Betűméret növelése Betűméret csökkentése FacebookBMK a YouTube-onBMK az Issuu-nRSS FeedBMK HírlevélChange to English

XXXIII. VándorgyűlésMájus 10-12. között Vecsésen, a Bálint Ágnes Kulturális Központban rendezték meg a Magyar Népművelők Egyesülete XXXIII. Vándorgyűlését. A több mint kétszáz közművelődési szakember részvételével zajló háromnapos rendezvény első napján adták át az „Önkormányzatok a közművelődésért” díjakat, valamint a Magyar Népművelők Egyesülete emlékplakettjét.

A város vezetésének nevében Szlahó Csaba, Vecsés Város polgármestere köszöntötte a résztvevőket, aki a három éve átadott Bálint Ágnes Kulturális Központ működésével kapcsolatban elmondta, az alapvető elvárás nemcsak az volt, hogy az intézmény a helyi kulturális élet központja legyen, hanem az, hogy a helyi közösségek megerősítésével új lendületet adjanak a városnak és a civil kezdeményezéseknek.

Sajó Attila, a Magyar Népművelők Egyesülete elnöke az elmúlt három évtized vándorgyűléseit idézte fel – mint mondta, ritka, hogy a szakma egyik legnagyobb eseményét egy kisvárosban rendezik meg, evvel, s a tavalyi Kultúrházak éjjel-nappal sajtótájékoztató megrendezésével a Bálint Ágnes Kulturális Központ bekerült a közművelődés szakmai vérkeringésébe.

A vendéglátó intézmény részéről Kis Tóth János igazgató köszöntötte a vándorgyűlés résztvevőit. Beszédében az intézmény bemutatása mellett arra is kitért, hogy Pest megyének, mely közel 1 200 000 állampolgár otthona, közvetítő szerepe van a főváros és a vidék között. A térség településein működő közművelődési intézményeknek helyzetükből és Budapest közelségéből adódóan még jobban meg kell küzdeniük a látogatókért, akiket egyrészt a minőségi kulturális programok, másrészt a helyi közösségek aktivizálásával tudnak elérni.

Szedlacsek Emília, az Emberi Erőforrások Minisztériuma Közösségi Művelődési és Művészeti Főosztályának vezetője tolmácsolta Dr. Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár üdvözlő szavait a résztvevőknek. Kiemelte, ha egy közművelődési intézmény megújul, változik a környezete, az nem csak infrastrukturális változásokat eredményez, hanem megváltozik a minőségi kultúrához való hozzáférés lehetősége is, melynek következtében a helyi társadalom aktivizálódik. A köszöntő után a Nemzeti Művelődési Intézet által koordinált, kulturális közfoglalkoztatottak bevonásával megvalósított „Tudáskörnyezet vizsgálat” eredményeit osztotta meg a jelenlévőkkel. A vizsgálat elsődleges célja az volt, hogy segítsék az együttműködésekben rejlő tudásgyarapítás lehetőségeit: járásonként készültek feltáró elemzések, melyek összefüggései többek között rávilágítanak az ott élők kultúrához való viszonyulásáról. A vizsgálatba többek között kulturális szakembereket, civil szervezetek munkatársait, pedagógusokat vontak be, melynek eredményeként 1853 településről több mint tízezer kérdőív került feldolgozásra. Mint mondta, a kulturális alapellátás sarkalatos kérdése a rászorultság, ezért a tudáskörnyezet vizsgálat nagyon fontos adatokat tartalmaz a további fejlesztésekhez.

Kárpáti Árpád, a Nemzeti Művelődési Intézet szakmai igazgatója az intézmény két éve elindított teljesítményértékelési rendszerét ismertette. Mint mondta, a rendszer révén objektív adatokkal rendelkeznek a munkatársak teljesítményének változásairól, szervezetben elfoglalt helyéről, fejlődéséről. A teljesítményértékelés támogatja a szervezet célkitűzéseit, s hosszú távon a professzionalizmus irányába mutat. Első lépésként azt tanácsolta a jelen lévő intézményvezetőknek, hogy végezzenek helyzetelemzést, rendszerezzék az egyes tevékenységekhez kapcsolódó elvárt kompetenciákat, majd egyeztessék a szervezeti célokat az egyének teljesítménycéljaival. Kiemelte: a teljesítményértékelés nemcsak szervezeti szinten hozhat eredményeket, hanem fontos szerephez juthat a kulturális életpálya-modell megvalósításában. A teljesítményértékelés a magas fokú szakmaiságot biztosító objektivitás és mérhetőség által rangot és elismertséget nyújthat a kulturális és közösségi művelődési szakmának más szakmák viszonylatában, s a rendszer elterjedése esetén a közösségi művelődés szakmai döntés-előkészítéseire is hatással bír majd.

Kary József, a Nemzeti Művelődési Intézet Minőségfejlesztési Országos Központjának vezetője elmondta: a jó gyakorlatot úgy kell értelmezni, mint a helyi cselekvésben megvalósuló innovációt, mely a szakmafejlesztés egyik fontos alapja lehet. Előadásában a fejlesztés tervezési lépéseit és követelményrendszerét mutatta be a vándorgyűlés résztvevőinek. Jó példaként kitért a Művelődési Intézet által területi feladatellátása során megvalósult kistelepülési animátorképzésre, szponzorációs technikák bevezetésére, valamint a munkatársak elismerését támogató Cég-érem elismerés gyakorlatára. Felhívta a figyelmet, hogy a jó gyakorlatok elterjesztéséhez nem csak ötlet kell, s még az sem elég, ha dokumentáljuk a folyamatokat, annak eredményeit meg kell osztani a szakmával, menedzselni kell a folyamatot, s számon kell tartani azokat a referenciahelyeket, ahol a jó gyakorlat már hasznosításra került.

Dr. T. Molnár Gizella, a SZTE JGYPK Felnőttképzési Intézetének vezetője a hazai szakemberképzés történetéről tartott átfogó előadást. Mint mondta, a témának különös aktualitást ad, hogy 60 éve indult el Debrecenben a népművelő-képzés, s 40 éve, hogy megkezdődött Magyarországon a főiskolai képzés. Kiemelte, nincs még egy olyan szakma, melynek társadalmi, tudományos megítélése annyit változott volna az elmúlt évszázadban, mint a kultúraközvetítő, felnőttnevelő szakma megítélése. Az ideális szakember és a szerep korszakonként változott, mint ahogy elnevezése és szakképzése is.

A plenáris előadások sorát Eric Blin tiszteletbeli konzul, egyetemi vendégtanár előadása zárta, aki a franciaországi közművelődési modell sajátosságaival ismertette meg a résztvevőket. A finanszírozásában és szerkezetében is eltérő modell a hivatásos szakemberek mellett a közel hatmillió önkéntes munkájára is épít – mutatott rá az előadó. Prezentációját, mely a franciaországi szakemberképzés irányaira és az összetett, több lábon álló finanszírozási rendszer sajátosságaira is kiterjedt – a résztvevők nagy örömére – magyar nyelven tartotta.

A Vándorgyűlés hivatalos programja a „Kézművesség dicsérete” kiállítás megnyitójával folytatódott, melyet Dénes-Varga Zsuzsa, a Nemzeti Művelődési Intézet Pest megyei irodavezetője nyitott meg, majd a szakmai esemény hagyományos programelemeként átadták az „Önkormányzatok a közművelődésért” díjakat, valamint a Magyar Népművelők Egyesülete emlékplakettjét.

A Magyar Népművelők Egyesülete elnöksége kiemelkedő közművelődés-fejlesztő tevékenységéért „Önkormányzatok a közművelődésért” díjban részesítette: Kajdacs Község Önkormányzatát, Biatorbágy Város Önkormányzatát, Budapest Főváros X. Kerület Kőbánya Önkormányzatát, valamint Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzatát.
Idén a Magyar Népművelők Egyesülete emlékplakettjét Máté Lászlóné Kaszás Mária, a Nemzeti Művelődési Intézet Nógrád Megyei Irodájának vezetője vehette át.

A díjazottaknak szívből gratulálunk, s munkájukhoz további sikereket kívánunk!

Forrás: nmi.hu

Share
▼ Lakossági tartalom ▼

BMK lakossági szolgáltatások Doboz kibontása

Keresés Doboz kibontása

Vendégprogramok Doboz kibontása

Fotótár Doboz kibontása

Elismeréseink Doboz kibontása

Rólunk írták Doboz kibontása

Elégedettség mérő Doboz kibontása

1119 Budapest, Etele út 55. Telefon: 06/1/371-2760