A KARINTHY FRIGYES ÁLTALÁNOS MŰVELŐDÉSI KÖZPONT TÖRTÉNETE

Újpest kulturális életének kezdetei

2007-ben ünnepeltük Újpest várossá nyilvánításának centenáriumát, s ez az ünnepségsorozat lehetőséget biztosított egy rövid visszatekintésre is. Szinte példa nélküli az eset, miszerint egy pusztán az alapítólevél megszületésétől számított néhány évtized alatt egy olyan város nőtt ki a földből, amely az Osztrák-Magyar Monarchia területén az ipari városok között az előkelő negyedik helyet foglalta el. De nemcsak az ipari vállalkozások száma nőtt rohamosan, hanem ezzel párhuzamosan az oktatás-, a kultúra- és az egészségügy területén is kiemelkedő eredmények születtek.

Elsősorban közművelődési egyletek, egyesületek, önképzőkörök, dalárdák alakultak, majd létrejöttek azok az intézmények, amelyek falai között ezeket a tevékenységeket gyakorolni lehetett (Munkásotthon, Árpád úti Kávéház, mely az Újpesti Közművelődési Kör székhelye volt, Katolikus Leány- és Legényegylet).

A II. világháború után ezek a közösségek egy darabig fennmaradtak vagy újjászerveződtek, sajnos azonban az 50-es években a politikai akaratnak megfelelően elsorvadtak vagy betiltották őket. Változás a 60-as évek közepétől történt, egyre inkább előretört az úgynevezett üzemi népművelés, saját erőből építettek üzemi művelődési házakat, ifjúsági klubokat. Egymás után alakultak a munkás akadémiák, a képzőművészeti- és irodalmi körök, amatőr színpadok, de a lakóterületi művelődés ebben az időszakban háttérbe szorult.

A 90-es években jelentős mértékben átrendeződött a közművelődési intézményhálózat. Az új lakótelep építése miatt lebontották az Újpesti Munkásotthont is, ami annak idején a munkások által vásárolt téglajegyek árából készült. A gazdaság új vállalkozásai a korábbi vállalati kulturális intézmények jelentős részét feladták, lebontották (Németi Ernő Művelődési Ház, Dallos Ida Kultúrház, Derkovits Ifjúsági Klub, Duna Cipő Kultúrház), vagy más célra hasznosították. Sajnos kevés vállalat tudta megőrizni, működtetni hagyományos kulturális létesítményeit.

Ugyanakkor megépült az Ady Endre Művelődési Központ és a Káposztásmegyeri ÁMK, illetve új épületbe költözött a Gyermek- és Ifjúsági Ház.

A kerületben a kulturális intézmények területi elosztása nem egyenletes. A történelmi Újpesten szinte egymás mellett találhatók az intézmények: az Ady Endre Művelődési Központ és telephelyei (Polgárcentrum, Újpest Galéria, Újpest Színház, Helytörténeti Gyűjtemény), és az Újpesti Gyermek- és Ifjúsági Ház.

Káposztásmegyer központjában a Karinthy Frigyes Általános Művelődési Központ és a hozzá tartozó Közösségi Ház látja el a kulturális feladatokat. A város képének teljes átrajzolása után rövid ideig csendes volt Újpest kulturális élete. Az új művelődési házak keresték helyüket, szerepüket. Ezzel egy időben a helyi lokálpatrióták is keresték a lehetőséget, hogy a nagy hagyományokra visszatekintő civil kulturális kezdeményezések újra teret kapjanak. Mivel a város vezetése kezdeményezője, támogató mecénása számos közművelődési programnak, az évek során egyre jelentősebbé vált feladatvállalása. Meghatározó szerepét nem lehet figyelmen kívül hagyni, ha Újpest kulturális életéről beszélünk.

Az önkormányzat 2001-ben kötött megállapodást a MÁV Szimfonikus Zenekarral. Az együttműködésnek köszönhetően évente több koncertet rendeznek városunkban, és fiatal, tehetséges újpesti zenészeket menedzselnek. A Városháza Dísztermében rendszeresek a Városházi Esték címet viselő hangversenyek, ahol a hazai zenei élet kiváló szólistái és együttesei lépnek fel.

Az önkormányzat a városszépészet és a lokálpatriotizmus szem előtt tartásával igyekszik a közterületeket köztéri műalkotások, emléktáblák elhelyezésével díszíteni, de ezzel egyúttal mecenatúrát is gyakorol az újpesti alkotóművészek számára, például az elmúlt időszakban avatták fel Kelemen Gyula (1)Kelemen Gyula (1897–1973.) az MSZDP újpesti szervezetének elnöke 1937 és 1945 között. 1956. november 2-ától Nagy Imre kormányában államminiszter. szobrát, mely Tóth Dávid alkotása.Az újpesti művészek alkotókedvének fokozására és támogatására, valamint a művek nagyközönség számára bemutatására hívta életre az önkormányzat a Pállya Celesztin(2)Pállya Celesztin 1890-ben költözött Újpestre, és itt élt 1948-ban bekövetkezett haláláig. Benczúr Gyula növendéke volt, majd kora és környezete meghatározó személyiségévé vált, aki többek között a maga által gyártott alkatrészekből saját automobilt épített, hegedűket készített. Fametsző és fafaragó volt, számos tájképe mellett munkáját dicsérik, például a Feszty-körképen látható lovak. 1938-ban Újpest díszpolgárrá avatták. Hagyatékának jó részét ma is Újpest őrzi. képzőművészeti pályázatot. A több mint tíz éve működő rendszer bebizonyította, hogy életképes és értékes műalkotások létrehozására ösztönözte az Újpesthezkötődő művészeket. Számos pályaművet vettek meg, melyek az újpesti közintézmények falait díszítik.

Kulturális életünkben nélkülözhetetlen az önkormányzat kiadói tevékenysége is. Városunk történetének és történelmének írott anyagainak feldolgozása elengedhetetlen, ezért rendszeresen jelennek meg olyan kiadványok, melyek mind tartalmukban, mind külső megjelenésükben is méltóak Újpesthez (Újpest története, Hirmann László: Híres újpestiek, Buda Attila: gróf Károlyi István élete, A hallgatag mágus,Újpest Lexikon).

Emellett a testület támogatást nyújt az Újpesthez kötődő alkotók könyveinekmegjelenéséhez is (Babits Mihály: Kártyavár, Babits Mihály munkássága, Berda József összegyűjtött versei, Valachi Anna: Csigavonalban a Parnanasszusra).

A hagyományteremtésben, a nemzeti és a helyi identitástudat erősítésében fontos szerepet játszanak a társadalmi és nemzeti ünnepek. Tervezésükben és szervezésükben részt vesznek – a rendezvény típusától függően – a polgármesteri hivatal munkatársai, a művelődési intézmények, a civil szervezetek, a kisebbségi önkormányzatok és az egyházak is. A műsorokban lehetőség szerint újpesti vagy városunkhoz kötődő művészek, amatőr együtteseink is közreműködnek.

A város, lehetőségeihez mérten, elismeri művészeit a különféle díjak odaítélésével is. Az elmúlt évben részesült Gyémánt László festőművész a megtisztelő Újpest Díszpolgára címben. Újpestért díjjal ismerte el a város Szunyoghy András grafikusművész, Bertalan Tivadar festő, Jolsvai András szerkesztő, újságíró, Bartos Tibor író, műfordító, valamint Gyöngyössy Zoltán fuvolaművész munkásságát.

A város fejlődésének egyik motorja a lokálpatriotizmus, melynek nagy szerepe van a helyi kötődés és azonosságtudat kialakításában, illetve megerősödésében. Újpest lakói mindig is híresek voltak városuk iránti elkötelezettségükről. Az önkormányzat ezért is támogat gyár-, egyház-, oktatási intézmény történetről készülő dokumentumokat. Saját kiadványa az Újpesti Helytörténeti Értesítő, mely Újpest történetének tényszerű, de mégis olvasmányos bemutatását vállalja fel dokumentumok, fényképek és visszaemlékezések formájában.

Az önkormányzat az elmúlt években több külföldi várossal, városrésszel került kapcsolatba, hivatalos testvérvárosi együttműködés megkötésére azonban eddig nem került sor. A határon túli magyarok anyanyelvi kultúrájának ápolását eseti támogatással segítették, például a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Főiskolát, a Dévai Szent Ferenc Alapítványt és a Moldvai Csángó Magyarok Szövetségét.

Az Újpesti Média Nonprofit Kft. adja ki a hetente megjelenő Újpesti Napló című lapot, működteti az Újpesti Kábeltelevíziót és a www.ujpest.hu honlapot. A közéleti híreken túl mindhárom médiumban rendszeresek a programajánlók, a kulturális hírek, valamint az eseményekről is tudósítanak.

Újpesten tizenkét – német, cigány, horvát, lengyel, örmény, szerb, ukrán, szlovák, bolgár, görög, román, ruszin – kisebbségi önkormányzat működik.

Történelmi hagyományaikat, nyelvük ápolását, tárgyi–szellemi kultúrájuk megőrzését (elsősorban a zene és képzőművészet terén), gyarapítását az önkormányzat támogatja. Az anyaországokkal kiépült kapcsolatok keretében az idelátogatóművészeti csoportok bemutatói kiváló lehetőséget teremtenek egymás kulturális hagyományainak megismerésére. Az elmúlt esztendőkben rendszeressé váltak a nemzetiségi napok, és a Városnapokon a bemutatók, ahol nemcsak a zene és a tánc,de a kulináris élvezetek is nagy hangsúlyt kaptak.

Újpesten a XIX. századtól nagy hagyományai vannak a civil önszerveződéseknek – pl.: üzemi dalárdák, amatőr színjátszó körök –, sőt a rendszerváltás óta számuk ismét növekedett, jelenleg közel háromszáz bejelentett civil szervezet működik itt. Az önkormányzat minden évben jelentős összeget különít el számukra, amit pályázat útján lehet elnyerni, s erről a Társadalmi Kapcsolatok Bizottsága dönt. A szervezetek a kerület művelődési intézményeiben díjmentesen, vagy nagy kedvezménnyel használhatják a különböző helyiségeket.

A kulturális–közművelődési tevékenységet végző szervezetek közül kiemelkedik az Újpesti Közművelődési Kör (már a háború előtt is működött, 1989-ben alakult újjá) és az Újpesti Városvédő Egyesület (1995-ben jegyezték be). Ankétokat, kiállításokat, kirándulásokat szerveznek; kiadványokat szerkesztenek és jelentetnek meg; emléktáblákat állítanak.

1994 óta működik a Zabhegyező – Gyermekanimátorok Egyesülete Káposztásmegyer II. lakótelepen, mely elsősorban az úgynevezett kulcsos gyermekeknekjelent kapaszkodót, és kínál szabadidős tevékenységeket.

Újpesten hat történelmi egyházi felekezet működik tizenegy templomban, illetve kápolnában, imaházban. Tevékenységük jelentős volt minden korszakban, hiszen vezetőik, híveik munkája nem csupán a hitélet szervezését jelentette, hanem Újpest szellemi arculatát és kulturális életét is meghatározta, szervezői és segítői voltak a helyi társadalmi életnek. Az önkormányzat pályázati rendszer keretében anyagilag is támogatja kulturális tevékenységüket.

A könyvtári ellátást a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár két korszerű, felújított fiókja biztosítja, az egyik az úgynevezett kiemelt nagykönyvtár a Király Könyvtár a városközpontban, a másik pedig a Babits Könyvtár Káposztásmegyer központjában található.

A kerületben két nagyvállalat biztosít még könyvtári szolgáltatásokat. AChinoin Zrt.Műszaki Könyvtári és Dokumentációs Központja (SILS), mely a kutatást, fejlesztést szolgálja, de kisebb arányú szépirodalmi és műszaki könyvtári állományt is fenntart.

A Tungsram Dolgozók Független Szakszervezete két telephelyen működtet öszszesen 59 000 dokumentumot tartalmazó könyvtárakat.

A Széchenyi István Művelődési Ház jelenlegi fenntartója a Vasutasok Közművelődési Egyesülete. Az eredetileg művelődési központként funkcionáló épületnek ma már csak egy része szolgálja a közművelődést, oktatási központ, biliárdterem, vendéglátóhely található benne.

A volt MEO Kortárs Művészeti Gyűjtemény – tárlatai az alternatív művészet területén kulturális szenzációk voltak – helyén jött létre a WAX Kultúrház, amely különböző rendezvényeknek biztosít helyszínt. Az ipari műemlékben kialakított közel 4000 m2-es kiállítótér példa lehet arra, hogyan lehet megőrizni és új funkcióknak megfeleltetni a múlt értékeit.

Újpest egyik különlegessége a magánerőből létrejött Lepke Múzeum, mely a kutatók által is értékesnek tartott anyag, és az önkormányzat több évre szóló megállapodással támogatja működését.

Ugyanakkor nagy veszteséget jelent Újpest számára, hogy az elmúlt két évtizedben mindkét, még működő filmszínháza bezárt, így jelenleg a kerületben egyetlen mozi sincs.