Nyomtatás 

Csipkekör – varrott és vert csipke készítő tanfolyamok indulnakAz őszi évadban induló képzéseinken kétféle csipketechnikával, a csipkevarrással és a csipkeveréssel ismerkedhetnek meg az érdeklődők, a tervezéstől a megvalósításig. Elsajátításával mi is készíthetünk varrott és vert csipkét ruháink szélére, betétként vagy egyéb kiegészítőket, magunk és otthonunk díszítésére. Vert csipke készítő tanfolyam » a tanfolyam díja » ♦ Ízelítőül ». Varrott csipke készítő tanfolyam – tervezett kezdési időpont: október 14. » a tanfolyam díja »
Helyszín: Budapesti Művelődési Központ (XI., Etele út 55./A.).

VERT CSIPKE KÉSZÍTŐ TANFOLYAM
Foglalkozások: hetente 2x2 óra, hétfő, szerda 17.00–19.00 óráig.
Tervezett kezdési időpont: szeptember 11.
További alkalmak: szeptember 16., 18., 23., 25., 30., október 2., 7., 10.
Részvételi díj: 2000 Ft/fő/foglalkozás, 15 000 Ft/fő/10 foglalkozás
Foglalkozásvezető:Hemmert Anita okleveles csipkekészítő

Vert csipke gallér – készítette: Hemmert AnitaA vert csipke már a XVI. században megjelent Magyarországon. Mátyás király udvarában is meghonosodott felesége, Beatrix és udvarhölgyei révén. A barokk korban (amikor is az olasz, a francia és a Vert csipke terítőcskespanyol csipke mellett a németalföldi, flamand csipke tett szert a legnagyobb hírnévre) a nők legszebb ékessége a csipkegallér és a nyaktól derékig végigfutó, pókháló finomságú fonalból készített csipkedíszítés volt. Zrínyi Ilonáról és más főúri személyekről készült festmények tanúsítják, hogy a csipkedísz Magyarországon továbbra is népszerű volt. Vagyont érő csipkeruhák készültek.
Előfordult, hogy egy-egy kelengyéhez ezer méter csipkét is felhasználtak. A 19. század első évtizedeiben Ausztria-Magyarország területén elterjedt a biedermeier divat polgári stílusa. Általánossá vált a csipkegallér és vállkendő, a csipkés fejdíszek, ingvállak, kötények viselése. A jómódú pest-budai polgárasszonyok nemcsak ünnepi alkalomra jelentek meg így, hanem csipkével díszített suhogó selyemben jártak még a halpiacra is.

A magyar népi textilkultúrában a vert csipke ugyan országosan elterjedt, de a magyarok közt csak szigetszerű készítési gócait ismerjük. A vert csipke nagyobb része felföldi vándorárusok révén jutott el a falvakba. Innen a levéltári adatokból is ismert „tót-csipke” elnevezés, amely azonban inkább a közvetítő kereskedőkre utal. A készítők közt ugyanis – legalábbis a korai időkben – jelentős szerepe volt a bányavárosok német nyelvű lakóinak. A Sárközben főleg női ingek ujjába való vert csipkét, a gabócát készítették fehér kendercérnából, Torockón – egészen kivételesen – színes gyapjúszálból vertek csipkét a kötények és a mellesek díszítésére. Találni helyi készítésű vert csipkét a Dél-Dunántúl és a Felföld több magyar csoportjánál is, ezek fehérek, jobbára vastag szálúak és tömött mintájúak.

A vert csipke, az úgynevezett klöpli több szállal készül. Sajátos eszközigényű csipkefajta, eszközei: verőpálca és a verőpárna. A verőpárna rendszerint henger alakú, hozzá erősítik a mintaalapot. A minta elkészítéséhez szükséges fonalat verőfára, orsóra tekerik, és fonáson alapuló technikával dolgoznak, majd a keresztezési pontokat megtűzik és haladnak tovább. Négy szállal, azaz két párral dolgoznak egyszerre. A párnára tűzött gombostűk köré fonják, csavarják, szövik a megadott minta szerint. A vert csipke közvetlen elődje a rojt. A szövetdarab végének lelógó szálait kellett a felbomlástól megóvni s ezért összefonták, összecsomózták őket s így egy organikus lezárást kaptak.
A vert csipke készítésének módja a XVI. századtól napjainkig semmit sem változott. Ugyanúgy a 20-60 csipkeverő fa (batyikó, botikó, vetélő, orsó) és az arra feltekert fonal „helycseréje” adja a csipkecsodát, mint az 1560-as években, amikor egy flandriai lány először csipkét vert.
A XIX. század vége a XX. század eleje, vége és a XXI. század eleje a vert csipke készítés fellendülésének időszakai hazánk egész területén. Asszonyok, lányok egyénileg és szövetkezeti formában, nagy számban készítettek és sokan terveztek is szél- és betét csipkéket, terítőket, gallérokat egyéb viselet kiegészítőket. Néhány tájegység, mint készítési központ, és mint stílusközpont alakult ki pl.: Balatonendrédi, „Hunnia”, Subrikálás-szerű, Sárközi „gabóca” vert csipkék és az „új stílusú” vert csipketerítők melyeket készítettek pl.: Karcagon és környékén, Debrecenben és környékén, Szentesen és környékén, Abádszalókon, Csongrádon.

VARROTT CSIPKE KÉSZÍTŐ TANFOLYAM
Foglalkozások:
hetente 2x2 óra, hétfő, szerda 17.00–19.00 óráig.
Tervezett kezdési időpont: október 14.
További alkalmak:
október 16., 21., 28., 30., november 4., 6., 11., 13., 18., 20.
R
észvételi díj:
1500 Ft/fő/foglalkozás, 10.000 Ft/fő/10 foglalkozás.
A tanfolyamokat 5 jelentkezőtől indítjuk.

Foglalkozásvezető:Hemmert Anita okleveles csipkekészítő

Varrott csomózott csipkeItáliából terjedt el a varrott csipke, amelynek anyaga a fehér len fonal. Mint a neve is jelzi az eszköze a varrótű. Technikailag az a lényege, hogy a varrónők tűvel a kezükben egyetlen szállal Halasi varrott csipke(gomblyukvarráshoz hasonló öltésekkel) dolgoznak. Több fajtája és csoportja ismert. A mintát megerősítik, papírra rajzolva alábélelik, majd a körvonalakat, kontúrokat és a belső közöket kitöltik díszöltésekkel. (lapos, futó... stb.)
A magyarországi „levegőben varrott csipke” legjelentősebb hazai képviselője a halasi csipke, amely az 1900-as évek elején alakult ki. Szecessziós mintákkal művészi tervek születtek Dékáni Árpád rajztanár csipketerveiben. Markovits Mária lett az a feltaláló – bátran nevezhetjük annak –, aki az addig kivitelezhetetlennek tartott tervekből élő remekműveket varázsolt. 
1904-ben a St. Louisi Világkiállításon a halasi csipkét grand prix-vel tüntetik ki, 1905-ben szerepeltek a velencei kiállításon, 1906-ban a milánói nemzetközi kiállításon ismét nagydíjat nyertek. 1935-től három kis hallal jelzik a halasi csipke valódiságát, melyek több mint 50-féle öltéstechnikával készülnek.

Jelentkezés és információ: Hemmert Anita, 371-2760, Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. ,  Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

A programváltoztatás jogát fenntartjuk.

A Budapesti Művelődési Központ által szervezett számos programon a részvétel ingyenes. A rendezvény résztvevői a megjelenésükkel tudomásul veszik, hogy a rendezvényen fotó-/videofelvétel készül, amelyet az intézmény honlapján vagy Facebook oldalán közzé tehet. A felvételen látható érintett írásban kifogásolhatja az arcmása közzétételét.

MEGKÖZELÍTHETŐSÉG
1119 Budapest, Etele út 55/a.
GPS koordináták:
N47.464206, E19.03141

Intézményünk tömegközlekedéssel megközelíthető:  az M4-es metróval (akadálymentes), az 1-es villamossal, a 7, 103, 107, 114, 213, 214-es autóbusszal, Bikás park (előzőleg Kelenföld városközpont) megállónál kell leszállni. Minden buszjáratnak közlekedik alacsonypadlós változata is, melyet a menetrendekben aláhúzással jelölnek.

Csatlakozzon Facebook oldalunkhoz: BMK Facebook oldal
Szeresse Ön is elkapott pillanatképeinket: BMK az Instán
Kövesse szösszeneteinket a Twitteren!
Látogasson el Youtube oldalunkra is: BMK Youtube csatorna
Lapozzon bele kiadványainkba: a BMK kiadványai az Issuun.

 

Közművelődési Minőség Díj 2012Közművelődési Minőség Díj 2012