Betűméret növelése Betűméret csökkentése FacebookBMK a YouTube-onBMK az Issuu-nRSS FeedBMK HírlevélChange to English

A magyar közművelődésről (Arcus Kiadó)„Szándékunk tehát a magyar közművelődésért programmal egy olyan, eseményről eseményre bővülő gondolatgyűjtő, szimbolikus kehely útnak indítása és feltöltése, amelyből merítve a helyi tudások, tapasztalatok és a központi törekvések együttesen alkotják meg azt a stratégiát, amelyet a sorozatot záró, 2012. január 22-i programján, a Magyar Kultúra Napján mutatunk be az ország érdeklődő közönségének." (részlet Szőcs Géza államtitkár programnyitó beszédéből)

A magyar közművelődésről könyvborítóKigördült az ekhós szekér a pesti Vármegyeháza ódon falai közül, hogy ama szimbolikus kelyhet friss tartalommal, a közművelődés rendszerének hajszálereit éltető energiákkal feltöltve térjen vissza Magyarország egyik legszebb közművelődési intézményébe, a MOM Kulturális Központjába. Mind a nyitó, mind a záró helyszíne a programsorozatnak számos üzenetet hordoz.

A reformkori közérzületet híven őrző Vármegyeháza jelzi, hogy a közművelődés jó kétszáz esztendeje elválaszthatatlan része a magyar demokráciának és függetlenségnek, amint erre Kossuth Lajos klasszikus gondolatmenete mindenkor emlékeztetni hivatott a magyar politikai élet vezetőit. A MOM Kulturális Központ megújult épülete, példamutató szakmai munkája a sikeres jelent és jövőt szimbolizálja, annak bizonyosságát, hogy a magyar közművelődés alapintézmény-rendszere valóban szervesen illeszkedik Európa és a nagyvilág hasonló tevékenységeket összefogó művelődési központjaihoz.

A Megyeházán elhangzott program-nyitány muníciója az úton járó szekér nélkülözhetetlen tartozéka. A most szerveződő közművelődési programnak minden olyan intézményt, szerve¬zetet, személyes akaratot integrálni kell, amelyek a kreativitás képességét, a kohézió élményét és a kvalitás védjegyét tevékenységükkel érvényre juttatják.

Így különösen:

  1. a közművelődés alapintézményeit
  2. a felnőttképzés formagazdag szervezeteit
  3. a közösségfejlesztést
  4. a kulturális vidékfejlesztést
  5. a határon túli magyar kultúrát
  6.  a kulturális örökség digitalizálását
  7. a közoktatással való szoros együttműködést.
  8. a magyar nyelv ügyét.

E kiemelt területek stratégiai jelentőségét nem csupán hagyományaik, de a magyar társadalom megújulásában betöltött jövőbeni szerepük is indokolja.

E szűk három hónapban, a szakmai programadás részeseiként, az „és-és" demokratizmusát gyakoroljuk a „vagy-vagy" erőpolitika zsákutcája alternatívájaként. Miben is áll ennek az alternatívának a lényege, mi jellemzi konkrétan e folyamatot. A Nemzeti Erőforrás Minisztériuma Közművelődési Főosztályának Vezetője felkért több szakembert a magyar közművelődésben integrálható kulcsterületekhez igazodva, hogy az adott terület felelőseként segítsenek a készülő stratégiai dokumentum alapszövegeinek az összeállításában. A megnyitó esemény óta számos együttműködést jelző szakemberrel bővül folyamatosan a dokumentumot szövegezők köre.

A célkitűzéseiben és tartalmi alapvetéseiben egységes „induló változatot" december első napjaitól ismeri meg a szakmai nyilvánosság. Ettől az időponttól kezdve fokozatosan bővül az anyag, a szakmai szervezetek kiegészítéseivel, és az egyéni észrevételek feldolgozásával.

A Magyar közművelődésért programsorozat – fő célkitűzése mellett, azt kiegészítve –, ennek a stratégia-alkotásnak a kovásza is egyben, elősegítve e szakpolitikai törekvés országos megismerését, beágyazódását. Ezért van különös jelentősége a helyi programokban azoknak a tematikáknak, amelyeket a résztvevők együttesen feldolgoznak. Ezáltal gazdagodik, elmélyül és hiteles lesz az a fejlesztési jövőkép, amely a kulcsterületek rendszerében végső soron felépíti a teljes dokumentumot.

Ám, mielőtt útnak indulnánk ekhós szekerünkkel, búcsúzóul emeljük meg a kalapunkat Makra Borbála igazgató asszony és a Pest Megyei Közművelődési Intézet valamennyi munkatársa előtt, és fogalmazzunk néhány köszönő gondolatot arról a teljesítményről, amelynek tanúi és részesei lehettünk a megnyitó napján. Már maga a helyszín, az ódon megyeháza, a csodálatos díszterem, a történelmi hangulatot híven őrző udvar, a csodálatos börtön-kápolna mind-mind a magyar közművelődésé volt november 14-én, egész nap.

Tudjuk mi mindannyian, micsoda kapcsolatrendszer, micsoda befektetett energia, milyen letisztult profizmus van egy ilyen program összehangolt levezénylése mögött. Ez is a népművelői munka szakmaiságának legbensőbb lényegéhez tartozik. Bori legalább három helyen írta felül eredeti terveimet, hála istennek, mert így fényesen sikerült minden (időpont, helyszín, meghívó, közreműködők, pardon, ez négy!).

A 160 résztvevő pontos regisztráció után üdítőt, kávét fogyasztva, és a Magyar közművelődésről címmel megjelent könyv oldalait lapozgatva várhatta az államtitkári megnyitót. Mert még erről is hibátlanul gondoskodtak pest megyei kollégáink. Gyönyörű diasorozatot írtak erre az alkalomra, amit az érkező vendégek valamennyien érdeklődéssel figyeltek, hiszen a Pest megyei eredmények valóban minta értékűek, és még a közművelődés hét pontját is kiosztották az érkezőknek.

Nem véletlenül van a PMKI a megyei közművelődési tanácsadás országos élvonalában. A recept röviden: nyolc év elhivatott és céltudatos vezetői munka, kitűnő kollégák, akik egyéniségként is képesek a csapatjátékra, áldozatot vállaló megértő és elismerő fenntartó megyei önkormányzat, és mélységesen mély beágyazódás a megye valóságába, kitűnő kapcsolati háló az intézményekkel és civil szervezetekkel. Nagy Lászlót megidézve, őszintén kívánjuk, hogy a januári változások után sikerüljön átvinni a túlsó partra minden tudásukat! Segítségünkre bizton számíthatnak

*

A Békés Megyei Ibsen Nonprofit kft Kulturális Irodája, röviden: IBSEN Ház fogadta először a közművelődés országjárásra indult „ekhós szekerét" november 15-én. Ha van ideális környezet a megyei közművelődési tanácsadás és szolgáltatás végzéséhez a szakembereknek, úgy a Békés megyei kollégák ilyen környezetben végezhetik munkájukat. E környezetről az intézmény honlapjának gazdag képgalériái adnak ízelítőt, ám aki csak teheti, látogassa meg őket személyesen is. A Békés Megyei Ibsen Nonprofit kft. Kulturális Iroda honlapja önmagában is példamutató, stratégiai értékű. Szinte valamennyi szakpolitikai pillérhez kötődő szervezet, intézménytípus megyei honlapja ott van a megyei feladatokat végző Kulturális Iroda nyitó oldalán. Az integráció és sokszínűség szép példája ez a munka. Ami különösen fontos, hogy ebben az „ibzeni-békési" közegben kitűnően, egymást tisztelve és segítve működnek együtt művelődésszervezők, közösségfejlesztők, civil szervezetek vezetői, önkormányzati dolgozók, művészek, tanárok, muzsikusok, népi iparművészek, alapítványok és intézmények... lehet, hogy a nagy kérdések mégiscsak az embereken múlnak.

Mintegy háromszázan voltak személyesen is kíváncsiak a magyar közművelődés aktuális kérdéseire, jövőképére. A megye végtelenül gazdag közművelődési kínálatából a hazai kisebbségek kulturális élete, és a határon túli magyar kultúra fejlesztési lehetőségei kerültek napirendre. A délutáni programot keretező művészeti bemutatók remek gyakorlati példákat mutattak e törekvések legjavából. A stratégia szövegezésében továbbra is együttműködünk az intézménnyel. Az IBSEN Ház hangulatos színházterme teljesen megtelt a délutáni pódiumbeszélgetésre. Jó volt együtt látni ennyi, a magyar közművelődés jövője után érdeklődő kollégát, barátot. Szép volt az a generációs skála is, amelynek egyik pontját szakmánk ismert személyisége képviselte, Papp Pista (István) jól ismert, fürkésző mosolyával figyelve a történéseket. A másik ponton az életút elején álló népművelő kollégánk, Savolt Zoltán állt, akinek lelkes érveléssel végül is sikerült meggyőznie, mennyire fontos a megyei közművelődési szerepvállalás a jövőben is, ahhoz, hogy a kisebb települések lakói ne maradjanak teljesen közművelődési alkalmak, pályázatok, kapcsolatok nélkül.

A programon résztvevőket Mucsi András a megyei közgyűlés alelnöke köszöntötte, lényeges gondolatokkal gazdagítva az eseményt. A pódiumbeszélgetést Dombi Ildikó igazgató asszony vezette, kivált figyelve a művelődési házakkal kapcsolatos hamis sztereotípiák és előítéletek megcáfolására.

A megyei közművelődés igazgatásának motorja, Závogyán Magdolna a Békés Megyei Önkormányzati Hivatal kulturális referense mutatta be azt a fejlődési folyamatot, amelynek eredménye az a megyei közműködési modell, amelyben minden szereplő azt teheti, amit a legjobban tud, az intézmény, a civil, a közösségfejlesztő egyaránt. Egy a lényeg, hogy mindenki a legjobbat hozza ki magából és ezek az értékek összeadódjanak (ahogy Ő szereti mondani: a szinergia érvényesüljön!). Az egész napos program délutáni részéről ezen a Kulturális Iroda honlapján olvashatunk beszámolót. A programról a helyi média részletes összefoglalót készített. A békés megyei kollégák sok fontos és hasznos tudást töltöttek ama szimbolikus kehelybe.

*

Debrecenbe november 21-én gördült az ekhós szekér, egyenesen a Debreceni Művelődési Központ (DMK) fő épületébe. Debrecen város közművelődési életét kitűnően szervezték át az elmúlt évtized közepétől. A sokszínű, több szintű, funkciógazdag intézményrendszert Dr. Tar Károlyné igazgató asszony mutatta be az összegyűlt 56-60 érdeklődő kollégának. Jellemző erre a szervezetre a helyi egységek autonómiája és a központi irányításban rejlő racionalitás működtetése. Ezáltal a városrészek lakói magukénak érzik mindazokat a lehetőségeket, törekvéseket, amelyeket a DMK kínál számukra. A nagyvárosi közművelődési feladatellátás egyik jól működő modelljére példa a debreceni megoldás Az igazgató asszony prezentációja az ott végzett munka hű tükrét mutatta. Módszertani anyagként vetíteném Magyarország összes olyan felsőoktatási intézményében, ahol még van andragógus, művelődésszervező képzés, vagy annak bármely formája.

Cserép László főosztályvezető úr beszélt az egybegyűlteknek a stratégia készítés folyamatáról és konkrét helyzetéről. Kitért azokra a legfontosabb aktuális feladatokra, amelyek a kultúráért felelős államtitkárság törvényelőkészítő felelősségi köréből adódnak a Főosztály számára. Nagyon fontosnak tartotta annak hangsúlyozását, hogy az önkormányzati törvényben a közművelődési tevékenységek és intézmények biztosítása alapfeladatként jelenjen meg. Ehhez viszont szükséges a normatív finanszírozás rendezése, amely a költségvetési törvényt követően a szaktörvényi változások során lesz konkrét feladat.

A továbbiakban szó volt a közművelődést érintő egyéb erőforrásokról, illetve az Európai Unió által biztosított pályázati lehetőségek jövőjéről.

Délutánba hajló, szép beszélgetés során elevenedtek meg fontos események, személyiségek, történetek a Magyar közművelődésről címmel megjelent könyv bemutatása kapcsán, leginkább a térség és megye múltjából. A stratégiai tematika tárgyát adó felnőttképzés és közművelődés sajátos viszonyát pontosan reprezentálja a DMK munkája, amely szerencsésen tükröződik – amint ez többször is igazolást nyert – a közművelődési intézményeknek szóló pályázati rendszerben.

Porkoláb Lajos a népfőiskolai mozgalomról – mint a felnőttképzés fontos szerveződéséről –, és a közművelődés kapcsolatáról beszélt. Mondanivalóját gazdagon dokumentálta a Bihari Népfőiskola munkájáról készült szakmai anyagokkal. Elmesélte, hogy számos alkalommal volt olyan élménye, német népfőiskolai vendégekkel találkozva – az általa példásan vezetett Nadányi Zoltán Művelődési Központban –, hogy a vendégek az ott végzett munkát változatosabbnak, sokszínűbbnek, végső soron a felnőttek és gyermekek fejlődése szempontjából egyaránt eredményesebbnek tartották, mint a német népfőiskolák átlagos munkáját. Lajos állítása szerint erről kitűnő, összehasonlító tanulmányt is írt az egyik Óperenciás tengeren túlról hozzájuk látogató egyetemi tanár, aminek nagyon örültek. Mi is nagyon megköszönjük, ha ez a tanulmány előkerül tárgyiasult formában, amint erre ígérvényünk van a nyugdíjasan is kitűnő egészségnek örvendő igazgató úrtól, és annak tartalma gazdagíthatja úton járó kelyhünket is.

Debrecen megyei jogú város művelődési szakigazgatásának vezetője Szentei Tamás számos észrevétellel járult hozzá a nap sikeréhez. Ezúttal azon gondolatát emelem ki, amely szerint e most folyó, stratégia-előkészítő munka megkerülhetetlen feladata az állami szerepvállalás minden szintjének pragmatikus, számon kérhető meghatározása, rendszerezése.

Pósánné Rácz Annamária a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Intézményfenntartó Főosztályának vezetője szólt arról, hogy mindaz az érték, amelyet a megyei identitás képvisel, a mostani változások miatt a jövőben sem kerülhet veszélyeztetett helyzetbe.

A DMK reprezentatív kiállítótermében a IX. Országos Ifjúsági Népi Kézműves Pályázat díjazott alkotásaiból rendezett kiállítás látható. Érdemes többször is végignézni ezt a páratlanul gazdag anyagot, amelyet fiatal emberek hoztak létre, zömmel maguk örömére. Mindezt látva mélyen elgondolkoztam. Milyen helyén is élünk valójában a nagyvilágnak, ahol az egyéni tehetség, kreativitás és akarat ilyen kivételes alkotásokra képes, ilyen emberség-többlet létrehozása természetes része a mindennapoknak. Ha csak ezt a kiállítást ismerném Magyarországról, feltétlenül ezt az országot választanám hazámnak.

A programról a városi televízió készített részletes ismertetőt, illetve a megyei napilap is hírt adott a történtekről.

*

A protestánsok Rómájából a protestánsok ékszer-városába indult tovább a közművelődés „ekhós szekere", azaz Pápára. Pusztán a rend kedvéért jelzem, hogy az időpontok megválasztása (pontosan úgy, mint a helyszíneké), helyi döntések eredménye, mondhatni véletlenszerűen alakult. Sok Pápára látogatót ismerek, akik osztják abbéli véleményemet, hogy ebben a városban úgy érzi magát az ember, mintha nem is egy válság sújtotta országban lenne. A harmónia oly sok formája kínálja magát a figyelő értelemnek, amelyek felsorolása ezúttal is reménytelen vállalkozás. Elég, ha csak a természet gazdag városi térnyerésére, vagy a történelmi városközpont középkorias hangulatára utalok. Az előbbire példa a pápai Jókai Mór Művelődési és Szabadidő Központ. (van már szép beceneve is: „jamszk"!)

A város közönsége által sokszor színháznak is titulált művelődési központ, ha nem is egy kerekerdő közepében, de egy mesebeli park bejáratában fogadja közösségeit és közönségeit egyaránt. A gyönyörű külső környezet hangulatát még lehet fokozni a művelődési központ belső tereinek változatosságával, harmóniájával. Kiállítások, bemutatók sokasága, igényes bútorzat, változatos terek kínálata biztosítja az intézményt használók számára a sokszínűséget, az igényekhez elvárható legjobb feltételeket. Ez egy olyan intézményi-modell, amelynek fenntartására minden közösség büszke lehetne bárhol a világban.

November 22-én, Veszpréminé Turtsányi Vali és csapata köszöntötte a városból, vagy a messzebbről érkezett vendégeket. Vali klasszis karmesterként fogja össze kollégáit. Öröm nézni ezt az együttműködést. Érződik, hogy ez az összhang megannyi egyéni akarat jó érzékkel kormányzott összeadódásából született új minőség. Annyit azért tegyünk hozzá az elmondottakhoz, hogy a sokféle helyi tevékenység igényes formálásán túl a pápai kollégák az ország legsikeresebb pályázói és pályázat megvalósítói közé tartoznak.

Már a „hefop"-ban átestek a tűzkeresztségen, így a „támop"-ban professzionálisan végezhették a helyi társadalmat, annak intézményeit és pedagógusait, egyaránt kedvezően érintő projekteket. Ezt emelte ki a város alpolgármestere Unger Tamás, aki megnyitó beszédében hangsúlyozta a JMMSZK integráló szerepét Pápa kulturális életében. Elmondása szerint az ott folyó munka közismert a város lakóinak legszélesebb körében, így még a mai, valóban súlyos helyzetben is természetes a testületi tagoknak, a bizottság vezetőinek, vagy a város tisztségviselőinek az a döntés, hogy a város költségvetésében továbbra is erős pozícióval legyen jelen a művelődési központ.

E jó érzéssel hallgatott gondolatmenet után az igazgató asszony előadása valóban meggyőző volt munkájuk közhasznúságáról. E közhasznúság egyik megalapozója az Európai Uniós támogatások sikeres felhasználása. Ennek eredményeként lehetőség van arra, hogy elsősorban a gyermek és ifjúsági korosztálynak ingyenesen tudják biztosítani a programokat, a közösségi együttlétekhez szükséges feltételeket és képességfejlesztő szolgáltatásokat. Csak zárójelben említem, hogy Vali mindezt angolul is képes prezentálni legnagyobb szerencsénkre. Nyilván ennek eredménye az is, hogy az Ideiglenesen Hazánkban Tartózkodó Amerikai Hadsereg pápai vezérkara már évekre előre lefoglalta karácsonyi ünnepségükre és hálaadásukra a központ valamennyi helyiségét, december meghatározott napján. Úgyhogy a magyar közművelődést népszerűsítő következő körúton, amelynek főbb állomásai: Noumea (Új Kaledónia) – Plymouth (USA) - Guangzou (Kína) – Athén – Sárospatak lesznek, az igazgató asszony szervező képességére és nyelvtudására egyaránt számítunk. (A felsorolt város-állomások közművelődési intézményeiről figyelemre méltó, színes illusztrációk találhatók A magyar közművelődésről című könyvben.)

Az előadások, hozzászólások után felzendült a Jamszki. Gyerekek, csoportok sokasága adott ízelítőt abból a szakmai munkából, a központ minden rendű és rangú termében, amely az „Eus"-pályázatok hatására lett életük szerves része az elmúlt jó fél évtizedben. Öröm volt látni, mire képesek a népművelők, ha hagyják őket dolgozni, és még támogatják is munkájukat a pápai városházától kezdve egészen Brüsszelig.

*

Újabb református fellegvár következett, Sárospatak. A Bodrog-menti Athén kulturális élete ebben a hónapban is – mint rendesen – szinkronban volt az ország élvonalával. Rövid három héten belül itt tartotta konferenciáját a Kulturális Központok Országos Szövetsége (KKOSZ), a „Közös jövőnk Hajdú-Bihar" közösségi művelődési modell országjáró konferenciasorozata, és november 23-án megérkezett a Magyar közművelődésért országos programsorozat ekhós szekere is. Érdekesség, hogy mindhárom program fő céljai között szerepelt a magyar közművelődés ügyének szolgálata, a kiutak keresése, vagy még inkább megtalálása. Reményteli, hogy mindhárom program szorosan kötődött és kötődik a NEFMI Közművelődési Főosztálya által koordinált stratégiai munkához.

A KKOSZ az ország kulturális központjait, leánynevükön: művelődési központjait, -házait, -otthonait tömöríti. A kulturális élet legnagyobb közhasznú feladatot végző kulturális intézményhálózatát a művelődési házak és hasonló intézmények alkotják, az ott folyó tevékenységekkel és a hozzájuk kötődő civil szervezetekkel, hagyományápoló és tehetséggondozó közösségekkel szoros együttműködésben.

Az 1980-as évektől az államosított társadalom homogén világában a kulturális, ezen belül nem utolsó sorban a közművelődési intézmények kínálták az egyéni és közösségi elkülönülések, önmegvalósítások számtalan alternatíváját. Ettől az évtizedtől és ezekben az intézményekben kezdődött az 1949-ben totálisan államosított közművelődés részleges közösségi privatizációja. Többek között a Magyar közművelődésért sorozatot szervező intézmények is bizonyítják, hogy a megújulás programjában komoly szerepe van az imponáló statisztikai adatok szerint folyamatosan használt, a társadalmi tőke termelésében meghatározó intézményeknek a jövőben is.

A közösségfejlesztő szakmai irányzat a társadalom újraszervezésében, az autonómiák különböző formáinak létrejöttében közreműködő népművelői tapasztalatokat, technikákat, szakismereteket gyűjtötte össze. Szerepük meghatározó a helyi társadalmak gazdag tartalmú működésének segítésében, az önkormányzatokat életben tartó humán energiák felszabadításában, a kezdeményező és problémamegoldó képesség fejlesztésében.

Velük az új szerkezetű és új lelkületű, a közösségek életerején alapuló magyar társadalom felépítését célzó folyamat az élmények sokaságával, az emberi kapcsolatok tartós kötődéseivel lehet eredményes.

A „Közös jövőnk Hajdú-Bihar" közösségi művelődési modell a közösségfejlesztés módszereivel dolgozott ki minta értékű megoldásokat a helyi közösségek, illetve a helyi, táji, megyei, nemzeti identitás megerősítésére. Álláspontjuk szerint a készülő közművelődési koncepcióban kiemelt figyelmet kapnak a helyi közösségek, és a társadalmi párbeszéd a közművelődésben résztvevő valamennyi szakemberrel, társadalmi érdekképviselővel.

Ez a három alkalom is bizonyította, hogy a magyar közművelődés társadalmi programjának igazi hungarikuma az integráció ereje, a rész-autonómiák megőrzésével az egység létrehozásának a képessége, az egyén, a közösségek és a társadalom javára. Különösen jó ezt tudni napjainkban. Mind a jól működő művelődési házak és hasonló intézmények, mind a közösségi-társadalomfejlesztő programok, mind a népfőiskolák egyazon célt szolgálják, a demokratikus, független magyar társadalom boldogulását. Sárospatak ennek az együtt cselekvésnek a minta városa.

A Magyar közművelődésért országos programsorozat sárospataki állomása hűen tükrözte ezt a kompromisszum-lehetőséget. Komárominé Csatlós Katalin igazgató asszony üdvözölte az esemény résztvevőit. Aros János polgármester üdvözlő beszédében Sárospatak kulturális sokszínűségére, az egyházi hagyományok erejére, a népfőiskolai múlt értékeire egyaránt utalt. Újfalusi Gábor a Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus (MMIKL) közművelődési igazgatója ezúttal, mint tanítvány, felolvasta Maróti Andor tanár úr levelét, amelyben a közművelődés aktuális szerepéről írta le mindig fontos gondolatait.

A Művelődés Háza és Könyvtár működését az igazgató asszony mutatta be (ezidáig a programban második Katiként). Bemutatója a lényeglátás művészete. A „Hol", „Kik" és „Mit" kérdések köré csoportosított mondanivaló elegáns, tömör és informatív volt. Ha valakinek gondot okoz elmagyarázni, hogy a művelődési házak mi végre vannak a világon, szívből ajánlom, kérje el Katitól ezt a bemutatót. Nyugodtan ajánlom. Sőt, ha netán van olyan népművelő az országban, aki idegenkedett, vagy idegenkedik a közművelődési minőségbiztosítástól, vagy a 12 szakterületet önkényesnek tartotta, ez a ppt-file gazdag illusztrációival, pontos megfogalmazásaival még ehhez is kedvet csinál.

Sajó Attila a Magyar Népművelők Egyesületének elnöke (izig-vérig zempléni, abaúji és borsodi, ennek sajátos ital-védjegyével) a hátrányos helyzetű megye számos eredményével igazolta, hogy a kultúra, a közművelődés valóban lehet húzó ágazat a leszakadó térségek fejlődésében. A pályázati eredmények, az utóbbi két évtizedben, a megyében épült és felújított gyönyörű művelődési házak, az itt rendezett nagy fesztiválok és programok összesítő adatai hűen támasztották alá a közművelődés közhasznúságáról elnökünk bevezetőben hangoztatott előfeltevését.

Őt Bordás István (Pista) követte, aki ezúttal, mint a Magyar Népfőiskolai Társaság alelnöke szólt a mozgalom szerepéről, jelentőségéről, a felnőttképzés magyarországi történetében betöltött hivatásáról, illetve a közművelődés programjában elfoglalt helyéről ma és a jövőben egyaránt. Reményét fejezte ki, hogy a pataki hagyományokhoz híven, sikerül a mozgalom egységét fokozatosan erősíteni és megőrizni. Fontosnak tartotta ugyanakkor annak hangsúlyozását, hogy az állami szerepvállalás legyen arányos a népfőiskolai mozgalom felnőttképzésben betöltött szerepével.

A délutáni programot a helyiek példás összefogásával készült professzionális filmvígjáték zárta, amelynek forgatókönyve Moliere: A botcsinálta doktor című színműve alapján készült, jócskán zempléniesítve azt, ami valljuk meg, határozottan jót tett a darabnak is. Az élményt teljesé tette a film rendezőjének és operatőrének Szvitankó Tamásnak és férfi főszereplőjének, Donkó Józsefnek helyszíni kommentárja a forgatás körülményeiről és egyéb háttér-titkokról, amelynek csak a zempléniek lehetnek tudói. Mindkét férfiú jeles személyisége a város közéletének! Ezen a délutánon és estén ismét egy fényes csillagot kaptunk a magyar közművelődés misztériumából, amelyet csak az emberi együttlétek őszinte, érdekmentes öröme képes oly ritkán, de annál tartósabban odavarázsolni a hétköznapok világába is. Köszönet érte pataki barátainknak.

Néhány nap szünet következik. A szünetben és az úton egyaránt hallgathatunk Joós Tamás cd-t. Énekmondó kollégánk a megnyitó ünnepségen sikerrel járult hozzá az emelkedett hangulat kialakulásához. Kitűnő szövegválasztásai, invenciózus dallamai párosultak az eseményhez illő arányérzékkel, úgyhogy hosszú időre emlékezetes élményt kaptunk Tamástól. Remélem, e szép zene még felcsendül a gazdag programsorozat több helyszínén is.

Lejegyezte, Németh János István

Forrás: Erikanet.hu

Kapcsolódó cikkek:

Útinapló a magyar közművelődés „ekhós szekeréről" 9. (Ózd)

Útinapló a magyar közművelődés „ekhós szekeréről" 8. (Kecskemét, Dabas)

Útinapló a magyar közművelődés „ekhós szekeréről" 7. (Győr, Vác)

Útinapló a magyar közművelődés „ekhós szekeréről" 6. – Félidőben a Magyar közművelődésért programsorozat

Útinapló a magyar közművelődés „ekhós szekeréről" 5. (Fejér megye - Székesfehérvár)

Útinapló a magyar közművelődés „ekhós szekeréről" 4. (Nagytilaj-Vasvár)

Útinapló a magyar közművelődés „ekhós szekeréről" 3. (Baja)

Útinapló a magyar közművelődés „ekhós szekeréről" 2. - Zala megye, Keszthely

Share
▼ Lakossági tartalom ▼

BMK lakossági szolgáltatások Doboz kibontása

Keresés Doboz kibontása

Vendégprogramok Doboz kibontása

Fotótár Doboz kibontása

Elismeréseink Doboz kibontása

Rólunk írták Doboz kibontása

Elégedettség mérő Doboz kibontása

1119 Budapest, Etele út 55. Telefon: 06/1/371-2760