Betűméret növelése Betűméret csökkentése FacebookBMK a YouTube-onBMK az Issuu-nRSS FeedBMK HírlevélChange to English

diszletA Magyar közművelődésért rendezvénysorozatot akkor indította el a NEFMI Kultúráért Felelős Államtitkára, amikor az ország szekere 1990 óta talán legfontosabb állomásához érkezett. Némileg leegyszerűsítve azt mondhatjuk, az elmúlt húsz esztendő teljesítmé¬nyével szembesülhet a magyar társadalom ezekben a hónapokban. E húsz esztendő mérlegének a megítélése sokféle most és változatos lesz a jövőben is. Mindebből az Útinaplóba csupán a programsorozat kilenc alkalmának az összegzése tartozik, ami e sajátos történelmi helyzetben egy kicsit a magyar közművelődés művelődési otthoni területének a megmérettetése is.

Magyar közművelődésért, díszletA számok és mérhető adatok nagyon fontosak ebben a programsorozatban. Az egyik izgalmas tény, hogy 2011. november 14-óta a Magyar közművelődésért... az erikanet.hu legolvasottabb híre. A magyar közművelődési honlapját gondozó Hegedűs Kata, az MMIKL osztályvezetője a megmondhatója, hogy ez a tény önmagában is honlap történeti rekord. Ebben a rekordban persze nem az egyediség talmi csillogása a fontos, hanem a példa értéke. Példa a hálózatosodásra, az összefogásra, az egymásról tudásra, az egyedi értékek összeadódására, az önbizalomra. Ahogy az események együtt vannak, és terebélyesednek, ahogy a visszajelzések és egymásra figyelések hajszál erei éltetik a Magyar közművelődésért program egész konstrukcióját, nos ez olyan érték, amelyet érdemes őriznünk, és ha tudjuk, a jövőben gazdagítanunk. Az is jó, hogy mindezek megjelenítésére olyan áldozatos és elhívatott szakember képes, mint a honlap gondozója, aki ezekben a hónapokban vasár- és hétköznap, ünnep- és pihenőnap, valamint e sokféleség éjszakáin bizony sokszor töltötte munka- és szabad idejét a hírek, az Útinapló honlapra tételével, és elérhetőségük briliáns szerkesztésével. Ez utóbbi körülmény különösen azok számára fontos, akik a Gutenberg-galaxis veteránjaiként meglehetősen nehézkesen tájékozódnak a honlapok kereszt-hivatkozásokban gazdag világában, és az ügyes szerkesztés eredményeként elérhető sikerélmények bátorítóan hatnak rájuk, csökkentve a világhálóval kapcsolatos, meglehetősen masszív, negatív előítéletüket. Ilyen értelemben Hegedűs Kata mintaszerű felnőtt-pedagógusként, mondjuk ki végül, ha nem is könnyen: andragógusként is maximálisan teljesít.

A sorozatról korrekt és gazdag tájékoztatást olvashatnak a www.bmknet.hu rendszeres olvasói, a Magyar Népművelők Egyesületének a honlapjáról is két kattintással eljutunk az események sűrűjébe (www.mane.hu). A Kulturális Központok Országos Szövetsége honlapja (www.kkosz.hu) mindeddig nem foglalkozott a programsorozattal. Tekintettel arra, hogy az eseményeket szervező intézmények jórészt ennek a szakmai szervezetnek a tagjai, csak remélni tudjuk, hogy a „második félidőt" ezen a felületen is élőben követhetik nyomon a honlap rendszeres látogatói. Megéri!

E rövid honlap-mustra végén kell felidézni a rendező művelődési otthonok és központok webes sokféleségét és gazdagságát. Az erikanet.hu összefoglaló lapjáról valamennyi honlapra egy kattintással eljuthatunk. Ha van valamikor fél óránk, érdemes elindulni erre az interaktív intézménylátogatásra. Megelégedéssel nyugtázhatjuk, hogy a magyar közművelődés remek minőséggel van jelen az Internet-galaxis új világában is. Ám gyorsan tegyük hozzá, hogy papír alapon is igényes meghívók születtek Sárospataktól Győrig bezáróan.

A Magyar közművelődésért, Sárospatak, Csatlósné Komáromi KatalinA Magyar közművelődésért, Sárospatak, Csatlósné Komáromi Katalin

Valamennyi helyszínen jelen voltak a városi televízió és a helyi sajtó, illetve különféle hírportálok képviselői. Ez a tény óvatos becslések szerint is arra utal, hogy a sorozatról közvetlenül értesülők száma, így a félidőben, megközelíti a fél milliót, amennyiben például csak a városi televíziók hírműsorainak nézettsége eléri az ott lakók 70–80%-át, a közvélemény kutatások szerint.

A résztvevőkről és a programokról részletes tájékoztatást kapott minden érdeklődő. A magyar közművelődés reformkori kezdeteire utalt a Pesti Vármegyeháza Díszterme, ahol jelképesen útjára indult az ekhós szekér. Aki jártas a magyar nemzeti újjászületés reformkori történéseiben, annak nem kell elmagyarázni, hogy ezeken az ekhós szekereken a magyar nyelv és -színjátszás, a magyar művelődés milyen személyiségei utaztak ez idő tájt. E hagyomány vállalása és hangsúlyozása a magyar közművelődés jelenkori programadásának időszakában a szakmai identitás szükségszerű gazdagodását eredményezi.

A helyszínek a közművelődési intézmények munkájának megannyi jó gyakorlatát mutatták be. Békéscsabán a megyei feladatellátás sokszínűségéről kaptunk összefoglaló képet. Debrecenben a nagyvárosi közművelődési intézményrendszer rétegzett, hatékonyan működő, eredményes modelljét láthattuk. Pápán erős vára a Jókai Mór Művelődési és Szabadidő Központ a magyar közművelődésnek. Gyakorlatilag már csak az önkormányzatot nem csatolták Valiékhoz, ám a sikeres uniós pályázatoknak köszönhetően könnyen lehet, hogy a JAMSZ segít majd az önkormányzat átmeneti likviditási gondjain.

Baján a helyi értékek változatos bemutatásával, a nemzetiségi és magyar néphagyomány eredetiségével ajándékozták meg a szervezők a résztvevőket és a magyar közművelődést. Az estébe nyúló rendezvénysorozat a közművelődés személyiség- és közösségfejlesztő lehetőségeinek számos példáját mutatta be élményszerűen.

Keszthelyen a művelődési házak egy lehetséges, huszonegyedik századi kitörési alternatíváját ismerhettük meg, a maga eseménydús teljességében. A klasszikus tevékenységeken túl a művészeti területek befogadása éppen úgy feladatuk és lehetőségük, mint a konferencia-turizmussal és a helyi vállalkozások piaci sikereit elősegítő marketinggel kapcsolatos feladatok végzése, sikeresen megőrizve a közművelődés hagyományos bensőségét, közösségi élményeit az itt működő körök, csoportok sokaságában.

Vasvár-Nagytilaj az egyéniségekben rejlő erőt mutatta föl az országnak. Nagy Gáspár művészetének, emberségének elhivatott, lelkes ápolása a közművelődés újabb nemes hivatására kínált remek megoldásokat.

A magyar közművelődésért, SzékesfehérvárA magyar közművelődésért, Székesfehérvár

Székesfehérváron a művelődéspolitika lánchegységének csúcsai látszottak hol tisztán, hol felhők által homályosan. A program az irányzatok és a tudós generációk sokszínűségével jelentősen hozzájárult a tisztánlátáshoz. Külön öröm, hogy az intézmény honlapján fényképekkel gazdagon illusztrált, tartalmas beszámolót olvashatunk a nap történéseiről.

A tényekben és tartalmakban kimutatható hozam rövid felsorolása után említést érdemel az a tanítani való módszertani sokféleség, ahogy a program eseményei az adott helyszíneken megvalósultak. A professzionális kultúraközvetítés létjogosultságának egyik döntő argumentuma az a felkészültség, módszertani árnyaltság, ami a Magyar közművelődésért sorozatban helyszínről-helyszínre megnyilvánul és a későbbiekben külön elemzést is érdemel.

A tárgyilagossághoz az is hozzátartozik, hogy ennek a sorozatnak vannak kritikusai is. Ez természetes. Álláspontom szerint minden kritikának örülni kell, amely az ügyet, amelyet a program vállalt, eredményesebbé teszi.

Mert 2012-ben van tétje az összefogásnak, a vélemények megbecsülésének és megfogadásának az ország ügyeiben és a magyar közművelődés mindennapjaiban egyaránt.

A sorozat helyszíneinek bemutatásakor valamennyi esetben láthattuk, hogy az összefogás az a közös nevező, ami meghatározza a művelődési házak és az ott dolgozók munkáját. Sárospatakon a magyar közművelődés négy markáns szakterületének eredményes és tartós együttműködésére láthattunk szépen és természetesen működő mintát. A közművelődés alapintézményét, a művelődés sárospataki házát a közösségi művelődés egyik ikonja, Makovecz Imre építőművész tervezte. Az EMKE Észak-magyarországi képviseletének kapcsolattartója Csatlósné Komáromi Katalin igazgató, a KKOSZ elnökségi tagja és Bordás István a Magyar Népfőiskolai Társaság alelnöke. A ház mindig szívesen látott vendége Sajó Attila, a Magyar Népművelők Egyesületének Elnöke, aki a Magyar közművelődésért helyi programjának is közreműködője volt.

Magyar Közművelődésért, Sárospatak, Sajó AttilaMagyar Közművelődésért, Sárospatak, Sajó Attila

Intézményes közművelődés, közösségfejlesztés, népfőiskolai mozgalom, felnőttképzés szakterületeinek ez a rokonszenves emberséggel megvalósuló összefogása napjainkban a magyar közművelődés korparancsa. A történelmi egyházak ökumenikus mozgalmához hasonlóan, a magyar közművelődés ökumeniájának helyi valóságát példázza.

A hasonlat kínálta lehetőséggel élve, röviden emlékezzünk vissza azokra a pezsgő és feszültség teli évekre, melyekben megkezdődött a szocialista közművelődés monolit tömbjének a lebontása, azokra a szakmai kezdeményezésekre, amelyek reformátori elkötelezettséggel kínáltak építő megoldásokat a helyi társadalom tényleges megszólítására. A „nyitott ház" néven elhíresült szakmai kísérlet, a művelődési házakban és klubokban sokasodó táncházak, a közösségfejlesztők egyesületének a megalakítása, a népfőiskolai mozgalom megerősödése egyaránt állomásai voltak a közművelődés hazai reformálásának. E szakmai törekvések identitásának kialakulásában közös volt, hogy a hagyományos művelődési házakkal, pontosabban az ott folyó munkával szemben határozták meg önmagukat. Ezek az intézmények kerültek – sok esetben persze sanda ideológiák által is gerjesztett – kritikai össztűzbe, olykor okos érveléssel, de sok esetben méltatlanul. A reformfolyamat részeként, a múlt század kilencvenes éveinek közepére, nem egyszer kérdőjeleződött meg ennek az intézményhálózatnak a létjogosultsága. Tény, hogy az 1997. CXL. törvény egyik művelődéstörténeti jelentősége, hogy kialakított egyfajta egyensúlyt a közművelődés akkor meghatározó szakterületei között. Ennek okszerűen következő eredménye, hogy a fürdővízzel együtt nem dobták ki a gyermeket, vagyis sikerült megállítani a művelődési házak leépítésének, romlásának a folyamatát.

A Magyar közművelődésért, Sárospatak, Bordás IstvánA Magyar közművelődésért, Sárospatak, Bordás István

Ezzel lehetőséget és megerősítést kaptak a művelődési házak is a reformfolyamatban való megújulásra, tartalmi és szervezeti értelemben egyaránt. A második évezred első évtizede meggyőzően bizonyította a döntés helyességét.

A művelődési házakról, közösségi színterekről ma már nem lehet a nyolcvanas-kilencvenes évek leegyszerűsítő sztereotípiáinak és előítéleteinek a nézőpontjából beszélni és véleményt alkotni. Minthogy az is igaz, hogy a közművelődés társadalmi programját, gazdagon rétegzett tevékenységrendszerét és szervezeti gazdagságát sem lehet csupán a művelődési házakkal és az ott végzett munkával azonosítani. A magyar közművelődés sajátossága, hogy a művelődési házakat, mint a szélesen értelmezett közművelődés emberközpontú, kiterjedt infrastruktúrával és kultúraközvetítő szakemberekkel bíró, professzionális intézményeit fogadta el a huszadik század hetvenes-nyolcvanas éveitől a helyi társadalmak sokasága. A művelődési házak jelentős részében sikerült a megújulás az elmúlt évtizedben, mind tartalmi munkájukat, mind szervezeti rugalmasságukat tekintve. A magyar közművelődés megújuló intézményei – az értékelvű közművelődés fundamentumaként –, az ideológia- és programközpontúság helyett a közösségalkotó személyiség-fejlesztést állítják tevékenységük középpontjába.

Ennek eredményeként ezek az intézmények a 21. században az egész életen át tartó tanulás fontos színterei lettek Magyarországon. Ebben az évtizedben bontakozott ki a művelődési házak új generációja Magyarországon, amelyet hitelesen reprezentálnak a Magyar közművelődésért programsorozat helyszínei.

A közművelődési intézmények, művelődési házak új generációjára jellemző sajátosságokat – a változatosság kedvéért – hét pontban foglalom össze:

  1. A helyi társadalmak jelentős hányada elkötelezett működtetésükben, ragaszkodik megtartásukhoz, és változatos formában használja ezeket, karbantartásukról, felújításukról folyamatosan gondoskodik.
  2. Az intézményhálózat település nagyság, működési hely és funkciók szerint rétegzett, alkalmazkodó képes, szervezeti formáját illetően formagazdag.
  3. Az Európai Unió támogatásainak felhasználása eredményeként sikerrel alkalmazkodtak az LLL paradigmájához, a kompetencia alapú művelődésszervezéshez.
  4. Működésük, finanszírozásuk, tartalmi tevékenységük egyaránt megegyezik a hasonló Nyugat-Európai, vagy az Egyesült Államokban található művelődési, kulturális intézmények gyakorlatával.
  5. A helyi kulturális élet munkamegosztásában jól azonosítható a tevékenység rendszerük és használóik köre.
  6. Kialakult és elfogadott a közművelődési intézményrendszer hazai jogszabályi környezete, szabályozása, sikeresen beágyazódott (tagolódott) az Európai Uniós támogatásokat rendszerező operatív programok és konstrukciók fogalmi rendszerébe.
  7. Tevékenységével kiemelten közhasznú feladatokat teljesít, különösen a hátrányos helyzetű települések, térségek és csoportok, a gyermek és ifjúsági korosztály esélyei, életminősége javításában.

A művelődési házak új generációja céljait és tevékenységeit illetően nagyon közel került a helyi társadalom komplex fejlesztését célként tételező hajdani reform-programokhoz, megőrzésük alapvető nemzeti érdek. A pataki példa ökumenia-üzenetét ezért kell mindenkinek meghallani, és méginkább követni, aki ma a magyar közművelődés elkötelezett híve. Nem egymás ellen, de egymással szövetségben határozza meg hivatását a magyar közművelődés minden intézménye, szervezete és szereplője.

Az összefogás a megmaradás záloga.

Ez a felismerés a Magyar közművelődésért programsorozatának legfontosabb hozama, ami a történések hátterében formálódó Országos Közművelődési Program kovásza is egyben. Végeredményét tekintve a szakterületek autonómiájának maximális garantálásával a közös cél érdekében vállalt együttműködés az eredményekre való törekvésben, a támogatások elérésében, a kreativitás helyi lehetőségeinek a bővítésében, ezzel a magyar társadalom közösségi életképességének, az itt élők életminőségének a javításában.

Üzenetként bajaink tengerén ez figyelmet érdemel. A Magyar közművelődésért sorozatban szereplő új generációs művelődési házak megmutatták, sok száz hasonló intézményhez hasonlóan, hogy érdemes volt tenni a megmaradásért és megújulásért. A helyi társadalmak, az ott élők mindennapjai gazdagabbak általuk. Ha visszautalunk az Útinapló kezdő bekezdésére, a számvetés igényét kiemelő korhangulatra, akkor a művelődési házak új generációjának sikeres teljesítményéről adhatunk számot. E sikerben persze nincs semmi titok, bár mai viszonyaink között mégiscsak ritka a hasonló eset. Noha a recept egyszerű: ne herdáljuk, ne lopjuk el azt, ami a közösségé, ragaszkodjunk helyi értékeinkhez, becsüljük meg az itt dolgozó, képzett, elhivatott szakembereket, és ne sajnáljuk a nemzet nagy, közös költségvetésének néhány töredék-százalékát áldozni helyi közfeladatokra, s a „haza fényre derül" – a magyar közművelődésben ...

Lejegyezte: Németh János István

Forrás: Erikanet.hu

Kapcsolódó cikkek:

Útinapló a magyar közművelődés „ekhós szekeréről" 7. (Győr, Vác)

Útinapló a magyar közművelődés „ekhós szekeréről" 5. (Fejér megye - Székesfehérvár)

Útinapló a magyar közművelődés „ekhós szekeréről" 4. (Nagytilaj-Vasvár)

Útinapló a magyar közművelődés „ekhós szekeréről" 3. (Baja)

Útinapló a magyar közművelődés „ekhós szekeréről" 2. - Zala megye, Keszthely

Útinapló a magyar közművelődés „ekhós szekeréről" 1. - Pest megye, Békés megye, Debrecen, Pápa, Sárospatak

 


Share
▼ Lakossági tartalom ▼

BMK lakossági szolgáltatások Doboz kibontása

Keresés Doboz kibontása

Vendégprogramok Doboz kibontása

Fotótár Doboz kibontása

Elismeréseink Doboz kibontása

Rólunk írták Doboz kibontása

Elégedettség mérő Doboz kibontása

1119 Budapest, Etele út 55. Telefon: 06/1/371-2760