetben betöltött szerepükről, kialakuljon szervezet munkakultúrája, értékrendje és normái.(3)Részlet a 2009. évi Kulturális és Sport Bizottság részére benyújtott beszámolóból – készítette: Jenei Mónika.

Az intézmény fontosnak tartja a civil szervezetekkel való együttműködést, ezen belül is támogatja az öntevékeny szerveződéseket az egészséges lokálpatrióta szellemet. Kezdeményezéseik a „nagybetűs” ünnepet kívánják újra megérdemelt helyére visszahelyezni. Hagyományteremtés céljával rendezett, a civil szervezetekkel közös ünnepek közül említésre méltó a Lokálpatrióta bál, a Magyar Kultúra Napja, s legfőképp az Élő Betlehem, a ligetben felállított jászolban élő állatokkal, ember nagyságú Szent Családdal, és a civil szervezetek az ünnepkörhöz kapcsolódó közös műsorával.

A civil szerveződések felkarolásának jó példája a Benedek Ágnes által fiatal újságírókból szervezett Időutazók Társasága, mely a művelődési házban és a kerületben számos hiánypótló helytörténeti és kulturális programot szervezett 1999-től. Benedek Ágnes útjára indította – önkormányzati támogatással – a Kertvárosi Helytörténeti Füzetek sorozatot, öt kiállítást szervezett a településrész múltjából merítve, gyűjtőpályázatot hirdetett a még fellelhető relikviák összegyűjtésére, a gyerekeknek pedig Fedezd fel lakóhelyed címmel évente vetélkedőket tartott. Valószínűleg országszerte kuriózum a Kertvárosi Időutazás, melynek segítségével 2001 óta 5800-an – főként diákok – ismerhették meg autóbuszos városnézés keretében a kerület látnivalóit, történetét. Neves vendégek és sok száz diák részvételével Diákújságíró Fesztiválokat szervezett a művelődési házban, melyek folytatásaként nagy sikerű médiatáborokat tartott. A Kertvárosi Kávéházi Esték sorozatot a helyi FSZEK-könyvtárban indította el.

A Helytörténeti Klub keretében Lantos Antal helytörténész vezetésével a művelődési ház 2006-ban átvette a már addig is sikeres Kertvárosi Helytörténeti Füzetek sorozatának felügyeletét. Benedek Ágnes 1996 és 2006 között hat kötetet jelentetett meg. Az elkövetkező három évben még megjelent kilenc kötet, kettő Benedek Ágnes szerkesztésében, a többi Lantos Antal irányításával. A helytörténeti munka szervezésébe később bekapcsolódott a művelődési ház is, Simon Margó művelődésszervező közreműködésével.