Belváros–Lipótváros kulturális élete

Az V. kerület (Belváros–Lipótváros) nemcsak a főváros, hanem az egész ország „szíve”, közigazgatási, politikai, hivatali, kereskedelmi és turisztikai központja. Nem csupán egy kerület a 23 között, központi földrajzi elhelyezkedése, a Dunán átívelő négy hídja teszi egyedivé. Történelmi városrésze Pestnek és az országnak is.

A lakosság száma relatíve kicsi, ugyanakkor az itt dolgozók, ügyeket intézők, turisták jelentősen megnövelik a potenciális kulturális fogyasztói réteg létszámát.

A belvárosra jellemző széles kulturális kínálat ugyanakkor versenyhelyzetbe hozza a közművelődési intézményeket is, hiszen a színházak, múzeumok, kiállítótermek jelentős hányada a főváros belső kerületeiben találhatók. Többek között itt van a Parlament, több minisztérium, a Magyar Nemzeti Bank, a Magyar Tudományos Akadémia épülete, a Petőfi-szobor, Nagy Imre szobra, a Batthyány-örökmécses – ünnepi megemlékezéseink fontos helyszínei. A Szent István Bazilika és a Deák téri Evangélikus templom, melyek a turisták kedvenc célpontjai.

Szállodák, kávéházak, éttermek, szórakozó helyek sokasága, a Duna korzó gyönyörű látványa, parkok csalogatják a hazai és külföldi vendégeket.

Múzeumai közül kiemelkedik a Néprajzi Múzeum, a Petőfi Irodalmi Múzeum, a Milleneumi Földalatti Vasúti Múzeum, valamint az Evangélikus Országos Múzeum. Többségükről elmondható, hogy az utóbbi években fő feladatuk ellátása mellett kiegészítő tevékenységként koncerteket, előadásokat, gyermekprogramokat is szerveznek.

Több nagy múltú színház várja előadásaival a nézőket: a Katona József, a Kamra, a Pesti Színház, s az újabbak közül a Tolnay Klári Színpad az Aranytízben.

A lakosság nemcsak a kerületi Szabó Ervin Könyvtár szolgáltatásait veheti igénybe, hanem a Parlament, az MTA és több múzeum könyvtára is nyitva áll előtte.

Országos jelentőségű szabadtéri rendezvények sokasága található itt. Az Ünnepi Könyvhét kiemelt, központi helyszíne is az V. kerületben van. Az érdeklődőket a hagyományos programok mellett kísérőprogramok is várják, vagyis az aktuális könyvújdonságok, kulturális programok, dedikálások mellett, beszélgetések és zenei előadások. Európa egyik legnívósabb karácsonyi vásárát a Vörösmarty téren rendezik. A nézelődőket, vásárlókat zsűrizett termékekkel, gasztronómiai csemegékkel, színpadi műsorokkal, játszóházzal csalogatják. A FalkArt számos kiállítással, koncerttel, szakmai előadásokkal várja a látogatókat a Falk Miksa utcában, s a környék művészeti galériáiban és régiségboltjaiban. Nem maradhat ki a felsorolásból az augusztus 20-ai Szent István napi körmenet sem.

A rendszerváltás után gombamód szaporodtak a kiállítótermek, ízelítőül a legnevesebbek közül: Csók István Galéria, Mednyánszky Galéria, Kieselbach Galéria, Ferenczy Galéria, Virág Judit Galéria, Polgár Galéria & Aukciósház.

A Gödör Klub 2002 óta működött az Erzsébet téri Kulturális Központ és Park területén. Az ingatlan tulajdonosa Budapest Főváros Önkormányzata. Funkciója szerint „…önfenntartó városi agóra, nyitott, multifunkcionális kulturális helyszín; egyszerre közpark, kulturális–közösségi tér, kortárs művészeti központ, civil rendezvények helyszíne és szórakozóhely.”

A múlt század közepétől a rendszerváltásig a kerület közművelődésének részét képezték a kerületben székhellyel rendelkező vállaltok saját kultúrotthonai, klubkönyvtárai is. Itt említhetők az Építők Műszaki Klubja, a MÉM Klubkönyvtár, a Magyar Nemzeti Bank Kultúrotthona, az Utasellátó Vállalat Klubkönyvtára, az Egészségügyi Dolgozók Klubja. A legtöbb intézmény zártkörű volt, fenntartóik a vállalati szakszervezetek, feladatuk a dolgozók kulturális igényeinek kiszolgálása. Programés szolgáltatás kínálatukhoz irodalmi, táncos és zenés estek, ismeretterjesztő előadások, képzőművészeti kiállítások, nyelvtanfolyamok, rétegés tematikus klubok, valamint a könyvtári szolgáltatás tartoztak. Az országos feladatokat is ellátó klubok ezeken felül módszertani fórumokat is tartottak és a vállalat vidéki klubjainak tevékenységét is koordinálták.

1965-ben alapították az Eötvös-klubot, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Klubját. Előtte 1963-ig a Metró Klub működött itt, amely a Metró Mélyépítő Vállalat klubhelyiségében az ország egyetlen működő diákklubja volt. Innen indult el a siker útjára az Omega együttes és Zorán is. Az Universitas együttes kamara előadásaira még most is sokan emlékeznek. A klubba járókat egy „szabadabb” miliő vette körül, lehetett másképp kinézni és másként gondolkodni. Igazi közösségi tér volt, ahol a zenén kívül színpadi performanszok és a képzőművészet is helyet kapott. Legendás hely volt.

A kerületi önkormányzat mindig is a kultúrát pártoló önkormányzatok közé tartozott. Intézményei segítésén kívül, állami és egyházi intézmények és testvérvárosaink bevonásával, kulturális programok sokaságát szervezi, közülük a legjelentősebbek a Belvárosi Lipót Napok és a Nyári Fesztivál.

2002-ig két közművelődési intézményt tartott fent, a Belvárosi Ifjúsági Házat és az Aranytíz Ifjúsági Centrumot (a Kelli László Úttörőház jogutódját). A két intézmény összevonásából született az Aranytíz Művelődési Központ, majd az átszervezés következtében 2008-ban létrejött egy for profit jellegű kulturális intézmény jogutódlás nélkül – az Aranytíz Kft. Kultúrháza.