Utószó

Az Aranytízben dolgozók teszik a dolgukat, igyekeznek a legjobbat nyújtani abból, amit tudnak. Ez egy közösség, amely nem csak közművelődési szakemberekből áll. Fontos megemlíteni a háttérmunkát végzők csapatát, akik nélkül mi népművelők nem tudnánk színvonalas teljesítményt nyújtani. Hiszen a 2002-es ki-, valamint a 2003-as beköltözést Borbély Ferenc technikus vezénylete le, aki immáron 19 éve dolgozik az Aranytízben. A nagy ház működtetésében oroszlánrészt vállaló Both László műszaki vezető pedig nem ismer lehetetlent. Ugyanúgy említhetnénk a színházi technikusainkat, a műszaki csapatot vagy a jegypénztárosokat, ruhatárosokat, a portaszolgálatot, szóval mindenkit, aki a ház munkáját segíti. Mindnyájan tudjuk, hogy a gazdasági háttérmunka is nagyon fontos egy intézmény életében. Terembérlettel foglalkozó kollégánk mindent megtesz, hogy „pénzt hozzon a házhoz”. Az Aranytíz kiváló gazdasági mutatói pedig a jól felkészült gazdasági kollégák szakmai munkájának köszönhetők.

Azt, hogy ez a kollektíva miként is dolgozik így együtt a kultúráért, talán az fejezi ki a legjobban, hogy 2012-ben az V. kerület Belváros–Lipótváros Kulturális, Emberi jogi és Kisebbségi Bizottsága Kölcsey Ferenc-díjat adományozott az Aranytíz Kultúrháznak, mint a kerület érdekében kimagasló művészeti tevékenységet végző közösségnek.

Köszönet

Külön köszönetet mondunk történetünk megírását segítő információikért:
Csapó Annának, Léka Gézának, Késmárky Nórának, Kiss Benedekné Katinak, Szabó Lajosnak és Varga Zsoltnak.