Betűméret növelése Betűméret csökkentése FacebookBMK a YouTube-onBMK az Issuu-nRSS FeedBMK HírlevélChange to English

Csipkekör – varrott és vert csipke készítő tanfolyamok indulnakAz őszi évadban induló képzéseinken kétféle csipketechnikával, a csipkevarrással és a csipkeveréssel ismerkedhetnek meg az érdeklődők, a tervezéstől a megvalósításig. Elsajátításával mi is készíthetünk varrott és vert csipkét ruháink szélére, betétként vagy egyéb kiegészítőket, magunk és otthonunk díszítésére. Vert csipke készítő tanfolyam » a tanfolyam díja » ♦ Ízelítőül ». Varrott csipke készítő tanfolyam – tervezett kezdési időpont: október 14. » a tanfolyam díja »
Helyszín: Budapesti Művelődési Központ (XI., Etele út 55./A.).

VERT CSIPKE KÉSZÍTŐ TANFOLYAM
Foglalkozások: hetente 2x2 óra, hétfő, szerda 17.00–19.00 óráig.
Tervezett kezdési időpont: szeptember 11.
További alkalmak: szeptember 16., 18., 23., 25., 30., október 2., 7., 10.
Részvételi díj: 2000 Ft/fő/foglalkozás, 15 000 Ft/fő/10 foglalkozás
Foglalkozásvezető:Hemmert Anita okleveles csipkekészítő

Vert csipke gallér – készítette: Hemmert AnitaA vert csipke már a XVI. században megjelent Magyarországon. Mátyás király udvarában is meghonosodott felesége, Beatrix és udvarhölgyei révén. A barokk korban (amikor is az olasz, a francia és a Vert csipke terítőcskespanyol csipke mellett a németalföldi, flamand csipke tett szert a legnagyobb hírnévre) a nők legszebb ékessége a csipkegallér és a nyaktól derékig végigfutó, pókháló finomságú fonalból készített csipkedíszítés volt. Zrínyi Ilonáról és más főúri személyekről készült festmények tanúsítják, hogy a csipkedísz Magyarországon továbbra is népszerű volt. Vagyont érő csipkeruhák készültek.
Előfordult, hogy egy-egy kelengyéhez ezer méter csipkét is felhasználtak. A 19. század első évtizedeiben Ausztria-Magyarország területén elterjedt a biedermeier divat polgári stílusa. Általánossá vált a csipkegallér és vállkendő, a csipkés fejdíszek, ingvállak, kötények viselése. A jómódú pest-budai polgárasszonyok nemcsak ünnepi alkalomra jelentek meg így, hanem csipkével díszített suhogó selyemben jártak még a halpiacra is.

A magyar népi textilkultúrában a vert csipke ugyan országosan elterjedt, de a magyarok közt csak szigetszerű készítési gócait ismerjük. A vert csipke nagyobb része felföldi vándorárusok révén jutott el a falvakba. Innen a levéltári adatokból is ismert „tót-csipke” elnevezés, amely azonban inkább a közvetítő kereskedőkre utal. A készítők közt ugyanis – legalábbis a korai időkben – jelentős szerepe volt a bányavárosok német nyelvű lakóinak. A Sárközben főleg női ingek ujjába való vert csipkét, a gabócát készítették fehér kendercérnából, Torockón – egészen kivételesen – színes gyapjúszálból vertek csipkét a kötények és a mellesek díszítésére. Találni helyi készítésű vert csipkét a Dél-Dunántúl és a Felföld több magyar csoportjánál is, ezek fehérek, jobbára vastag szálúak és tömött mintájúak.

A vert csipke, az úgynevezett klöpli több szállal készül. Sajátos eszközigényű csipkefajta, eszközei: verőpálca és a verőpárna. A verőpárna rendszerint henger alakú, hozzá erősítik a mintaalapot. A minta elkészítéséhez szükséges fonalat verőfára, orsóra tekerik, és fonáson alapuló technikával dolgoznak, majd a keresztezési pontokat megtűzik és haladnak tovább. Négy szállal, azaz két párral dolgoznak egyszerre. A párnára tűzött gombostűk köré fonják, csavarják, szövik a megadott minta szerint. A vert csipke közvetlen elődje a rojt. A szövetdarab végének lelógó szálait kellett a felbomlástól megóvni s ezért összefonták, összecsomózták őket s így egy organikus lezárást kaptak.
A vert csipke készítésének módja a XVI. századtól napjainkig semmit sem változott. Ugyanúgy a 20-60 csipkeverő fa (batyikó, botikó, vetélő, orsó) és az arra feltekert fonal „helycseréje” adja a csipkecsodát, mint az 1560-as években, amikor egy flandriai lány először csipkét vert.
A XIX. század vége a XX. század eleje, vége és a XXI. század eleje a vert csipke készítés fellendülésének időszakai hazánk egész területén. Asszonyok, lányok egyénileg és szövetkezeti formában, nagy számban készítettek és sokan terveztek is szél- és betét csipkéket, terítőket, gallérokat egyéb viselet kiegészítőket. Néhány tájegység, mint készítési központ, és mint stílusközpont alakult ki pl.: Balatonendrédi, „Hunnia”, Subrikálás-szerű, Sárközi „gabóca” vert csipkék és az „új stílusú” vert csipketerítők melyeket készítettek pl.: Karcagon és környékén, Debrecenben és környékén, Szentesen és környékén, Abádszalókon, Csongrádon.

VARROTT CSIPKE KÉSZÍTŐ TANFOLYAM
Foglalkozások:
hetente 2x2 óra, hétfő, szerda 17.00–19.00 óráig.
Tervezett kezdési időpont: október 14.
További alkalmak:
október 16., 21., 28., 30., november 4., 6., 11., 13., 18., 20.
R
észvételi díj:
1500 Ft/fő/foglalkozás, 10.000 Ft/fő/10 foglalkozás.
A tanfolyamokat 5 jelentkezőtől indítjuk.

Foglalkozásvezető:Hemmert Anita okleveles csipkekészítő

Varrott csomózott csipkeItáliából terjedt el a varrott csipke, amelynek anyaga a fehér len fonal. Mint a neve is jelzi az eszköze a varrótű. Technikailag az a lényege, hogy a varrónők tűvel a kezükben egyetlen szállal Halasi varrott csipke(gomblyukvarráshoz hasonló öltésekkel) dolgoznak. Több fajtája és csoportja ismert. A mintát megerősítik, papírra rajzolva alábélelik, majd a körvonalakat, kontúrokat és a belső közöket kitöltik díszöltésekkel. (lapos, futó... stb.)
A magyarországi „levegőben varrott csipke” legjelentősebb hazai képviselője a halasi csipke, amely az 1900-as évek elején alakult ki. Szecessziós mintákkal művészi tervek születtek Dékáni Árpád rajztanár csipketerveiben. Markovits Mária lett az a feltaláló – bátran nevezhetjük annak –, aki az addig kivitelezhetetlennek tartott tervekből élő remekműveket varázsolt. 
1904-ben a St. Louisi Világkiállításon a halasi csipkét grand prix-vel tüntetik ki, 1905-ben szerepeltek a velencei kiállításon, 1906-ban a milánói nemzetközi kiállításon ismét nagydíjat nyertek. 1935-től három kis hallal jelzik a halasi csipke valódiságát, melyek több mint 50-féle öltéstechnikával készülnek.

Jelentkezés és információ: Hemmert Anita, 371-2760, Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. ,  Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

A programváltoztatás jogát fenntartjuk.

A Budapesti Művelődési Központ által szervezett számos programon a részvétel ingyenes. A rendezvény résztvevői a megjelenésükkel tudomásul veszik, hogy a rendezvényen fotó-/videofelvétel készül, amelyet az intézmény honlapján vagy Facebook oldalán közzé tehet. A felvételen látható érintett írásban kifogásolhatja az arcmása közzétételét.

MEGKÖZELÍTHETŐSÉG
1119 Budapest, Etele út 55/a.
GPS koordináták:
N47.464206, E19.03141

Intézményünk tömegközlekedéssel megközelíthető:  az M4-es metróval (akadálymentes), az 1-es villamossal, a 7, 103, 107, 114, 213, 214-es autóbusszal, Bikás park (előzőleg Kelenföld városközpont) megállónál kell leszállni. Minden buszjáratnak közlekedik alacsonypadlós változata is, melyet a menetrendekben aláhúzással jelölnek.

Csatlakozzon Facebook oldalunkhoz: BMK Facebook oldal
Szeresse Ön is elkapott pillanatképeinket: BMK az Instán
Kövesse szösszeneteinket a Twitteren!
Látogasson el Youtube oldalunkra is: BMK Youtube csatorna
Lapozzon bele kiadványainkba: a BMK kiadványai az Issuun.

 

Közművelődési Minőség Díj 2012Közművelődési Minőség Díj 2012

 

Share
▼ Lakossági tartalom ▼

BMK lakossági szolgáltatások Doboz kibontása

Keresés Doboz kibontása

Vendégprogramok Doboz kibontása

Fotótár Doboz kibontása

Elismeréseink Doboz kibontása

Rólunk írták Doboz kibontása

Elégedettség mérő Doboz kibontása

1119 Budapest, Etele út 55. Telefon: 06/1/371-2760