Az egykori ifjúsági ház – A Teszársz Károly Vasas Művészegyüttes és Ifjúsági Ház

A Vasas Művészegyüttes központi vezetősége az 1973-as évet a Vasas Ifjúság Évévé nyilvánította, aminek eredményeképp megalakult a Központi Vasas Ifjúsági Klub is. A tartalmi tevékenység két legfontosabb eleme a művészettel foglalkozás és a természetjárás volt, a tagok pedig többnyire vasas szakmunkásképző iskolákból vagy vasas üzemekből kerültek ki – annak ellenére, hogy a tagságnak ez nem volt feltétele. Az idelátogató fiatalok létszáma gyorsan nőtt, a ház 1974-es munkatervében már ez szerepel: „Az ifjúsági klubba 300–320 tag beszervezését tűzzük ki célul.”

Az ifjúsági ház a vasas fiataloknak kínált programlehetőséget, keretein belül kapott helyet például a „Jelfogó” Közéleti és Művészeti Klub, amely a közélet iránt fogékony fiatalok általános és művészeti nevelésével foglalkozott, és 1976-ra el is nyerte a Kiváló Ifjúsági Klub címet. Ennek egyfajta „alosztályaként” működött a „Jó, hogy jössz” Irodalmi és Képzőművészeti Klub, valamint az „Ajdejó” Audiovizuális Klub, amely kifejezetten az irodalmi és képzőművészeti, illetve az audiovizuális nevelésre szakosodott. Az elméleti képzéseket, előadásokat és vitaesteket tartó klubok mellett idővel olyanok is alakultak, amelyek már inkább az önálló alkotásra helyezték a hangsúlyt: ilyen volt például a Brády Zoltán(2)Brády Zoltán (1940–): erdélyi magyar újságíró, a rendszerváltás első független orgánumának, a Kapu című folyóiratnak az alapítója és a mai napig főszerkesztője. vezette IKIN Kör (Ifjú Kommunista Írók Nemzedéke), valamint a VIASZ (Vasas Ifiklub Amatőr Színjátszói).

Az egyes művészeti ágakat – pontosabban az azok iránt érdeklődőket – csoportosító klubok mellett speciális érdeklődésre számot tartó körök is alakultak, úgymint Eszperantó Klub, Külpolitikai Klub, Lányok Klubja, Kollégiumi Nevelők és Szakoktatók Klubja, Magnós Szakkör, Önvédelmi Kör vagy Bélyeggyűjtő Szakkör. Az Ifjúsági Házhoz tartozott ezenkívül egy tízezer kötetes könyvtár is.

A klubokban, szakkörökben számos ismert ember is megfordult, olyan neves irodalomtörténészek tartottak itt rendhagyó irodalomórákat, mint Czine Mihály, Hegedűs Géza, Tarján Tamás vagy Ungvári Tamás. Az irodalmi nevelést segítő előadásokon vendégként jelen volt többek között Ladányi Mihály költő és Szentmihályi Szabó Péter sci-fi szerző is, egy, a költészet és a zene kapcsolatáról szóló előadást pedig Cseh Tamás tartott. Vitaesteken a Külpolitikai Klub vendége volt, például Chrudinák Alajos vagy Elek János, a televízió akkori moszkvai tudósítója.

Az Ifjúsági Ház rendszeresen szervezett vetélkedőket is a szakmunkástanulók számára, ezekben a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat (TIT) volt segítségére. A vetélkedők rendszerint valamilyen évfordulóhoz – a hetvenes évek végén Bethlen Gábor, József Attila, Bartók, illetve Kodály személyéhez – vagy országos akcióhoz kapcsolódtak. 1979-ben indult az országos szinten meghirdetett „Édes hazánk, Magyarország” elnevezésű honismereti vetélkedősorozat, melybe az ifjúsági házunk is bekapcsolódott, 1980-ban (a moszkvai olimpia évében) pedig olimpiatörténet tárgyban mérhették össze tudásukat a szakmunkások.

A szakmunkástanulók körében népszerűek voltak a rendhagyó iskolanapok is, melyeken – az iskolai igényekre alapozva – a tananyagban nem szereplő, de ahhoz kapcsolódó témák kerültek feldolgozásra, kötetlenebb, olykor kifejezetten játékos formában.

Az akkori igazgató, Gödöllői Lajos munkáját az 1983-ban őt váltó Takács Béla folytatta, aki munkatársaival együtt új közösségi formaként alakította ki az ifjúsági házban az Ifjúsági Vegyes Kórust, az Ifjúvezetők Klubját, a Természetjárók Körét, a Vers- és Prózamondók Körét, a Filmbarátok Körét, a Reklám-Video szekciót, a Sci-fi Klubot, a Verseny-Sporttánc Klubot és a kétéves iskolarádiós tanfolyam utódaként működő Iskolarádiósok Körét. 1984-ben rendezték meg először a Vasas Szakmunkástanulók Művészeti Hetét is, amely komplex formában, több művészeti ág bevonásával próbált hatni az ifjúságra.

1983-tól kezdve az ifjúsági ház honvédelmi iskolanapokat is szervezett, ami az akkor még kötelező iskolai honvédelmi oktatáshoz kapcsolódott. A program a TIT Hadtudományi Szakosztályának segítségével jött létre, az előadók között voltak a Zrínyi Miklós Katonai Akadémia oktatói és a Hadtörténeti Múzeum munkatársai is.

Nagy sikerrel futott az amatőr zenekarokat bemutató Vasas Amatőr Rockzenekarok Klubja, ahol olyan zenekarok mutatkozhattak be, melyek tagjai vasas szakmunkásképző intézetekből kerültek ki. Itt tűnt fel például az MK vagy a Negát Vadásztársaság, amely később a Poptojás című amatőr zenei műsorban(3)Poptojás: a nyolcvanas évek elején az Almássy téri Szabadidőközpontban működő tehetségkutató iroda, amely – néhány merész népművelő kísérleteként – kisebb klubokban, munkásotthonokban kereste a kezdő zenekarokat. is szereplési lehetőséget kapott.

A rendszerváltás környékén többek között olyan vas- és fémipari vállalatok szűntek meg, mint a Magyar Hajó- és Darugyár, a Kohászati Gyárépítő Vállalat, a Ganz-MÁVAG, a Csavaripari Vállalat vagy a Láng Gépgyár, így a vasas szakmunkások képzése is háttérbe szorult, számos iskola és ipari szakképző intézet is megszűnt (ennek ma látjuk a kárát). Az ifjúsági ház közösségei ezután – megfelelő létszámú tagság híján – rendre felbomlottak.

Az ifjúsági nevelésnek azonban még ma is vannak nyomai: a Vasas Művészegyüttes művészeti csoportjai – főleg a tánckar és a kamarakórus – rendkívül nagy hangsúlyt fektetnek az utánpótlásra, az alapítvány pedig minden évben megrendezi a Vasas Szakközépiskolások és Szakmunkástanulók Országos Vers- és Prózamondó Találkozóját, melyen átlagosan 20–25 tanuló vesz részt.