Nyomtatás 

 Zöld játszóházEldobált szemét, feleslegessé vált bútorok az utcán, cigarettacsikkek szanaszét és akkor is autóba ülünk, ha nagyon nem lenne muszáj. Ahogy az egész országban, úgy a fővárosban sem fektetünk még mindig elég hangsúlyt a környezettudatosabb életmódra. A kevés kivétel egyike a Budapesti Művelődési Központ, ahol rendszeresen kínálnak programokat iskolásoknak, óvodásoknak, de még saját dolgozóiknak is a zöld gondolkodásmód jegyében. A programok szervezőjével, Fogarasi Orsolya információs munkatárssal, a kaleidoskop.hu szerkesztőjével beszélgettünk.

A beszélgetésünk elején elárultad, hogy a felsorolt címek közül egy nagyon fontos kimaradt: te vagy a BMK intézményi fenntarthatósági felelőse. Mit jelent ez és miért tartod fontosnak nem csak megemlíteni, hanem betölteni is ezt a posztot?

Fogarasi Orsolya: Ahhoz, hogy hitelt érdemlően tudjuk közvetíteni, népszerűsíteni a lakosság felé a zöld gondolatokat, ahhoz nekünk magunknak is ki kell vennünk a részünket ebből a tevékenységből. Éppen ezért megpróbálunk intézményi szinten is odafigyelni a környezettudatosabb megoldásokra: izzóink egytől egyig energiatakarékosak, szelektíven gyűjtjük az irodai papírt és a műanyag palackot, vagy például a vendéglátás során tudatosan elkerüljük az egyszer használatos műanyag étkészletek alkalmazását. Mindemellett amikor lehetőségeink engedik, a beszerzéseink terén is körültekintőbbek vagyunk. Ezeknek a jó gyakorlatoknak én vagyok az összefogója, a felelőse.

Ma már sokat emlegetett fogalom a környezetvédelem; de ahhoz, hogy a környezet tudatos védelme mégse maradjon a művelődési házak falain belül, mivel járul hozzá a BMK?

F. O.: A környezet- és egészségvédelem, a túrázás és a rekreáció rég bevett formái a kulturális intézmények tevékenységeinek. Ma már azonban mindezt ki kell egészítenünk a környezettudatosság sokkal fiatalabb területével. A hétköznapi, városi életünk szerves részévé kell válnia sok olyan apróságnak, ami megőrzi a szűkebb és tágabb környezetünk eredeti állapotát és egészségét. Mindez közel sem csak szelektív hulladékgyűjtést jelent, hanem azt is, hogy minél kevesebb hulladékot termeljünk, s ennek előfeltételeként tudatosan vásároljunk. De jelenthet körültekintőbb életmódot is: racionálisabb közlekedést vagy a vegyszerek használatának csökkentését – hiszen minden ilyen hétköznapi tevékenységünk alapjaiban hat ki a természetes környezetünk állapotára és az erőforrás-tartalékainkra. A BMK programjain keresztül ezeket a témákat és a hétköznapok során bárki számára alkalmazható jó megoldásokat igyekszik megismertetni a lakossággal.

Ezt értem és talán legtöbben találkoztak is már ezekkel a gondolatokkal, de hogyan jelenik ez meg a gyakorlatban?

F. O.: Az előbb említett területeket igyekszünk ismeretterjesztő, interaktív és művészeti elemeket egyaránt magukba foglaló programok témájává tenni. Én azt gondolom, hogy jó, ha egy kulturális intézmény reagálni tud a kortárs jelenségekre, változásokra, s akkor tud igazán izgalmas maradni a látogatók szemében, ha az újonnan felvetődő kérdésekhez, kulturális területekhez és ismeretekhez is tud kapcsolódni.

Itthon is a civilek kezdték el először a környezettudatosság gondolatát népszerűsíteni, majd a művelődési házak is bekapcsolódtak. De honnan vették az ötleteket és honnan a tudást?

F. O.: A problémamegoldásokban a külföldi minták megelőztek bennünket, hiszen a nyugati társadalom hamarabb reagált a fogyasztói társadalom jelenségeire. S igen, ahogy mondtad, idehaza a civil szféra adott leghamarabb válaszokat. A BMK többek között ezért van kapcsoltban, sőt, partneri viszonyban több olyan civil szervezettel is – például a Humusz Szövetséggel, a Zöld Fiatalokkal, a Cellux Csoporttal vagy a közösségszervező és művészeti ifjúságsegítő munkát végző pécsi Murál Morál Mezővel –, akik komoly szakmai és módszertani háttérrel rendelkeznek és inspirálóan kreatív ötletekkel közelítenek a témához.

Melyek voltak ezek az ötletek és mi az, amiben aztán kiteljesedett a Budapesti Művelődési Központ?

F. O.: A BMK-nak elsődlegesen szakmai szolgáltató szerepe van. Ez azt jelenti, hogy a legkülönbözőbb közművelődési témákban tartunk továbbképzési alkalmakat a többi művelődési intézmény dolgozóinak, hálózatot építünk és információt szolgáltatunk. Szakmai fórumaink egyikén például a környezettudatosságra hangsúlyt helyező művelődési házakat mutattuk be követendő példaként. A kulturális intézmények közül az utóbbi években egyre többen csatlakoznak a zöld vonalhoz. Élen jár ebben, és vendégünk volt akkor a Millenáris Központ, a Klebelsberg Kultúrkúria, a Karinthy Frigyes ÁMK és a Merlin Színház is.
A 2000-es évek elején az intézmény megjelentetett egy Zöld könyvet, ami nyomtatott formában mutatta be Budapest és környékének természeti értékeit, a nemzeti parkokon át a helyi védettségű zöld területekig. Ez az információs kiadvány segédanyag kívánt lenni a programszervezők számára: összefoglalta azokat a helyszíneket, amelyek közművelődési és oktatási színtérként kihasználhatók. A könyvből két honlap is született, a kirandul.hu és a korlat.hu, ez utóbbi a mozgáskorlátozottak számára kívánt támpontokat nyújtani szabadidő aktív eltöltéséhez; s rendkívül innovatív, egyedülálló kezdeményezés volt akkoriban.

Te a kaleidoskop.hu, a BMK kulturális portáljának egyik szerkesztője is vagy. Az internetes megjelenés kirakata minden vállalkozásnak. Hogyan folytattok párbeszédet a netre tévedt látogatóval?

F. O.: A környezettudatos életvitel témáját a Kaleidoskop.hu oldalon érintjük, a témához kapcsolódó zöld programokat, híreket az oldal Zöld ficak rovatában gyűjtjük. Ezen kívül a Bmknet-nek van egy Zöldház menüpontja, melyben részletesebben is összefoglaljuk, milyen programokat valósítottunk meg ezidáig, s mi magunk milyen értékek és „zöld gyakorlatok" mentén végezzük a munkánkat.
A látogatók megszólítása az elmúlt időszakban mindezeken túl elsősorban az általános iskolás és középiskolás korosztálynak szóló programokon keresztül történt, melyeket jórészt NKA, illetve TÁMOP pályázati források, valamint több partnerszervezet együttműködése tett lehetővé.

Melyek ezek a programok?

F. O.: Az általam szervezett programok közül az első 2008-ban volt, egy Szüni-dö-dő napközis tábor; melyben a gyerekek „kimozdulós" programokon keresztül ismerkedtek a környezetvédelem kérdéseivel: voltunk vadasparkban, erdőben, biciklivel közlekedési szabályokat tanultunk a Millenáris Velodromon, illetve meglátogattuk a kerületi HuMuSz Házat.
Tavaly az egész épületünket betöltötte az ÖkoPack Nonprofit Kft. Hulladékból termék című látványos kiállítása. Ez a vándortárlat a szelektív hulladékgyűjtés és az újrahasznosítás gyakorlati hasznát, technikai folyamatait ismerteti, s rengeteg másodnyersanyagokból előállított terméket mutat be. Nagy értéke, hogy a kiállításhoz szakszerű oktatóprogram és tárlatvezetés is társul. Emellett a bejelentkezett csoportokkal, zöld civil szervezetek vezetésével rendhagyó különórákon beszélgettünk a reklámokról, a fogyasztási szokásainkról, a tudatos vásárlásról és a hulladék-problémáról. A megnyitóhoz, meghívásos pályázat keretében a Modell Divatiskola tanulói használt és hulladék-anyagokból ruhákat és kreatív kiegészítőket terveztek, s az elkészült munkákat újraruha-divatbemutató és minitárlat keretében mutatták be. A „zöld" témát igyekszünk a művészet, a kreativitás és a játék irányából is megközelíteni, a tavalyi családi napunk programja is ennek jegyében állt össze: a Cellux Csoport kézműves műhelyt vezetett, hungarocellből készültek sámánszobrok, a legkisebbeket pedig Lázár Ervin-mesejáték, konga dobosok koncertje és ÖkoPack-játszóház várta.

Ahogy böngésztem a honlapotokat, új láttam, hogy a BMK ki-kitekint a XI. kerületből, sőt, szívesen hagyja el Budapest határait is.

F. O.: Igen, ez feladatából adódik is. Idén a Humusszal közösen tartottunk egy hét részes iskolai foglalkozássorozatot, Ökoműhely címmel. Ebben ellátogattuk a rákospalotai hulladékégetőbe és biopikniket is szerveztünk. Volt ökotáborunk gyönyörű környezetben, Pécsváradon, melynek szakmai programvezetője a Zöld Fiatalok Egyesület pécsi szekciója volt. Ők egy új területtel, a globális neveléssel foglalkoznak, amely a környezetvédelem problémakörét társadalmi, etikai, gazdasági és környezeti vonatkozásban tárgyalja.

Hogyan zárta az idei évet a BMK „Zöld ficakja" és milyen tervekkel várjátok az új évet?

F. O.: Legutolsó programunkban bekapcsolódtunk a HuMuSz által összefogott Nulla Hulladék kampányhétbe. A rendezvény a Ne vásárolj semmit! világnaphoz és az Európai hulladék-megelőzési héthez kapcsolódott. A tudatos vásárlás és a továbbhasználat, újbóli használat üzenetének jegyében helyet kapott nálunk a Fölösleges Áruk Fóruma árulkodó címet viselő, ötletes tárlat és a Celluxosok hulladékból készített dizájntárgyai is. A hét során gazdagodtunk házi kozmetikumkészítési praktikákkal is, s a hozzánk ellátogató napközis gyerekek kidobott csomagolóanyagokból meglepően kreatív és színes apró tárgyakat, hordható ékszereket készíthettek.

A következő lépéseinket pedig bizonyos értelemben már kijelöltük eddigi vállalásainkkal. Továbbra is igaz, hogy az erőforrásaink túlzott kihasználása nehezen visszafordítható, negatív folyamatokat tart fenn, de odafigyeléssel ezeket azért lassítani tudjuk. Azt látom, hogy látogatóink közül sokan érzékenyek a környezeti problémákra, programjaink így megtalálják a maguk közönségét; s ennek hatására mi – az intézmény munkatársai – is egyre érzékenyebbé válunk a téma iránt. Szervezőként úgy gondolom, hogy a környezettudatosság társadalmi felelősségvállalásra ösztönző, értékközvetítő tevékenység, aminek jó helye van a közművelődési intézmények kínálatában.

Gebauer Szabolcs

2010. december 28.

Linkelő:
Budapesti Művelődési Központ (Zöld Ház Program rovat)

A cikk a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával jött létre.

Nemzeti Kulturális Alap támogatásával