Új ház

2003 májusában adták át az új házat. Nagy feladat állt az összevont két intézmény a BIH és az Aranytíz Ifjúsági Centrum dolgozói előtt. Két közösség, eltérő hagyományok, munkastílus, plusz egy vadonatúj ház, melyben egészen új távlatok nyíltak a művelődésszervezők előtt; színházterem, konferenciatermek, tánctermek, a legújabb technikai felszereltség, csupa olyan, amelyről addig csak álmodhattak. Új célokat és stratégiákat kellett kialakítani.

„…Az Aranytíz Művelődési Központ filozófiájának középpontjában, földrajzi elhelyezkedéséből adódóan, az értékteremtő, innovatív, ugyanakkor a kerületi hagyományokat ápoló kulturális tevékenység áll. Másodlagos stratégiai célja, hogy a kerületi kultúrkörből kilépve fővárosi és országos hírnévre is szert tegyen.(7)Idézet: a 2004-es munkatervből, írta Babitsné Hegedűs Katalin

A Babitsné Hegedűs Katalin által kidolgozott kommunikációs terv, majd Halmos B. Ágnes kommunikációs kollégánk újító szelleme egy új intézmény megismertetését segítette elő. Az Aranytíztől azóta is legmagasabb színvonalú kiadványokat, sajtómegjelenést és propagandát várják el.

Az önkormányzati és lakossági visszajelzések, a szakmai elismerések azt mutatják, hogy a ház jól halad a kitűzött célok felé vezető úton.

Új elvárások

A budapesti kerületi önkormányzatok által fenntartott kulturális intézmények sorában az Aranytíz Művelődési Központ az elsők közt volt, amelyet felújítottak. Kerületünk önkormányzata igyekezett kihasználni az épület adta lehetőségeket reprezentációs céljaira, kulturális eseményeik legfőbb színtere így az Aranytíz lett, szervezésükkel pedig a művelődési ház csapatát bízták meg. Az V. kerület két legnagyobb rendezvényének a Belvárosi Lipót Napok és a Belvárosi Nyári Fesztivál szervezésében, rendezésében oroszlánrészt vállalt az Aranytíz. A Belvárosi Lipót Napok rendezvénysorozat – az épület átadásával – új programokkal bővülhetett. A Belvárosi Nyári Fesztivál Marsi László igazgatóhelyettes keze alatt egy színpados gyereknapból három napos rendezvénysorozattá növekedett, mely négy színpadon kínál programokat nemcsak az V. kerületi lakosoknak, hanem egész Budapestnek.

További önkormányzati rendezvények, melyeknek szervezésében intézményünk részt vállal a díjátadók (Díszpolgári cím, Egészségügyért Díj, Művelődésért Díj, Művészeti Díj, Szociális Díj, Pro Civibus Díj, Kölcseyés Pilinszky-díjak), a nemzeti ünnepek (Március 15., Október 6., Október 23.), az emléknapok (Magyar Kultúra Napja, Zenei Világnap, Idősek Napja) és a kerületi ünnepségek (Színes Diploma átadás, Mikulás ünnepség) műsorainak megtervezése, a technikai háttér biztosítása mind-mind az Aranytíz feladata lett, mely programokra külön pénzügyi keretet biztosít az önkormányzat.

Az Aranytíz kiemelt figyelmet fordít a kerületben élők kulturális, szórakozási és közösségi igényeinek kielégítésére, különös tekintettel a lakosság nagyobb hányadát kitevő idősebb, nyugdíjas korosztályra. A 2003 óta működő Örökifjak nyugdíjasklub csütörtöki teadélutánjait beszélgetés, olvasás, kártyázás, előadások teszik színesebbé, és havonta egyszer zenés táncdélutánt tartanak, melyen rendszeresen fellép a kedvelt Seres-duó. 2008 óta a klubtagok térítésmentesen megtekinthetik az intézmény saját szervezésű színházi, irodalmi és egyéb programjait.

Aranytíz Teátrum

Az Aranytíz Teátrum megálmodásakor egyik fontos célkitűzés volt, hogy repertoárjában minél nagyobb helyet kapjon a kortárs magyar színmű, legyen az akár mesejáték, akár történelmi dráma. Ennek az elvnek a mentén lett kialakítva a színház műsora is. A Magyar Kultúra Napján, 2004. január 22-én láthatta a közönség az első produkciót, Páskándi Géza: Vendégség című darabját, olyan jelentős művészek (fő)szereplésével, mint Szakácsi Sándor, Őze Áron és Balogh Erika. Ez a nap színházavatás is volt egyben, egy többműfajú színházi program kezdete.

2004-ben Pozsgai Zsolt író, rendező, dramaturg lett a teátrum szakmai vezetője. Ekkor adódott lehetőség arra, hogy ne csak befogadó színházként működjön a teátrum, hanem saját produkciókat is kiállítson. A Pozsgai Zsolt által rendezett Szécsi („Szeretni, bolondulásig”) című, Szécsi Pál életéről szóló zenés előadás volt az első, valóban az Aranytíz Teátrum által finanszírozott és színpadra állított produkció. Sikerét bizonyítja, hogy 4 évig folyamatosan repertoáron volt, rengeteg tájelőadáson vett részt. A nagy siker után Pozsgai Zsolt sorban írta és rendezte a kifejezetten az Aranytíz Teátrum színpadára kitalált produkciókat. Az Elindult egy Lány, Ha megjön Kabos…, Kettecskén, Szerelmem, Magyar Katalin (Anziksz – 1956.) Rendezések: Kocsis István: Árva Bethlen Kata – az újrakezdő, Neil Simon: Pikáns percek lovagja.

Határon túli magyar társulatok produkciói is láthatóak voltak színpadunkon és a kerületei kisebbségi önkormányzatok is rendszeresen szerveznek az Aranytíz Teátrumba színházi előadásokat magyar és az adott kisebbség nyelvén is.

Mint befogadó színház, több fiatal társulat, rendező produkciója mellett „bábáskodtunk”. A Kamikaze Akciócsoport több előadása az Aranytíz Teátrumban „készült”, köztük Karinthy Ferenc: Gellérthegyi álmok, valamint Machiavelli: Mandragóra című reneszánsz komédiája, és az Egy fiú és egy lány című darab is. A Negyednégy Színház Tennesse Williams: Üvegfigurák című művét szintén nálunk vitte színre.

A gyermekelőadások is telt házakkal futottak. Első saját produkciónk a Panna, a pöttöm című előadás volt. Szintén saját produkció volt a MeseHáz – a legszebb mesék című rendhagyó mozgásszínházi előadás. Befogadott társulatként játszott itt több alkalommal az Aranyszamár Bábszínház, illetve a méltán világhírű pécsi Bóbita Bábszínház is.

A Nádas Eszter szervezte Kiskobak gyerekszínházi bérletsorozatunk 2005 óta minden évadban teltházas, őszi és tavaszi 3-3 előadásból áll. Ezt a koncepciót követté a Zene habbal és a Hangszervarázs című sorozatok, melyek komolyzenei, népi és világzenei előadásokat és hangszerbemutatókat tartalmaztak. Céljuk az óvodás és kisiskolás korosztály a komolyés népzenével játékos formában történő megismertetése és megszerettetése.

A színházi előadások mellett zenélt a Teátrumban a Katáng és a Makám Együttes, de volt 100 Folk Celsius koncert is.

A Táncpalota

Az Aranytíz tevékenységében kiemelt szerep jut a táncot, a mozgást, az egészséges életmódot népszerűsítő programoknak. A tánc régóta az Aranytíz egyik „húzóágazata”, a ház legnépszerűbb tevékenysége, melyre sokan járnak, gyerekek és felnőttek egyaránt. A zenés mozgásformák a jazztánctól a néptáncon át a hastáncig a választék színes. A hagyományos és a legmodernebb irányzatok kedvelői is találnak számukra vonzó tanfolyamokat.

2003 májusában fokozatosan költözött át a Molnár utcai épületből az új épületbe a két intézmény „közönsége”. Az öt új tánctermet szinte azonnal belakták a táncosok, akik a megpróbáltatások közepette is kitartottak az Aranytíz mellett. Jeszenszky Endre végre nevéhez méltó teremben folytathatta a fél évszázad óta folyamatosan tartó, eredményekben gazdag táncos képzését. Bakó Gábor órái sem lettek kevésbé izzasztók a légkondicionált teremben, de a tanulók komfortérzete óriásit nőtt. Az országos Erica C. Dance School központi tánciskolája mindig is az Aranytízben volt, és immáron a külcsín egyezik az oktatás profizmusával. A salsa magyarországi „nagykövetei” a kubai származású Jose Rey és Lili Garces oktatók minden este tömegeket oktathattak a Salsa Tropical Tánciskola tágas, kiváló hangtechnikával felszerelt termeiben.

Jeszenszky mester és Bakó Gábor több tanítványa lett táncoktató. Közülük néhányan ragaszkodtak az „anyaintézményhez” és saját csoportjaik oktatását itt folytatták. Így költözött vissza az Aranytízbe az ír sztepp, vagy a Happy Dance csoport, illetve a legkisebbeket oktató Mese és Tánc foglalkozás.

A termek még így sem lettek 100%-ban kihasználva, de szájhagyomány útján a táncos berkekben elterjedt, hogy a belvárosban egy csodapalotában vannak kiadó termek. Sorbaállás lett a kihasználatlan időpontokért. Így bővült a ház táncés mozgásoktatás repertoárja. Volt nálunk Odisszi klasszikus indiai tánc, több hastáncoktatás (többek között Szalay Márta zártkörű hastánccsoportja, mely rákbetegségből felgyógyult nőknek nyújt fizikai és lelki rehabilitációt), improvizációs műhely, flamencotanfolyam, nyári kurzusok, társastánc, de rock ’n rollt és esküvői tánctanfolyamokat is tudtunk kínálni az érdeklődőknek.

Egyéb mozgásformáknak is helyet biztosítottunk, például a Falun Dafa kínai tornának, csikung tanfolyamnak, továbbá több kiváló jógaoktató tartotta az Aranytízben foglalkozásait, hogy a keleti mozgásformákat említsük. Ugyanakkor nem hiányzik a nők körében ma népszerű intim torna és Pilates sem. Küzdősport órákat is tartanak nálunk: volt Wingtsun Kung-Fu tanfolyamunk és évek óta egyre növekvő létszámmal tart kick-box edzéseket Juhász Gábor, 1 danos mester.

2004-ben nagy fába vágtuk a fejszét. Ekkor került sor az első Aranytíz Táncműhely megrendezésére Arató Balázs kollégánk szervezésében, ahol a legnevesebb hazai szakemberek nyári intenzív kurzusokat tartottak. Még négy ezt követő éven keresztül tartottuk meg a Táncműhelyt nagy sikerrel, olyan neves szakemberek közreműködésével, mint Szakály György, Eichner Tibor, Lőrinc Katalin, László Mónika, Fekete Hedvig, Darab Katalin, Mirjam Friderich, Zachár Lóránt, Metzger Márta, Hámor József, Bakó Gábor és a hazai jazztánc oktatás „doyenje” Jeszenszky Endre.

A latin zene szerelmesei minden szombat este kedvükre gyakorolhatják kedvenc táncaikat a „Palacio de la Salsa”, vagyis Salsa Palota rendezvényünkön.

Változások a népi kultúra programok terén

2003 szeptemberétől már az Aranytízben folytak a Molnár utcai programok változatlanul Ötvös Györgyi szakmai vezetésével. A tanfolyamok továbbra is népszerűek maradtak, az Egyszólam Népzenei Tábor szintén nem érezte meg a változást. A Kalamajka Táncház viszont megsínylette az Arany János utcai épületbe való átköltözést, harmadára csökkent a látogatók száma, amin a mai napig nem sikerült változtatni. Hiába kerültünk lényegesen szebb, kulturáltabb körülmények közé, azt a hangulatos környezetet, ami a Molnár utcában volt, itt nem sikerült megteremteni. Egyrészt a hosszúkás csőterem nem kedvez a buli hangulatnak, másrészt a folk kocsmától (össznépi vigadalomtól) meg kellett válnunk, holott ez a mi újításunk volt.

Az Aranytíz Néptáncegyüttest Masát Orsolya orvostanhallgató alapította 1996-ban, a budapesti orvostudományi egyetemen. Az első esztendők a felsőoktatási intézmény égisze alatt teltek, ezért az együttes SOTE Néptáncegyüttes néven kezdte meg működését, majd 1998-ban átköltözött az Aranytíz Ifjúsági Centrumba, egyúttal felvette az intézmény nevét, és innentől kezdve Aranytíz Néptáncegyüttes néven működik tovább. Az együttes tagjai egyetemisták és fiatal értelmiségiek, akik a Kárpát-medence néptánc kultúrájának elsajátítását és színpadra állítását tartják céljuknak.

Programok a legkisebbeknek

Játék és mese

Az ifjúsági házas hagyományokat folytatva alakítottuk gyerekprogramjainkat. A legendás V. kerületi nyári napközis tábor kulturális programját 2004-ig, az őszi– téli–tavaszi napközis táborokat 2009-ig az Aranytíz szervezte és finanszírozta az Önkormányzat gazdasági támogatásával. Fejes Brigitta és Kovács Veronika kollégáink vezetésével, gyakorló pedagógusok segítségével egész napos elfoglaltságot biztosítottunk a gyerekeknek. A tábor sikerét mi sem bizonyította jobban, mint az, hogy a gyerekek visszajártak évről évre – többen testvéreiket is hozták – akkor is, amikor esetleg megoldott volt az otthoni felügyelet a szünetben.

2005-ben József Attila születésének 100. évfordulójára József Attila versillusztráció, 2006-ban a Költészet Napja alkalmából meseíró, 2008-ban a Reneszánsz Év keretében „Mátyás az igazságos” meseíró, illetve gyermekrajzpályázatot hirdettünk, melyekre az egész országból érkeztek pályaművek.

Egy olyan kerületben, ahol kevés gyerek él és a lakosság nagy része nyugdíjas, nagy kihívás volt játszóházat indítani. 2003 decemberében az első nagysikerű Mikulás ünnepség után mégis elhatároztuk, hogy 2004 januárjától havonta játszóházat szervezünk. A havonta rendezett Aranyalma Játszóházban az ide látogatók gazdag programmal eltöltött délelőttön vehettek részt. Itt volt a ma már országszerte népszerű Alma Együttes első klubja, Szabó Zselyke színművésznő zenés délelőttjei és Bartos Erika írónő, nagysikerű gyerekkönyvek szerzője is mesélt nálunk hónapról hónapra kis rajongóinak és szüleiknek.

2005 őszén új tematikus játszóházat szerveztünk Varázsgömb Játszóház néven egészen 2009-ig. A játszóházas foglalkozások alkalmával volt az Álomfogó varázs, Böszörményi Gyula, József Attila-díjas író és csapata által vezetett ismeretterjesztő levelező klub budapesti tagozata. Szintén a játszóházakon belül működött az Álomvarázs klub, mely Harry Potter magyarországi rajongóit egyesíti. Helyet biztosítottunk a Kincskereső klub kezde- ményezésnek, és szerveztünk történeti játszóházat is. A Szüni-Dö-Dö nyári programso- rozat szervezőinél sokat pályáztunk, így nyaranta musical stúdiós nyílt napot tudtunk tartani, de volt táncos és a Dési Huber Képzőművészeti Körbe betekintést nyújtó nyílt nap, illetve játszóházi programokra is sor került a nyári szünetben.

Baba–mama programok

2003 óta, mintegy hét éven keresztül működött az Aranytízben Litzler Judit koordinálásában, az Aktív szülés program (ASZP), mely a londoni Active Birth Centre-rel, az ELTE Kísérleti Pszichológiai Tanszékével együttműködve segítette a kismamáknak a felkészülést a szülésre és a szülővé válásra. Az Aktív Szülés Program mindig kiemelkedő színvonalon működött és kiváló szakemberekkel: pszichológusokkal, mozgásterapeutákkal, elsősegélynyújtókkal, gyermekgondozó szakemberekkel dolgozott. Az ASZP és a Kismama újság közös rendezésében kismama klub működött. A programkínálat folyamatosan bővült, a csecsemőgondozás, a hordozókendő tanfolyam, az elsősegélynyújtás és a relaxációs tréning csoportjaival. 2004-ben, amikor az ötödik születésnapját ünnepelte a program, egy teljes napon át nyitott foglalkozásokkal mutatkoztak be, sőt babának és mamának egyaránt szórakozató koncerteket, beszélgetéseket is rendeztek. 2010-ben, működésük 10. évét az ötéves évfordulóhoz hasonlóan nyílt nappal ünnepelték meg. 2011-től kevesebb csoport indult el, mind kisebb létszámmal. A csökkenő helyigényből adódóan, a nálunk használt több teremre nem tartottak igényt és az ELTE egyik épületébe költöztek.

2004. október 27–29. között Budapesten az Aranytíz adott helyet a II. Nemzetközi Bábakonferencia; a magyarországi bábaság átalakulása az Európai Unióban: Esélyek és veszélyek című programsorozatának. 2004 és 2007 között négy alkalommal került megrendezésre intézményünkben a Születés Hete országos szakmai és kulturális rendezvénysorozat.(8)A Baba-mama programok fejezetét Litzler Judit állította össze.

További jelentős programok sorolója

A színházon, kiemelt rendezvényeken, tánc és mozgás tanfolyamokon kívül rengeteg máshova be nem sorolható esemény van a házban. Alább egy kis áttekintést nyújtunk a legjelentősebbekről. Közéjük tartozik például, hogy az egy hónapja átadott intézménybe Dr. Habsburg Ottó(9)Dr. Habsburg Ottó magyar trónörökös, politikus és író, az utolsó osztrák császár és magyar király, IV. Károly legidősebb fia volt. 1989-től a testület magyar ügyekkel foglalkozó delegációjának volt az elnöke, fővédnöke és egyik szervezője volt a magyar-osztrák határon rendezett „páneurópai pikniknek”. Több nyelven, köztük magyarul is kiválóan beszélt, és négy ország – Németország, Ausztria, Horvátország és Magyarország – állampolgára lett. Magyarországon 60 település választotta díszpolgárává. Hét nyelven közel 30 könyve jelent meg történelmi, politikai és társadalompolitikai témákban. Számos akadémia választotta tagjává, a pécsi és a budapesti tudományegyetem pedig díszdoktorává. tett látogatást.

2004-ben, a működés első teljes évében, volt a II. V4 – Nemzetközi Összművészeti Kulturális Fesztivál. A fesztiválon a Visegrádi Négyek országaiból kiválasztott zenekarok és fotóművészek vettek részt. A 2005-ös év izgalmasan indult, a Nők Lapja ekkor indított az Aranytízben egy sorozatot Nők Lapja Esték címmel. Ezeken az író–olvasó találkozókon a nagyközönség a hetilap legkedveltebb szerzőivel találkozhatott. Schäffer Erzsébet, V. Kulcsár Ildikó, Pécsi Ildikó, Kornis Mihály és Müller Péter estjein a színháztermünk befogadóképességének határait feszegettük. Büszkék lehetünk arra, hogy a Szép Könyv díjátadó minden évben nálunk kerül megrendezésre!

Sok kerületi vonatkozású rendezvényt fogadunk be, mint az V. kerületi Összművészeti Gála, vagy a Rögtönzés Színház sérült gyerekekből álló csoportjának próbáit, és a kerületi Pedagógiai Szolgáltató rendszeres, éves, egész napos konferenciáját. A Gyermekjóléti Szolgálat Mikulása az Aranytízbe hozza csomagjait a kerületi jó gyerekeknek évről évre. A Koncertmuzsika Zenekar, Dávid Viktória gospel énekes és a Bel Canto Operatársulat minden évben újabb és újabb remek előadói esttel kápráztatja el a közönséget.

A 2006-os év bővelkedett filmes eseményekben. A Polifilm mozgóképgyártó és videoműsor-készítő akkreditált szakképzése indult el a házban, nappali iskolarendszerű oktatási formában. Ugyanekkor kezdődtek az Aranytíz és a Kölyök Filmklubok. A Független Filmszemlének is az Aranytíz adott helyet. Voltak nálunk operafilm vetítések és ugyanez év nyarának végén a 13. Diákfilmszemle is itt lelt új otthonra. Azóta is minden évben több száz pályaművet bírál el intézményünkben, az egyhetes filmszemle során, a neves szakemberekből álló zsűri. 2007-ben helyet biztosítottunk az Ilyenek vagyunk fesztiválnak, mely évek óta a hátrányos helyzetű filmalkotók bemutatkozását teszi lehetővé, a programot konferenciával van együtt rendezik meg.

A filmes programok mellett ezen időszakban lakberendező hobbikurzus indult. Kép–Meditáció–Műhely címmel művészettörténeti műhelysorozatot, Népek zenéje valamint Korok zenéje című komolyzenei sorozatot is láthatott a közönség. Jeszenszky Endre balettmester 80. születésnapi gálaestjén az Aranytízben táncolt a magyar táncélet színe-java. Volt nálunk Nosztalgia Party a táncos lábú középkor- osztálynak, és éveken keresztül az Aranytíz volt a székhelye a Tabulatúra Régizenei Együttes reneszánsz zenei klubjának.

Kiállítások (2003–2011)

Az Aranytízben három galéria működik, melyekben 3-4 heti váltásokkal mutatkoznak be az alkotók. A földszinten található Átrium Galéria kimondottan a kortárs magyar képzőművészet színtere. A galéria adottságainak legfőbb jellemzője az üvegkupola által megvilágított központi tér, mely fókuszpontja az intézménynek, ezáltal kiváló lehetőséget nyújt mind megnyitókra, mind az alkotások befogadására. A teljesség igénye nélkül néhány alkotó a kiállítók közül kik méltán öregbítik a galéria hírnevét, s közülük többen V. kerületi elismerésben is részesültek: fe. Lugossy László, ef. Zámbó István, Zöld Anikó, El Kazovszkij, Tavaszy Noémi, Gerzson Pál, Szentandrássy István, Kiss Miklós, Müller Árpád, Erdős Géza. Az Átrium Galériában volt látható a „A Bükk fehér sziklái” című fotókiállítás a szilvásváradi lipicai lovak életéről.

Az Előtér Galéria lehetőséget nyújt kerületi iskolások gyermekrajzainak, valamint meghirdetett rajzpályázatok anyagának bemutatására. Ezenkívül itt állíthatnak ki amatőr alkotók, alkotócsoportok, üvegfestők, amatőr fotósok, testvérvárosi festők.

A Dési Galéria a Dési Huber István Képzőművészeti Kör előtere. Ez a kiállítótér a képzőművész kör tanítványainak biztosít lehetőséget, illetve olyan alkotóknak, akik a kör által kiírt pályázatok nyertesei (pl.: Kovács László fotós). Ugyanakkor itt adunk helyet különféle eseményekhez kötött tárlatoknak is. Itt volt látható a Nemzetközi Visegrádi Alap támogatásával létrejött „Európai Kulturális Fesztiválok Életképei” című fotókiállítás is, melyet a V4 Fesztivál keretein belül, a Cseh Centrummal együttműködve rendeztünk.

A Belvárosi Lipót Napok programsorozat keretein belül évről évre itt mutatkoztak be a kerület kisebbségei fotókiállításokkal, egyéb anyagokkal. Számos kerületünkben élő művész gazdagította a programsorozatot alkotásai bemutatásával, de születtek a belváros múltját és jelenét bemutató kiállítások is.

Gyermekeknek is szerveztünk több, nagy érdeklődésre számot tartó kiállítást, de mind közül a két legjelentősebb, a Karácsonyi kiállítás Mirr-Murral és barátaival – Foky Ottó animációs filmrendező, tervezőgrafikus kiállítása, valamint a Vuk, Szaffi és a többiek, ami Dargay Attila rajzfilmrendező, figuratervező-grafikus emlékkiállítása volt. Az intézmény szellemiségéből adódóan sok olyan kiállítási anyag talált és talál meg minket, melyeket valamely karitatív cél hívott életre. Ilyen volt az „Együtt kerek a világ!”– össznépi sokadalom az Aranytízben című rendezvénysorozathoz kapcsolt kiállításunk a szájjal-lábbal festő művészek alkotásaiból, az Afrikai bűnökről, emberi szóval Budapesten fotókiállítás az Afrikai–Magyar Egyesülettel együttműködve, a Fény és árnyék című képek a szervátültetésről a Transzplantációs Alapítvány közreműködésével.

2003 és 2008 között Marsi László látta el a kiállításokkal kapcsolatos szervezési feladatokat. Azóta Litzler Judit felelős a galériák programjaiért.

Terembérlet

Az önkormányzat egy sajátos szerződést kötött a felújítást finanszírozó, beruházó (szintén saját tulajdonában lévő) céggel. Az Aranytíz Művelődési Központ az épület 52%-át hasznosíthatja, a beruházó Blíber Kft. a 48%-át és a berendezés is a kft. tulajdona. Területi megoszlásban ez azt jelentette, hogy az Aranytíz díjmentesen használhatta a második és első emeleti termeket és raktárakat, de az alagsori helyiségekért, a földszinti nagyterem és a harmadikon lévő színházterem használatáért bérleti díjat kellett fizetnie a beruházó cég felé. Intézményünk bérleti díjat fizetett az általa használt berendezésért is (asztalok, székek, folyosó berendezés, hangtechnika, irodabútorok stb.).

Az Aranytíz már a kilencvenes években kiegészítette a büdzséjét a termeinek kiadásával, ez a bevételi forrás a felújítás után fokozott mértékben szerepelt a ház költségvetési terveiben. A visszaköltözést követően azonnal törekedtünk arra, hogy feladataink minél magasabb szintű ellátásához minél nagyobb mértékben saját bevételt is szerezzünk. Ehhez az egyik fő bevételi forrásunk a mai napig a napközben üresen álló termeink bérbeadása konferenciák, továbbképzések, próbák, sajtótájékoztatók és még sok egyéb rendezvény számára. A koraesti–esti órákban viszont olyan tevékenységeket fogadunk be, melyek kulturális vonatkozásúak és segítik, hogy még színesebb választékot kínáljuk látogatóinknak.

Magyarországon tevékenykedő bankok, biztosítók legtöbbjének volt már a házban kisebb-nagyobb rendezvénye, sokan visszajáró vendégek. Rengeteg civil szervezet, minisztérium tart nálunk különböző programokat. Régi jó kapcsolatot ápolunk az V. kerületben található Central European Univresity-vel. Ez a szervezet rendszeresen tart nálunk konferenciákat. A 2007-ben szervezett egyhetes nemzetközi konferenciájuk során a szó legszorosabb értelmében minden helyiségben a pincétől a padlásig, a CEU konferenciája zajlott.

Többször adtunk helyszínt Gyöngyfesztiválnak, Diabetesz Junior, Magyar Természetvédők Egyesülete, Kisgyermekgondozók, Magyar Rákellenes Liga, Unicef, Belsőépítészek Egyesülete, Gyermekorvosok Szövetsége, Magyar Tudományos Akadémia programjainak, de volt nálunk mongol rock együttes koncertje is.

A tömeges rendezvények mellett a kisebb termekben is jelen vannak a bérlők, mint például az egészséges életvezetésről szóló előadások, valamint önkormányzati, minisztériumi továbbképzések. Tánctermeinkben délelőttönként profi tánccsoportok próbálnak és volt nálunk moderntánc csoportvezetői tanfolyam is.

In memoriam Újfalusi Rita

Az Egri Tanárképző Főiskolán szerzett tanári oklevelet 1977-ben, majd az ELTE Bölcsészettudományi Karán népművelői egyetemi diplomát, majd ugyanott Felsőfokú kulturális menedzserképesítést. 1983-tól dolgozott az Aranytíz Művelődési Központ jogelődjében, a Kelli László Úttörőházban először igazgatóhelyettesként, majd 1984. szeptember 1-jétől igazgatóként. Az ő vezetése alatt alakult át az intézmény 1990-ben kis ifjúsági centrummá, majd 2003-ban művelődési központtá melyet 2007 decemberében bekövetkezett haláláig vezetett.

…Ahogy azt Rita sokszor emlegette, az Aranytíz élete fő műve mind szellemiségében, mind megjelenésében. A népművelői munka számára nemcsak hivatás, hanem életforma volt, az Aranytízet nem munkahelyének tekintette, munkatársait és az idejárókat sem idegenként kezelte, hanem egy nagy család tagjaiként. Munkáját számos díjjal ismerték el: Belváros–Lipótváros Művelődéséért Díj (1999), Belváros–Lipótváros Budapest Főváros V. kerület Önkormányzata Közszolgálati Érdemérem arany fokozatú kitüntetése (2002), Wlassics Gyula-díj (2006). Alapító tagja a Budapesti Népművelők Egyesületének(10)Újfalusi Rita nekrológja (részlet), írta Halmos B. Ágnes..