Betűméret növelése Betűméret csökkentése FacebookBMK a YouTube-onBMK az Issuu-nRSS FeedBMK HírlevélChange to English

Kultúrpont IrodaA Kulturális Közigazgatási Képzési Központok Európai Hálózatának összefoglalójában megjelent tanulmány az európai és az amerikai kulturális politikát veti össze. J. Dennis Rich az ENCATC (European Network of Cultural Administration Training Centers, Kulturális Közigazgatási Képzési Központok Európai Hálózata) kiadványában megjelent tanulmányában arra keresi a választ, hogy miben hasonlít és miben különbözik egymástól az európai és az amerikai kultúrpolitika.

Véleménye szerint, ha az amerikai kulturális politikára gondolunk, legnagyobb valószínűséggel az juthat eszünkbe, ilyen nem is nagyon létezik, vagy ha igen, akkor piacorientált és természeténél fogva a laisser-fair elve szerint működik. Az igazság az, hogy ez az elmélet a valóságban semmiképpen nem állja meg a helyét.

Az amerikai kulturális politika rendkívül összetett és szerteágazó, annak ellenére, hogy a hivatalos állami szekció hatáskörében ténylegesen korlátozott, és főként csupán a szépművészettel valamint a nonprofit művészeti szektorral foglalkozik, és pl. nem szól bele Hollywood tevékenységébe.

Az amerikai kulturális politika több arénában játszódik. Nem csupán az állam és a közhasznú ügynökségek formálják, hanem fontos szerepet kap a privát szektor, illetve üzleti közösségek, alapítványok és egyéni szponzorok is. Tehát, amennyiben jobban bele szeretnénk látni az USA kulturális politikájába, vizsgálnunk kell a privát és az állami szektor számos tevékenységét egyaránt. Továbbá nem szabad figyelmen kívül hagynunk azt sem, hogy a társadalmi cselekvés és változások hatással vannak a kultúrára

Az amerikai és az európai kulturális politika összehasonlítása

Az európai kulturális politikában nyilvánvalóan a legmeghatározóbb elem az állam. Ez elsősorban abban gyökerezik, hogy Európában a művészet a nemzetek hagyatékát jelenti, így szükséges, hogy az állam "szárnyai" alá tartozzanak.

Ennek fő pozitívuma az, hogy így a művészeknek nem kell szembenézniük a piaci versenyben rejlő nehézségekkel, így nagyobb alkotói szabadsággal rendelkezhetnek.

Az Egyesült Államok esetében nem szabad elfelednünk, egy relatíve fiatal nemzetről beszélünk, és az amerikaiak sokszor ragaszkodnak az individuum eszméjének felsőbbrendűségéhez. A történelem során számos példa található arra, hogy miként valósították meg céljaikat az amerikai társadalom egyes csoportjai oly módon, hogy teret engedtek az önkéntes indítványozásnak és cselekvésnek. Gyűléseket szerveztek, vezetőt választottak és felajánlásokat tettek - ahelyett, hogy az állam támogatására támaszkodtak volna. Hasonlóan működik ez manapság a kulturális politikában is, így a támogatások formája sokkal nagyobb diverzitással bír, sokkal több fórumon történik, és talán több lehetőséget rejt, még hogyha a művészek ki is vannak téve a piaci versenyben való részvétel küzdelmeinek.

Mindazonáltal szembetűnő a közös pont az európai és az amerikai kulturális politikában: az alkotói szabadság elősegítése fontos célként fogalmazódik meg mind a két esetben.

A tanulmány itt olvasható angolul>>
Forrás: KultúrPont

Share
▼ Lakossági tartalom ▼

BMK lakossági szolgáltatások Doboz kibontása

Keresés Doboz kibontása

Vendégprogramok Doboz kibontása

Fotótár Doboz kibontása

Elismeréseink Doboz kibontása

Rólunk írták Doboz kibontása

Elégedettség mérő Doboz kibontása

1119 Budapest, Etele út 55. Telefon: 06/1/371-2760