Az Aranytíz épületéről(1)A fejezetet Babitsné Hegedűs Katalin és Halmos B. Ágnes írásaiból állítottuk össze.

A hajdani Fő utca (most Arany János utca) és a Tükör utca (most Tüköry utca) sarkán álló épületet 1879–1880-ban Amon József építési vállalkozó építette, Kallina Mór (1844–1913) építész tervei alapján. Az épület eredetileg Brüll Gusztáv gazdag pesti háztulajdonos számára készült. A négyszintes, belső udvaros bérpalota eklektikus stílusban készült, neoreneszánsz részletképzéssel. 1912-ben Wolfner Gyula bőrgyáros tulajdona lett, majd 1928-től a Consortium Rt. tulajdona. 1937-től különböző egyesületek irodáit foglalta magába.

A II. világháborút követően az épület belsejét jelentősen átépítették. Az első emeleten néhány helyiséget alakítottak ki az úttörőház számára, és ugyanezen az emeleten szükséglakások is helyet kaptak. A második és harmadik emeleten kisteres irodák sorakoztak. Az intézmény első helyszíne tehát – nem egyedülállóan a korszakban – egy lakó-, és irodaházban volt, ami erősen korlátozta annak későbbi rendeltetésszerű működését. Az 1985–86-os átalakítások során a földszinten és az első emeleten – utólag létesített külön lépcsővel – alakították ki az úttörőház helyiségeit. A 2000-es évek elején lakossági kezdeményezésből kiindulva döntött Belváros–Lipótváros Önkormányzata amellett, hogy nem épít új intézményt (a két rossz állapotban lévő intézmény helyett), hanem a meglevő Aranytíz Ifjúsági Centrumot és a már-már veszélyes épületben működő Belvárosi Ifjúsági Házat összevonja, s átmenetileg a két intézmény programszerkezetét és munkatársait tömörítő intézményt a Molnár u. 9. szám alatt helyezi el, mialatt az Arany János utca 10-es épületet felújítja. 2002-ben a kerületi önkormányzat több mint egymilliárd forintos beruházással alakította át az épületet. A cél az volt, hogy az új intézmény a kerület kulturális életének központi helyszíne legyen. Nagyobb és célszerűen kialakított közösségi tereivel alkalmassá váljon az önkormányzati, a civil és az ifjúsági programok létrehozására, befogadására. Tehát egy új minőségi szintet képviselő, műszakilag és esztétikailag is korszerű kulturális alapellátó intézményt kellett létrehozni. Ez a cél az épület egészének birtokbavételével és átalakításával történhetett meg.

Az átépítés 2002 januárjától 2003 nyaráig tartott. A tetőtér beépítésével a hatszintes épület nettó alapterülete 4000 m2-re nőtt. Az enteriőröket Somogyi Pál és Makk Attila belsőépítészek tervezték. A felújított épületben táncés képzőművészeti termet, közösségi helyiséget, többfunkciós színháztermet, kiállítóhelyiséget, kávézót alakítottak ki. Az intézmény a pincétől a padlásig akadálymentesen megközelíthető. A termek hangés hőszigeteltek, programtól függően egybenyithatóak. A bútorzat az egész házban egységes design szerint készült, változatos színekben, melynek minden eleme elegáns, esztétikus és nem utolsósorban tartós, mindennapi használatra alkalmas anyagból készült.

Az épület felújításának tervezéséért 2003-ban Horváth Bertalan és építészkollektívája Budapest Főváros Önkormányzatának Reitter Ferenc-díját nyerte el. Aranytíz belső tereinek megálmodói, Somogyi Pál Ferenczy-díjas alkotó és Makk Attila, az MD Studio munkatársa „Az év belsőépítésze” címet kapta 2004-ben.

Az Aranytíz a mai napig egy élő, organikus intézmény, ami folyamatosan változik, igazodva az aktuális igényekhez. Így a felújítás után is kisebb-nagyobb – funkcióhoz igazító – átépítések folytak, folynak az épületben.Az egyik legnagyobb átalakulás a padlástér kiépítése és – raktározáson kívüli – funkciójának megteremtése volt. Ebből alakították ki a 4. emeletet, mely az Arany10Top nevet viseli és a Werk Akadémiának ad helyet. Az új szint 2009 elején készült el Boronkay Linda tervei alapján, aki a londoni Metropolitan University hallgatója volt és 2008-ban Nagy-Britannia legjobb fiatal belsőépítésze lett.

Kustár Zsuzsa iparművész Névadó Világtükör padlómozaikját „A zodiákust” 1986-ban készítette, ihletőül Pap Gábor művészettörténész néphagyomány oktatása szolgált. A mandalát, mely az Aranytíz átépítésekor eltűnt, Balogh Erika ügyvezető kérésére 2009 novemberében – immáron üvegből – eredeti helyére a Kultúrház Átriumában helyezték el újra. 2009 decemberében a második emeleten kialakított új kis termet szintén Balogh Erika javaslatára Újfalusi Ritára, a ház egykori igazgatójára emlékezve, „Rita szobájának” neveztük el.