Az Ujpesti Közművelődési Kör – avagy az „ős Ady” története

Az Ady Endre Művelődési Központ a kerület egyik legnagyobb közművelődési intézménye idén 113 éves. Történetének kezdete a magyar polgárosodás virágkorára nyúlik vissza.

Újpest első közösségi művelődést szolgáló létesítménye, mely kifejezetten erre a célra készült a mai Árpád út 66.-ban lévő Polgárcentrum épülete volt. Létrejötte, Újpestre jellemző módon civil kezdeményezésnek köszönhető. Az Ujpesti Önképzőkört az 1840-ben gróf Károlyi István által alapított iparos település ifjú polgárai hozták létre 1877. július 29-én, az Árpád út 40.-ben, egy magánházban. Elnöke az ekkor 16 éves Szterényi József báró (1861–1941), a későbbi kereskedelemügyi miniszter lett. A 18 alapító tag között találjuk Ugró Gyulát (1865–1949), mint alkönyvtárost, aki Ujpest (az ékezet nélküli írás szándékos!) község utolsó bírája, majd a várossá vált település első polgármestere lett 1907–11 között. Az önképzőkör tagjai irodalmi, történelmi ismereteik bővítése mellett saját alkotásaikat mutatták be, vagy színi előadásokat szerveztek az összejöveteleken. 1883-ban újabb egyesület alakult a város másik pontján: a Társalgó Kör, mely első sorban a zeneművészet megkedveltetésére koncentrált.

A két egyesület 1887-ben egyesült Ujpesti Közművelődési Kör néven, elnöke Ladányi Zsigmond lett, akit 1888-tól Dr. Führer Simon követett 1912-ben bekövetkezett haláláig. A megalakulásakor az Árpád út 1.-ben helyet kapott kör irodalmi bizottsága hosszú időn át irányította Újpest szellemi életét, a vigalmi bizottság gondoskodott a társas élet szervezéséről, a szórakoztatásról. Adományokból és egyéb bevételekből származó elkülönített összeget az ösztöndíjalapot kezelő bizottság a tehetséges, de szegény gyerekek támogatására használta fel. Közel ezer kötetes gyűjteményük közkönyvtárként, közszolgálati feladatokat látott el.

A kör jelentőségét mutatja Ugró Gyula az egyesület fennállásának 50. évfordulóján elhangzott beszédéből vett idézet: „Akkoriban körünk tagjai sorába tartozott a községi elöljáróságnak úgyszólván minden számottevő tagja, országgyűlési képviselőnkkel: Wolfner Tivadarral az élükön, kik mindennap ott tárgyalták le a többi körtaggal az akkori községi szellemi és gazdasági ügyeket, úgy hogy a község rohamos fejlődésének minden fontosabb ügye a körben döntetett el. Így például a modern pedagógiai követelményeknek meg felelő elemi iskolai épületek létesítése, a polgári fiúés leányiskolák kérdésének megoldása, iparosok és kereskedők továbbképzésének kérdése, a népjólét előmozdítása, a szociális bajok megszüntetésére irányuló törekvések stb., stb. mind mint állandó tárgyak szerepeltek a kör ülésein, vagy azokon kívül a mindennapi társalgások terén, úgy hogy Ujpest, fejlődésének minden fontosabb mozzanata abban az időben a Közművelődési Kör nevéhez fűződött.” A közélet minden területére kiterjedő feladatvállalás késztette a kör vezetését, hogy a helyi sajtó színvonalát is emelje. Ezért 1897-ben elindította a Társadalmi Lapok című folyóiratot, Kárpáti János szerkesztésében. Az újság 1902-ig fontos társadalmi információkat hordozó orgánumként működött.

Az újpesti társadalmi élet vezető egyesülete tevékenységéhez méltó épület létrehozását határozta el 1896. március 10-én. Az építkezéshez szükséges, a mai Árpád út 66. szám alatti telket műkedvelő előadásaikon összegyűjtött 500 pengővel foglalták le. A házépítési alap adományokból, lakossági kölcsönökből állt össze, megmozdult a nagyközség szinte minden polgára.

Az épület Kovács Frigyes műépítész tervei szerint, Kőrösi Lajos építőmester kivitelezésében jött létre, mint az Újpesten megszokott volt, mindannyian helyi lakosok. Utcai homlokzatának jelentős részét a „Kör” kávéház foglalta el. A beruházással megbízott albizottság számára is nyilvánvaló volt, hogy kívülről jól látogatható nagy területű kávéház bevétele jelenti a kölcsönök visszafizetésének biztos alapját és jelentős támogatást nyújthat a közművelődési célok megvalósításában is. Az épületet 1899. december 17-én avatták fel díszközgyűléssel, táncmulatsággal.

1900-ban a kör öszszes helyiségeiben rendezett kiállítással vette kezdetét az újpesti alkotóművészek és az egyesület együttműködése. A kiállítás megnyitotta a polgárok érdeklődését a helyi alkotók iránt. A kör számára Wolfner Tivadar báró Telepy Károly egyik tájképét vásárolta meg, melyet a könyvtárban helyeztek el. A kiállítók között szerepeltek például: Mednyánszky László, Fényes Adolf, Edvi Illés Aladár, Pörge Gergely, Pállya Celesztin és Károly, Margittay Tihamér, Kézdi-Kovách László, Kernstock Károly, Jakoby Károly, Thurmayer Sándor. E kiállítások évente ismétlődtek növekvő erkölcsi és anyagi haszonnal.

Az immár székházzal büszkélkedő egyesület irodalmi bizottságának elnöke dr. Ugró Gyula lett, a vigalmi bizottságot Szél Manó vezette. A heti rendszerességgel tartott ismeretterjesztő előadások, például jogi-, gazdasági-, életvezetési problémákat gondozó estek vonzották a látogatókat. A kör tevékenységének egyik legjelentősebb művelődéspolitikai munkája a helyi gimnázium létrehozására indított kezdeményezés 1897-ben. Elnöke Friedmann Ármin rabbi volt, tagjai között a település legjelentősebb személyiségeit láthattuk: ügyvédeket, orvosokat, gyáriparosokat. Munkásságuk eredménye az 1905/06-os tanévben megnyílt községi gimnázium volt, a mai Könyves Kálmán Gimnázium jogelődje.

A kulturális élet virágzó korszakát csak az első világháború, illetve a Magyar Tanácsköztársaság viharos időszaka szakította meg. 1927-ben az Újpesti Közművelődési Kör fennállásának 50. évfordulóján, még 11 alapító tag vett részt az ünnepségen. A XX. század első felének életét meghatározó újpesti szervezet az 1940-ben életbe lépett második zsidótörvény törte derékba. Erőszakkal oszlatták fel az újpesti polgárságnak azt az egyesületét, amelynek túlnyomó többsége mindig a vallási, világnézeti türelmet hirdette.